Péchy Blanka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Péchy Blanka
Életrajzi adatok
Születési névGreiner Blanka
Született1894. szeptember 21.[1]
Pécs
Elhunyt1988. július 6. (93 évesen)[1]
Budapest
SírhelyFiumei Úti Sírkert
Házastársa
Pályafutása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Egyetem
Aktív évek1914–1964
További díjak
Péchy Blanka aláírása
Péchy Blanka aláírása
Péchy Blanka IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Péchy Blanka témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Péchy Blanka emlékezete a Magyar Nyelv Múzeumában
Péchy Blanka sírja Budapesten. Kerepesi temető: 42/1-A-14

Péchy Blanka (született Greiner) (Pécs, 1894. szeptember 21.[2] – Budapest, 1988. július 6.[3]) magyar színésznő, előadóművész, író, nyelvművelő, rádiós műsorvezető, a bécsi magyar nagykövetség kulturális attaséja, a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója, alapítványtévő és a Kazinczy-díj megalapítója, érdemes művész. Díjat nevezett el a róla a Kazinczy-díj alapítvány 1994-ben.

Élete[szerkesztés]

Greiner Blanka néven látta meg a napvilágot Greiner Mór (1861–1915)[4] kereskedő és Sohr Szidónia gyermekeként.[3] Apai nagyszülei Greiner Mayer és Lőwy Anna voltak. 1914-ben végezte el a Színművészeti Akadémiát,[3] Bajor Gizi évfolyamtársaként. Első szerződése a Vígszínházhoz szólt, melyet két év után a Magyar Színház és a Belvárosi Színház követett. Péchy Blanka kortársai közül kiemelkedett versmondó képességével. Ő volt Ady költészetének egyik első népszerűsítője.

1928-tól 1934-ig a bécsi Max Reinhardt társulatánál szerepelt,[3] majd hazatérése után a főváros szinte összes drámai színházában játszott. 1945 után a Nemzeti Színház tagja. 1948-ban három évre ismét Ausztria fővárosába költözött. A bécsi magyar követség kulturális attaséja, illetve a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója lett.[5] 1952-től újra pesti színházakban játszott. 1956-ban szerepelt a Mese a 12 találatról című filmvígjátékban. Az IMDB szerint összesen 26 filmben szerepelt. [6]1959-ben megkapta a megtisztelő érdemes művész címet. 1962-től a Zeneművészeti Főiskolán a színpadi beszédet tanított.

1964-től, nyugalomba vonulása után vállalt még fellépéseket, ami mellett a Magyar Rádióban nyelvművelő sorozatot indított Beszélni nehéz címmel, amelyet több mint 300 alkalommal sugároztak.[7] 1964-ben SZOT-díjjal jutalmazták. 1942-ben kezdett szépirodalommal foglalkozni, akkor jelent meg első novellája a Magyar Nemzetben. A színpadtól való visszavonulása után elsősorban írói tevékenységet folytatott, s emellett a rádióban folytatta nyelvművelő sorozatát. A művésznő először Magyar Lajos író, újságíró, majd Relle Pál újságíró felesége volt.[8] 1979-ben Győr díszpolgára lett.

1988. július 6-án Budapesten hunyt el. Végső nyugalomra július 15-én helyezték a Kerepesi temetőben.


Filmszerepei[szerkesztés]

Játékfilmek[szerkesztés]

  • Apám kicsi alakja (Öreg Princzné, 1980)
  • Csak egy telefon (Mariska néni, 1970)
  • A múmia közbeszól (Takács mama, 1967)
  • Harlekin és szerelmese (1967)
  • Édes és keserű (1966)
  • És akkor a pasas... (A mama, 1966)
  • Fény a redőny mögött (Torday anyja, 1966)
  • Iszony (Nagynéni, 1965)
  • Megszállottak (1962)
  • A 9-es kórterem (Mária, hivatalos beteglátogató, 1955)
  • Pax vobiscum (1920)
  • Nőstényfarkas (1919)

TV-filmek[szerkesztés]

  • Használt koporsó (1979)
  • Az ember melegségre vágyik (Löwenstein anyja, 1973)
  • Irgalom (Frida néni, 1973)
  • Fájó kritika (1965)
  • A pékinas lámpása (von Mölder felesége, 1961)

Nyelvőrzési tevékenysége[szerkesztés]

Péchy Blanka 1960-ban díjat hozott létre a szépen beszélő hivatásos előadók jutalmazására. 1986-ban, elhunyt első férje, Magyar Lajos emlékére díjat alapított újságírók számára. 1994-től a Kazinczy-díj alapítvány Péchy Blanka-díjat oszt általános és középiskolai tanárok elismerésére.

Művei[szerkesztés]

  • Jászai Mari (Budapest, 1958)
  • Regény (önéletrajz, Budapest, 1963)
  • Hanglejtés és érthetőség (Fónagy Ivánnal, Budapest, 1965)
  • Hűséges hűtlenek (Bulyovszky Lilla életregénye, Budapest, 1969)
  • Beszélni nehéz (esszék, Budapest, 1974)
  • Este a Dunánál (visszaemlékezések, Budapest, 1977)

Emlékezete[szerkesztés]

Pécsett teret neveztek el róla.[3]

Díjai[9][szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. július 19.)
  2. ↑ Születési bejegyzése a pécsi izraelita hitközség születési akv. 96/1894. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 27.)
  3. ↑ a b c d e f Pécs lexikon  II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 82. o. ISBN 978-963-06-7920-6
  4. ↑ Greiner Mór halotti bejegyzése a pécsi állami halotti akv. 371/1915. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 27.)
  5. ↑ www.mommo.hu. [2009. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 3.)
  6. ↑ Blanka Péchy. IMDb. (Hozzáférés: 2021. április 7.)
  7. ↑ www.sulinet.hu, Péchy Blanka
  8. ↑ Relle Pál és Greiner Blanka házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 656/1925. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 27.)
  9. ↑ PIM.hu

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Péchy_Blanka&oldid=26776201”