Kántorné Engelhardt Anna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kántorné Engelhardt Anna
Engelhardt Anna.jpg
Életrajzi adatok
Született 1791.
Nagyszeben
Elhunyt 1854. február 28.
Marosvásárhely
Házastársa Kántor Gerzson
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kántorné Engelhardt Anna témájú médiaállományokat.

Anna Engelhardt (Nagyszeben, 1791. – Marosvásárhely, 1854. február 28.) színésznő.

Élete[szerkesztés]

Pályája 1809-ben indult. Kazinczy Ferenccel való ismeretsége folytán lett magyar színésznővé és midőn első kisérleteivel fellépett, német anyanyelvű volt, a magyar nyelvet még nem beszélte tökéletesen, de idővel nagy buzgalommal tanulta meg Láng Ádám Jánostól. Ő figyelt fel rá, amikor Engelhardt Anna mint cselédlány szolgált Franz Xaver Girzik (1760-1813) német színpadi szerzőnél, a német színtársulat operai rendezőjénél. 1809-ben Kántor Gerzson komikus vette nőül. Játszott hazaszerte különféle színpadokon. Legnagyobb diadalait mégis Pozsonyban aratta, ahová 1825-ben Fehér vármegye az országgyűlés idejére magyar színészeket küldött. 1847-ig mint vándorszínész játszott, utolsó fellépése 1851-ben volt, ekkor, mint a marosvásárhelyi színház pénztárosa dolgozott. Élete végén nagy nyomorban élt, élelemért cserébe tanította be színésznőknek a szerepeket. Később házmesternő is volt, munkájáért cserébe szállást kapott, de dolgozott szakácsnőként is. Jeltelen sírban temették el, halála után két évvel Prielle Kornélia állított számára síremléket. Kántorné volt legkiválóbb tragikai művésznője a régebbi magyar szinészetnek. Életrajzát megírta Szigligeti Ede (Olcsó könyvtár, 57. sz.).

Fontosabb szerepei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]