A jó palócok
| A jó palócok (Tizenöt apró történet) | |
 | |
| A jó palócok könyvborítója | |
| Szerző | Mikszáth Kálmán |
| Eredeti cím | A jó palócok |
| Ország | .svg){kind=small} Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Műfaj | elbeszélés, novella |
| Kiadás | |
| Kiadás dátuma | 1882 |
| Magyar kiadó | Légrády és Társa |
| Média típusa | könyv |
| Oldalak száma | 160 (1882) |
| ISBN | ISBN 9636060258 |
| Külső hivatkozások | |
| A könyv a MEK-ben | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A jó palócok Mikszáth Kálmán 1882-ben[1] megjelent kisepikai alkotásokat tartalmazó könyve.[2] A kötet 15 kitűnően szerkesztett, tömör történetet tartalmaz, amelyekben gyakoriak a megrendítően tragikus mozzanatok. Az alkotások irodalmunkban a parasztábrázolás új korszakát nyitották meg.
A Tót atyafiak (1881) mellett A jó palócok (1882) hozta meg Mikszáth számára a régóta várt elismerést, a méltán megérdemelt, kirobbanó sikert.
Az író szülőföldjének vidékére, Palócföldre[3] viszi el, a gyermekkorában megélt vagy hallott történeteibe avatja be olvasóit. Érezhető, hogy a történetekben szereplő emberek közel állnak a szívéhez, érződik, hogy szereti, megérti őket. Elfogadja babonás hiedelmeiket, magáénak vallja paraszti szemléletüket, sajátos értékrendjüket.
A novellák Mikszáth szülőföldjén játszódnak. A földrajzi nevek többsége kitalált, a 15 novella valóságos és képzeletbeli helyeket tartalmaz. Az Ipoly, a Cserhát valós helyszínek, de a falunevek többsége fiktív helységre utal. Bodok alatt Mikszáth szülőfaluja, Szklabonya értendő, hiszen itt valóban megtalálható a több novellában is emlegetett savanyúkút. Majornok valószínűleg az író feleségének szülőfaluja Mohora lehet. A Bágy patak pedig a két falut a valóságban összekötő Kürtös-patak.
Az elbeszélések, novellák[szerkesztés]
| Cím | Tartalom |
|---|---|
| A néhai bárány | Hová tűnt egy tulipános láda és egy bárány? |
| Bede Anna tartozása | Két világszemlélet összeütközése |
| Péri lányok szép hajáról | Péri Judit szégyene, Péri Kati önfeláldozása |
| A kis csizmák | Mire jó a fösvény, szívtelen, gőgös Bizi apó hatalmas vagyona? |
| Tímár Zsófi özvegysége | Timár Zsófi szerelmes, megbocsát hűtlen urának |
| Az a pogány Filcsik | Az öreg, lelketlen csizmadia a bundáját szerette a világon a legjobban |
| A bágyi csoda | Vér Klári, a csapodár asszony hűtlensége |
| Szűcs Pali szerencséje | A korábban korhely Szűcs Pali négylevelű lóherét talál |
| Galandáné asszonyom | Ördögi történet Palyus kocsis balsorsáról, és a fiatal lány képében glasszáló boszorkányról, a vén Galandánéról |
| A gózoni Szűz Mária | A hazudós Gughi Panna és Csúz Gábor éjszakai szerelmi találkája a gózoni búcsúban |
| Két major regénye | Szerencsétlen szerelmesek tragikus végzete |
| A „királyné szoknyája” | A mostohaapa az osztásnál megrövidíti, kijátssza a Gyócsi árvákat, de a természet „beül” a bírói székbe és igazságot tesz |
| Szegény Gélyi János lovai | A gyanakvó férj és a csapodár feleség együttes pusztulása |
| A gyerekek | Egy pletykás vénasszony basáskodása egy fiatal pár felett |
| Hova lett Gál Magda? | Addig jár a kis naiv szerelmes lány a savanyúvizes kúthoz, amíg nyomát sem találják többé |
Diafilmváltozat[szerkesztés]
- A néhai bárány YouTube (6:45) (A diafilmet elmeséli Parázsó Mihály)
- A néhai bárány (1967)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ OSZK Katalógus. [2017. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 18.)
- ↑ 15 apró történet. Budapest, 1882 (Ism. Ellenőr 16., Vasárnapi Újság 3., Egyetértés 15., Fővárosi Lapok 8. sz., Koszorú VII. 2. kiadás 1884, 3. kiadás é. n., 4. kiadás 1890, 5. k. 1898. Uo. angolul, bevezetéssel Clipton Binghamtól, London, é. n.)
- ↑ A Mátrától és a Bükktől északra fekvő területeket, illetve az Ipoly völgyét magában foglaló változatos kultúrájú térség neve.
Irodalom[szerkesztés]
- Mezei József: A magyar regény, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1973.
- Jankay Éva: Tót atyafiak - A jó palócok, Raabe Könyvkiadó, Bp., 2002 (In: Irodalom. Tanári kincsestár).
- Eisemann György: Mikszáth Kálmán, Korona Könyvkiadó, Bp., 1988.
- A novellaelemzés új módszerei, Akadémiai Könyvkiadó, Bp., 1971.
- Nyilasy Balázs: A jó palócok, tót atyafiak, 1997 (In: Tiszatáj 1997. 1. sz.).
- Szávai János: Novellatípusok a mai magyar irodalomban, Bp., 1981 (In: It.1981. 3. sz.).
- Vadai István: A majornoki hegyszakadék, 1997 (In: Tiszatáj 1997. 1. sz.).
Források[szerkesztés]
- Mikszáth Kálmán: A jó palócok Magyar Elektronikus Könyvtár
- Mikszáth Kálmán: A jó palócok - Sulinet
- Varga Zsuzsanna: Házi dolgozatok könyve – A realizmus irodalmából (21-28. oldal)
- Mikszáth Kálmán: A jó palócok - Irodalom-birodalom
