Laborfalvi Róza
| Laborfalvi Róza | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Laborfalvi Benke Judit |
| Született |
1817. április 8. Miskolc |
| Elhunyt |
1886. november 20. (69 évesen) Budapest |
| Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
| Nemzetiség | magyar |
| Házastársa | Jókai Mór |
| Gyermekei | Benke Róza |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Laborfalvi Róza témájú médiaállományokat. | |
Laborfalvi Róza, Benke Judit (Miskolc, 1817. április 8. – Budapest, Józsefváros, 1886. november 20.)[1] színésznő. Jókai Mór felesége, a realista magyar színjátszás úttörője, aki kiemelkedő drámai színésznőként beírta magát a magyar színház történetébe.
Élete[szerkesztés]
A székely származású laborfalvi Benke család sarja. Laborfalvi Benke Juditként született, azonban később a „Róza” keresztnevet vette fel, vezetéknevét, a saját laborfalvi előnevére cserélte, és így Laborfalvi Róza lett. Apja, laborfalvi Benke József (1781–1855)[2] székely származású erdélyi színész-nemesember volt, édesanyja pedig Rácz Zsuzsánna színésznő. Döbrentei Gábor biztatására 1833-ban lépett színpadra a budai Várszínházban Komlóssy Ferenc színtársulatánál. E társulatnál működött ez időben a híres Kántorné Engelhardt Anna, akinek nagy diadalait színről-színre látta Laborfalvi Róza. Eleinte csak kis szerepeket játszott, mint Náni szobalányt a Benjamin Lengyelországból, vagy a nyolcgarasos atyafi c. színműben 1833. október 27-én, mely első szerepe volt. Ez időben 25 forint fizetést kapott. A társulat Budáról Székesfehérvárra került és mivel Kántorné nem ment velük, a vakmerő direktor a nagy tragika szerepeit a „világszép Rózának” adta, aki azokban mindjárt jelentékeny sikert ért el. Budára visszatérve, már kész művésznő volt. Első nagyobb szerepe a Rolla halála színmű Elvira szerepében volt.
1834-ben a kassai társulatban szerepelt Benke Rozália néven. 1837-ben átszerződött a Nemzeti Színházba, ahol tragikai szerepeket játszott. 1837. augusztus 22-én a színház megnyitása alkalmával Belizárban (Antónia) rendkívül sikert aratott. Sokat dicsérték mélyzengésű hangját, szavalótehetségét, alakját és kifejező tekintetét.
1848. március 15-én, Katona József Bánk bánjának az előadásán találkozott a nála nyolc évvel fiatalabb Jókai Mórral, egy kokárdát tűzve a férfi kabátjának hajtókájára. 1848. augusztus 29-én feleségül ment hozzá. A házasság nagy botrányt kavart, az író családja és barátai (például Petőfi Sándor is) nehezen törődtek bele a kapcsolatba, különösen, mert a feleségnek volt egy házasságon kívül született, ekkor 12 éves lánya, Benke Róza (1836-1861), akinek az apja a kor ünnepelt színésze, Lendvay Márton volt. 1849-ben megmentette Jókait a felelősségre vonástól, bújtatta őt, később menlevelet is szerzett számára.
Laborfalvi visszavonulásáig, 1859-ig szinte egyeduralkodó volt, akadt olyan pályatársnője, aki azért ment külföldre, mert nem érvényesülhetett mellette. 1857. szeptember 3-án az ő vendégjátékával (és Jókai beszédével) nyitotta meg kapuit a Miskolci Nemzeti Színház. 1859 után csak jótékony célú előadásokon lépett föl. Utolsó fellépése 1869. március 7-én volt Predszláva szerepében Szigligeti Ede A trónkereső című darabjában.
Miskolcon 1883. november 30-án, művészi pályafutása félszázados évfordulóján egy búcsúfellépés erejéig ismét színpadra lépett, ekkor a király a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki. Három év múlva tüdőgyulladást kapott, melyből felépült, de újabb komplikációk léptek közbe és 1886. november 20-án, hajnali négy órakor meghalt a Sándor utca 36. számú házban.
Temetése impozáns részvét mellett folyt le november 22-én a Nemzeti Színház előcsarnokából, ahol Paulay Ede mondott fölötte mélyérzésű gyászbeszédet. Az irodalom nevében ifj. Ábrányi Kornél mondott istenhozzádot, a Népszínház előtt Lukácsy Sándor búcsúztatta. Sírja a Kerepesi úti temetőben, VII. tábla, I. sor, 107. sír.
Fontosabb szerepei[szerkesztés]
- Gertrudis (Katona József: Bánk bán)
- Volumina (Shakespeare: Coriolanus)
- Stuart Mária (Schiller)
- Lady Macbeth (Shakespeare: Macbeth)
- Goneril (Shakespeare: Lear király)
- Orsina (Lessing: Emília Galotti)
- Lady Milford (Schiller: Ármány és szerelem)
- Predszlava (Szigligeti Ede: A trónkereső)
- Thisbe (Hugo: Angelo)
- Lenke (Vörösmarty Mihály: Vérnász)
- Gertrud (Shakespeare: Hamlet)
- Margit (Shakespeare: III. Richárd)
- Cleopatra (Shakespeare: Antonius és Cleopatra)
- Leona (Czakó Zs.)
- Zrínyi Ilona (Szigligeti Ede: II. Rákóczi Ferenc fogsága)
- Dalma (Jókai Mór)
- Csáky Lóra (Jókai Mór: Dózsa György)
- Adrienne Lecouvreur (Scribe–Legouvé)
- Malborough hercegnő (Scribe: Egy pohár víz)
- Rózsa (Szigligeti Ede)
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Jókainé Laborfalvi Róza. Szinészkönyvtár. [2012. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 20.)
- 190 éve született Laborfalvi Róza. muvesz-vilag.hu, 2007. április 9. (Hozzáférés: 2011. november 20.)
- Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
- Magyar színházművészeti lexikon
További információk[szerkesztés]
- Laborfalvi Róza, Laborfalvi Benke Judit; Jókainé. Magyar életrajzi lexikon. (Hozzáférés: 2011. november 20.)
- Laborfalvi Rózának állít szobrot Miskolc. mult-kor.hu, 2010. április 22. (Hozzáférés: 2011. november 20.)
- 190 éve született Laborfalvi Róza. stop.hu, 2007. április 8. (Hozzáférés: 2012. március 31.)[halott link]
|
