Mály Gerő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mály Gerő
Mály Gerő.jpg
Életrajzi adatok
Született 1884. augusztus 1.
Székudvar
Elhunyt 1952. július eleje (67 évesen)
New York
Pályafutása
Aktív évek 19031943

Mály Gerő IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Mály Gerő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Mály Gerő, Mály Gergely Árpád (Székelyudvarhely,[1] 1884. augusztus 1.New York, 1952. július eleje)[2] örmény származású magyar színművész, komikus.

Életpályája[szerkesztés]

A család Aradon élt, apja itt volt állomásfőnök. Iskoláit is itt végezte, egy osztályba járt és padtársak voltak Rajnai Gáborral. Apja tiltása ellenére választotta a pályát, s együtt lettek színészek Rajnaival, közösen indultak el Erdélyből Budapestre. Solymosi Elek színiiskolájában tanult, 1903-ban csatlakozott Kárpáthy György társulatához. Tíz évig volt vándorszínész, 1913-ban játszott először Budapesten a Vígszínházban és az Angolparkban. 1913-tól 1915-ig a Pesti Színház tagja volt, 1915 és 1920 között játszott az Apolló Színházban és 1918-tól 1920-ig a Fasor Kabaré tagja is volt. 1921-ben a Városi Színház, 1923-ban és 1924-ben a Belvárosi Színház és az Andrássy úti Színház tagja volt. 1924 és 1937 között a Vígszínház tagja volt, de 1927 és 1930 között a Magyar Színházban, 1929-ben illetve 1931 és 1932 között a Belvárosi Színházban, a Budapest Színházban és a Royal Színházban is játszott. 1937-től a Pesti Színházban játszott.

1913-ban szerepelt először filmen. Első hangosfilmje az 1931-ben készült Kék bálvány, utolsó filmje az 1943-ban készült Sári bíró volt. Karakterszerepeket játszott, egyetlen főszerepe sem volt filmen. Emlékezetes szerepe a Légy jó mindhalálig című filmben a pedellus, a Három csengőben az inas és a Katyi című filmben a befutott színész inasa. A második világháború alatt átélt borzalmak hatására 1946-ban elhagyta az országot és az Egyesült Államokba emigrált. Tervei azonban nem sikerültek, egy New York-i magyar étteremben dolgozott és koldusszegényen halt meg 1952 júliusában. Sírja a Ferncliff Cemetery and Mausoleumban található (Hartsdale, Westchester County, New York, USA).[3]

Családja[szerkesztés]

Szülei Mály Zoltán siklói állomásfőnök és Bovánkovits Emma, nővére Kissné Mály Emma grafológus. Négyszer házasodott, 1907 januárjában Fráter Gizellát vette el, majd elváltak. 1913. október 11-én Zöldi Erzsébet (született 1885. május 23.) színésznőt, Zöldi Márton író, színész lányát vette feleségül. 1916-ban elváltak, s 1917. február 17-én Klampfer Erzsébet lett a felesége. Házasságuk 1921-ig tartott, a válást követően 1921. április 23-án Négyesi Annával kötött házasságot, akitől 1938-ban vált el.

Színpadi szerepei[szerkesztés]

Filmjei[szerkesztés]

Némafilmek[szerkesztés]

Mály Gerő (jobbra) az Uz Bence című filmben (1938)
Mály Gerő (jobbra) Ladomerszky Margittal és Góth Sándorral a Cifra nyomorúság című filmben (1938)
  • Házasodik az uram (1913)
  • Krausz doktor a vérpadon (1913) ... Krausz doktor
  • Jönnek az oroszok (1914)
  • Az ezredes (1917)
  • A mi Budapestünk (1927)
  • A falu alatt folyik egy patak (1927)
  • Naftalin (1928)
  • Vasárnap délután (1929) német film
  • Melodie de Herzens (Szívek melódiája) (1929) német film
  • Kacagó asszony (1930)

Játékfilmek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A hitelesnek tekintett források többsége szerint. Néhány forrásban feltehetően a Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990 nyomán: Székudvar.
  2. 1952. július 12-én, New Yorkban megjelenő magyar nyelvű hetilapban ugyanis "Az Ember" ezt jelenti: Mály Gerő, a ragyogó tehetségű magyar színész, New York-i lakásán 68 éves korában hirtelen elhunyt.
  3. findagrave.com

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]