Mály Gerő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mály Gerő
Mály Gerő.jpg
Életrajzi adatok
Született 1884. augusztus 1.
Székelyudvarhely
Elhunyt 1952. július eleje (67 évesen)
New York
Pályafutása
Aktív évek 19031943

Mály Gerő az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Mály Gerő témájú médiaállományokat.

Mály Gerő, Mály Gergely Árpád (Székelyudvarhely, 1884. augusztus 1.New York, 1952. július eleje)[1] örmény származású magyar színművész, komikus. Apja tiltása ellenére lett színész.

Életpályája[szerkesztés]

A család Aradon élt, apja itt volt állomásfőnök. Iskoláit itt végezte, egy osztályba járt, s padtársak is voltak Rajnai Gáborral. Együtt lettek színészek, s együtt indultak el Erdélyből Budapestre. Solymosi Elek színiiskolájában tanult, 1903-ban csatlakozott Kárpáthy György társulatához. Tíz évig volt vándorszínész, 1913-ban játszott először Budapesten a Vígszínházban és az Angolparkban. 1913-tól 1915-ig a Pesti Színház tagja volt, 1915 és 1920 között játszott az Apolló Színházban, és 1918-tól 1920-ig a Fasor Kabaré tagja is volt. 1921-ben a Városi Színház, 1923-ban és 1924-ben a Belvárosi Színház és az Andrássy úti Színház tagja volt. 1924 és 1937 között a Vígszínház tagja volt, de játszott 1927 és 1930 között a Magyar Színházban, 1929-ben és 1931 és 1932 között a Belvárosi Színházban, a Budapest Színházban és a Royal Színházban is. 1937-től a Pesti Színházban játszott. 1913-ban szerepelt először filmen. Első hangosfilmje az 1931-ben készült Kék bálvány, utolsó filmje az 1943-ban készült Sári bíró volt. Karakterszerepeket játszott, egyetlen főszerepe sem volt filmen. Emlékezetes szerepe a Légy jó mindhalálig című filmben a pedellus, a Három csengő-ben az inas és a Katyi című filmben a befutott színész inasa. A második világháború alatt átélt borzalmak hatására 1946-ban elhagyta az országot, s az Egyesült Államokba emigrált. Tervei azonban nem sikerültek, egy New York-i magyar étteremben dolgozott, s koldusszegényen halt meg 1952 júliusában.

Családja[szerkesztés]

Szülei Mály Zoltán siklói állomásfőnök és Bovánkovits Emma, nővére Kissné Mály Emma grafológus. Négyszer házasodott, 1907 januárjában Fráter Gizellát vette el, majd elváltak. 1913. október 11-én Zöldi Erzsébet (sz. 1885. máj. 23.) színésznőt, Zöldi Márton író, színész lányát vette feleségül. 1916-ban elváltak, s 1917. február 17-én Klampfer Erzsébet lett a felesége. Házasságuk 1921-ig tartott, a válást követően 1921. április 23-án Négyesi Annával kötött házasságot, akitől 1938-ban vált el.

Színpadi szerepei[szerkesztés]

  • Bródy Sándor: A tanítónő....A kántor
  • Bús-Fekete László: Születésnap....Gyorgyevits
  • Csehov: Cseresznyéskert....Epihodov
  • Hunyady Sándor: Feketeszárú cseresznye....Pópa
  • Indig Ottó: Ember a híd alatt....A betörő
  • Galsworthy: Úriemberek....Gilman
  • Korcsmáros Nándor: A ketrec....Hufnagel Alajos
  • Molnár Ferenc: Delila....Csapos
  • Móricz Zsigmond: Úri muri....Csörgheö Csuli
  • Móricz Zsigmond: Sári bíró....Hajdók sógor
  • Pagnol: Topáz....Muche
  • Sardou: Szókimondó asszonyság....Vinaigre
  • Shaw: Pygmalion....Doolittle
  • Shaw: Brassbound kapitány megtérése....Johnson
  • Vaszary János: A vörös bestia....Lambert
  • Zsolt B.: Oktogon....Bruck

Filmjei[szerkesztés]

Némafilmek[szerkesztés]

Mály Gerő (jobbra) az Uz Bence című filmben (1938)
Mály Gerő (jobbra) Ladomerszky Margittal és Góth Sándorral a Cifra nyomorúság című filmben (1938)
  • Házasodik az uram (1913)
  • Krausz doktor a vérpadon (1913)
  • Jönnek az oroszok (1914)
  • Az ezredes (1917)
  • A mi Budapestünk (1927)
  • A falu alatt folyik egy patak (1927)
  • Naftalin (1928)
  • Vasárnap délután (1929) német film
  • Melodie de Herzens (Szívek melódiája) (1929) német film
  • Kacagó asszony (1930)

Játékfilmek[szerkesztés]

  • Kék bálvány (1931)
  • Csókolj meg, édes! (1932)
  • Ida regénye (1934)
  • Pechmarie (1934) német film
  • Az új földesúr (1935)
  • Halló Budapest! (1935)
  • Édes mostoha (1935)
  • Lovagias ügy (1935)
  • Mária nővér (1936)
  • A méltóságos kisasszony (1936)
  • Café Moszkva (1936)
  • Légy jó mindhalálig (1936)
  • Egy lány elindul (1937)
  • A férfi mind őrült (1937)
  • Pesti mese (1937)
  • Hotel Kikelet (1937)
  • Szerelemből nősültem (1937)
  • Családi pótlék (1937)
  • Az ember néha téved (1937)
  • Hetenként egyszer láthatom (1937)
  • Pusztai szél (1937)
  • Viki (1937)
  • Torockói menyasszony (1937)
  • Gyimesi vadvirág (1938)
  • Rozmaring (1938)
  • A hölgy egy kissé bogaras (1938)
  • Cifra nyomorúság (1938)
  • Süt a nap (1938)
  • Menschen vom Varieté (A varieté csillagai) (1938) Német-magyar film
  • Nehéz apának lenni (1938)
  • Magdát kicsapják (1938)
  • Szegény gazdagok (1938)
  • Uz Bence (1938)
  • Borcsa Amerikában (1938)
  • Fekete gyémántok (1938)
  • Elcserélt ember (1938)
  • Mátyás rendet csinál (1939)
  • A szerelem nem szégyen (1940)
  • Hétszilvafa (1940)
  • Balkezes angyal (1940)
  • Pénz beszél (1940)
  • Hazajáró lélek (1940)
  • Igen vagy nem? (1940)
  • Kádár kontra Kerekes (1941)
  • Lesz, ami lesz (1941)
  • Édes ellenfél (1941)
  • Ma, tegnap, holnap (1941)
  • Egy tál lencse (1941)
  • Európa nem válaszol (1941)
  • Három csengő (1941)
  • Havasi napsütés (1941)
  • Végre! (1941)
  • Négylovas hintó (1942)
  • Egy bolond százat csinál (1942)
  • Pista tekintetes úr (1942)
  • Negyedíziglen (1942)
  • Katyi (1942)
  • Szép csillag (1942)
  • Fráter Loránd (1942)
  • Egy szoknya, egy nadrág (1943)
  • A 28-as (1943)
  • Anyámasszony katonája (1943)
  • Jómadár (1943)
  • Családunk szégyene (1943)
  • Sári bíró (1943)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 1952. július 12-én, New Yorkban megjelenő magyar nyelvű hetilapban ugyanis "Az Ember" ezt jelenti: Mály Gerő, a ragyogó tehetségű magyar színész, New York-i lakásán 68 éves korában hirtelen elhunyt.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]