Gerenday Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Gerenday Béla, (Budapest, 1863. december 13.Budapest, 1936. szeptember 10.) magyar szobrász. Gerenday Antal szobrász fia.

Életpályája[szerkesztés]

Apja, Gerenday Antal kőfaragó, szobrász, a Mintarajziskolába íratta be, ahol Huszár Adolf volt a mestere. Ezután Milánóban három évig dolgozott Francesco Barzaghi műtermében, egyidejűleg a Brera-akadémia előadásait is látogatta. Milánóból Carrarába, a márvány tulajdonképpeni hazájába utazott, és itt fejezte be első művét, a Fürdő gyermeket, amely az 1885. évi országos kiállításon volt látható a Műcsarnokban, majd a kiállítás bezárása után Klotild főhercegasszony gyűjteményébe került. Gerenday Béla később apja figurális és ornamentális márványműgyárának vezetését is átvette, de az apa halála után (1887) is a cég mindvégig Gerenday Antal és fia néven volt bejegyezve.[1] Számos köztéri művet és temetői síremléket készített megrendelésre, eleinte még atyjával együtt historikus stílusban, lírai hangvétellel. A szobrászati alkotások kivitelezéséből is igen kivette részét a Gerenday Antal és fia nevű cég.

Művei (válogatás)[szerkesztés]

  • Kossuth-szobor, Monor
  • Honvédemlék, Nagykáta
  • Síremlékek a Kerepesi temetőben
  • 1896. Kossuth-szobor, Bihar-Diószeg
  • 1898. Kossuth-szobor, Bihar-Torda.
  • 1899. Kossuth Lajos mellszobra, Tenke, Bihar vármegye
  • 1908. Kossuth-szobor, Bihar-Sarkad.
  • 1910. Török Péter református püspök síremléke, Kolozsvár, Házsongárdi temető
  • 1930. Emléktábla a 4. huszárezred tiszteletére (Szeged)

Források[szerkesztés]

  1. Ez okoz is zavart a szobrok alkotóit illetően. Gyakran Gerenday Antalnak tulajdonítják Gerenday Béla alkotásait, s megfordítva. A Gerenday Antal és fia cég neve fel van tüntetve a szobrokon, de lehet, hogy a cég csak kivitelező volt.
  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]