Bodnár Zsigmond

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Bodnár Zsigmond
Bodnár Zsigmond.JPEG
Született 1839. február 9.
Nagykároly
Elhunyt 1907. augusztus 24. (68 évesen)
Csillaghegy
Nemzetisége magyar magyar
Foglalkozása irodalomtörténész,
egyetemi tanár
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bodnár Zsigmond témájú médiaállományokat.

Bodnár Zsigmond (Nagykároly, 1839. február 9.Csillaghegy, 1907. augusztus 24.) irodalomtörténész, egyetemi tanár.

Élete[szerkesztés]

1839. február 9-én született a Szatmár megyei Nagykárolyban. 1846 és 1849 között itt végezte a gimnázium három alsó osztályát is. 1849–1851-ben Pesten, a piaristáknál folytatta tanulmányait, majd a többi osztályt 1852–1855-ben Baján fejezte be. 1855-től 1859-ig kalocsai érseki papnevelő intézetben tanult tovább. 1859–1860-ban az érseki irodában, 1860–1861-ben Pesten a Religio szerkesztője mellett, majd az esztergomi szemináriumban volt. 1861-ben Esztergomban pappá szentelték.

1861–1862-ben kemencei káplán volt, majd a Bihar vármegyei Nagykágyán volt nevelő Pongrácz Ödön grófnál. 1862 és 1865 között két évig Varbón, egy évig Muzslán káplánkodott. 1865-től 1871-ig Nagyszombatban volt gimnáziumi tanár. 1870-ben magyar nyelv és irodalomból és latin filológiából tett tanári vizsgát, majd 1871-ben Szegeden kapott tanári állást. 1872-től 1905-ös nyugdíjazásáig Budapesten volt főreáliskolai tanár. 1874-ben kilépett az egyházi rendből, 1875-től a budapesti egyetem magántanára volt.

Tagja volt a Petőfi Társaságnak. 1878–1880-ban a Havi Szemle, 1881-ben a Magyar Szemle szerkesztője volt.

Munkássága[szerkesztés]

Mint filozófus az idealista etika művelője, irodalomtörténeti, irodalomelméleti írásaiban eredeti gondolkodó volt. Írt társadalmi vonatkozású cikkeket, novellákat, középiskolai tankönyveket is.

Kisebb írásai a Magyar Sajtó, a Katolikus Néplap, az Idők Tanúja, az Archeológiai Értesítő, a Figyelő, az Athenaeum, a Budapesti Szemle, a Tanáregylet Közlönye, a Pesti Napló, A Hon, a Reform, az Életképek, a Koszoru és a Magyar Szemle című lapokban jelentek meg.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Chateaubriand és kora (Nagyszombat, 1867)
  • Magyar nyelvtan a középtanodák alsóbb osztályai számára (Pest, 1871)
  • Magyar olvasókönyv a középiskolák I. és II. osztálya számára (Pest, 1872)
  • Magyar olvasókönyv a középiskolák III. és IV. osztálya számára (Budapest, 1874)
  • Történeti és pótfüzet a Bodnár–Iványi-féle és egyéb magyar olvasókönyvhöz (Budapest, 1874)
  • Irály- és szerkezettan (Budapest, 1878)
  • Bodnár Zsigmond irodalmi dolgozatai (Budapest, 1877)
  • Urania, Kármán és Pajor (Budapest, 1880)
  • Egy modern szent; Streinitz, Baja, 1883
  • A magyar irodalom története I–III. (Budapest, 1891–1893) Első kötet Második kötet
  • Szellemi haladásunk törvénye (Budapest, 1892) Online
  • Példák, 1-4.; Singer és Wolfner, Bp., 1893-1894
  • Az eszmeerő magyarázata (Budapest, 1894)
  • A magyar nemzet politikája; Eggenberger, Bp., 1894
  • A tudomány csődjéről. Levél Brunetière Ferdinándnak; Eggenberger, Bp., 1895 (németül is)
  • Az erkölcsi törvény alkalmazása (Budapest, 1896)
  • Az erkölcsi világ; Singer-Wolfner, Bp., 1896
  • Erkölcsi kérdések (Budapest, 1897)
  • A jog keletkezése és fejlődése s néhány apróság; Eggenberger, Bp., 1898
  • A népfajok sorsa és más kérdések; Pátria, Bp., 1900
  • Eszményeink; Eggenberger, Bp., 1902
  • Báró Eötvös József. Az erkölcsi törvény szerint magyarázza Bodnár Zsigmond; Eggenberger, Bp., 1904
  • A Csokonai vita; Eggenberger, Bp., 1904
  • Eötvös és Kemény (Budapest, 1905)
  • A politikai helyzet 1906 január elején; Eggenberger, Bp., 1906

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Bodnár Zsigmond: A magyar irodalom története, II. kötet teljes szövege a Magyar Elektronikus Könyvtárban
  • Lévay Pál: Felelet Bodnár Zsigmond a "Vallás kérdéséről" című tanulmányára; Hunyadi Ny., Bp., 1881
  • Dr. Nagy József: Bodnár Zsigmond. 1839-1907. Irodalomtörténeti Közlemények 1908. 1-16. old. Online
  • Lechner Tibor: Bodnár Zsigmond redivivus; Pázmáneum Ny., Bp., 1910