Kövér Erzsébet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kövér Erzsébet
Élete
Született 1895. augusztus 12.
Arad
Elhunyt 1958. május 9. (62 évesen)
Győr
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers

Rétháti Kövér Erzsébet (Arad, 1895. augusztus 12.Győr, 1958. május 9.) magyar költő, műfordító, pedagógus.

Életútja[szerkesztés]

Budapesten szerzett tanítói oklevelet, Aradon 1936-ig a római katolikus elemi fiúiskolában tanított. Az aradi Vasárnap állandó munkatársa, itt jelentek meg versei, meséi, műfordításai, olaszországi útleírásai. Számos írását, köztük irodalomtörténeti tanulmányait (Tompa Mihályról, Berzsenyiről, Csokonairól, a költő Savonaroláról) az Aradi Közlöny, Pásztortűz, Erdélyi Iskola közölte. Az EIT, az aradi Kölcsey Egyesület, a budapesti Petőfi Társaság és Ráskai Lea Irodalmi Társaság tagja.

Részben vallásos verseket írt, a női lélek érzékenységét formai tökéllyel fejezte ki. Áprily Lajos szerint "névtelen katona az erdélyi Thermopylaeban". Lefordította Mihai Eminescu és Octavian Goga, Goethe és Heinrich Heine több versét.

Verskötetei[szerkesztés]

  • Versek (Arad, 1924);
  • Magamban (Arad, 1926);
  • Sziklaélen (Arad, 1928).

Irodalom[szerkesztés]

  • Fischer Aladár: Kövér Erzsébet verseskönyve. Vasárnap, 1924/26.
  • Kiss Ernő: Magamban. Pásztortűz, 1926/9.
  • Cserny Rózsi: Akinek lénye "Gránit"-ból való – kebelén pedig "Rózsákat" visel (Kövér Erzsébet költői arcképe), Vasárnap, 1928/7.
  • Walter Gyula: Kövér Erzsébet: Sziklaélen. Pásztortűz, 1929/4.

Jegyzetek és források[szerkesztés]