Deésy Alfréd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Deésy Alfréd
Deesy.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Kämpf Alfréd
Született 1877. szeptember 22.
Dés
Elhunyt 1961. július 18. (83 évesen)
Budapest
Díjai
Érdemes művész 1958

Deésy Alfréd az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Deésy Alfréd témájú médiaállományokat.

Deésy Alfréd, Kämpf (Dés, 1877. szeptember 22.Budapest, 1961. július 18.) magyar színész és filmrendező. 77 játékfilmet rendezett 1916 és 1947 között és 28 filmben játszott 1913 és 1960 között.

Életpályája[szerkesztés]

Daltársulatokban játszott 1890 és 1895 között. Színészként 1895-ben Kolozsváron, 1896-ban Lőcsén, 1896 és 1897 között Debrecenben, 1897 és 1898 között pedig Szombathelyen és Székesfehérváron szerepelt. 1898 és 1910 között Szegeden, Nagyváradon, Debrecenben, a Népszínház-Vígoperában és a Városligeti Színkörben lépett fel. Juhász Gyula verseire írta 1909-ben az Atalanta című operettjét, amelyet Nagyváradon mutattak be. 1910-ben szerződött Debrecenbe, s itt nyitotta meg 1911-ben az Apolló filmszínházat, amelynek igazgatója lett. Első filmszerepe az 1913-ban készült Táncos Mari című némafilmben volt, első rendezése az 1915-ben készült Csak semmi botrányt! című film volt. 1916-ban egyik alapítója a Star filmgyárnak, ahol főrendező lett. Saját vállalkozást indított 1920-ban, de ez rövid idő alatt csődbe ment. Az Orion filmgyárban rendezett, majd 1926-tól 1931-ig Bécsben dolgozott. 1931-ben visszatért Budapestre. 1945 után csak kisebb szerepeket játszott filmekben.

Színpadi szerepei[szerkesztés]

Operettje[szerkesztés]

  • Atalanta (1909)

Filmjei[szerkesztés]

Rendezőként[szerkesztés]

  • Csak semmi botrányt! (1915)
  • A könnyelmű asszony (1916)
  • Radmirov Katalin (1917)
  • Raszkolnikow (1917)
  • Siófoki történet (1917)
  • A hadikölcsön (1917)
  • A kis gézengúz (1917)
  • A nagyúr (1917)
  • A régiséggyüjtő (1917)
  • A Tryton (1917)
  • A Tűz (1917)
  • Az estélyi ruha (1917)
  • Az ezresbankó (1917)
  • Az üzlettárs (1917)
  • Leoni Leo (1917)
  • Mici-Maca (1917)
  • Nászdal (1917)
  • Aphrodite (1918)
  • A Végrendelet (1918)
  • Casanova (1918)
  • Fejedelmi nap (1918)
  • Júlia (1918)
  • Küzdelem a létért (1918)
  • Midas király (1918)
  • Sehonnai (1918)
  • Tavaszi vihar (1918)
  • Az élet királya (1918)
  • A csábító (1918)
  • Álarcosbál (1918)
  • A lavina (1918)
  • A léleklátó sugár (1918)
  • A nővérek (1918)
  • A leányasszony (1919)
  • A becstelen (1919)
  • A betörő (1919)
  • A Falusi kislány Pesten (1919)
  • Ámor (1919)
  • A Szív tévedései (1919)
  • Éva (1919)
  • Halcyone (1919)
  • Isten hozzád, szerelem! (1919)
  • Ki a győztes? (1919)
  • A Halál után (1920)
  • A szürkeruhás hölgy (1920)
  • Diána (1920)
  • Egy az eggyel (1920)
  • Mackó úr kalandjai (1920)
  • Újjászületés (1920)
  • Lilike kalandjai (1921)
  • Náni (1921)
  • Péntek este (1921)
  • Bolond Istók (1921)
  • A gyerekasszony (1921)
  • A Balaton leánya (1921)
  • Székelyvér (1922)
  • Petőfi (1922)
  • Öfensége inkognitóban (1922)
  • Lúdas Matyi (1922)
  • Komédiás szívek (1922)
  • Ha megfújják a trombitát (1922)
  • A Két és fél jómadár (1923)
  • Pesti csibészek Párizsban (1924)
  • Mr. Shenki (1924)
  • János vitéz (1924)
  • A kutyamosó (1924)
  • A Hollandi szív (1924)
  • Páter Sebastian (1926)
  • Der Abtrünnige (1927)
  • Sacco und Vanzetti (1927)
  • A fekete autó (1931)
  • Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1935)
  • A cigány (1941)
  • Tata (1942)
  • Üzenet a Volgapartról (1942)
  • Futóhomok (1943)
  • Jobb lesz holnap (1946)
  • Fél pár gyűrött kesztyű (1947)

Színészként[szerkesztés]

  • Táncos Mari (1913)
  • Rablélek (1913)
  • Az attak (1914)
  • Az aranyhajú szfinx (1914)
  • A népfölkelő (1914)
  • Monna Vanna (1916)
  • János vitéz (1916)
  • A magyar föld ereje (1916)
  • A karthausi (1916)
  • Raszkolnikov (1917)
  • Casanova (1918)
  • A gyerekasszony (1921)
  • Te vagy a dal (1940)
  • Könnyű múzsa (1947)
  • Beszterce ostroma (1948)
  • Mágnás Miska (1949)
  • Úri muri (1950)
  • Becsület és dicsőség (1951)
  • Semmelweis (1952)
  • Liliomfi (1954)
  • Dani (1957)
  • Csempészek (1958)
  • A harangok Rómába mentek (1958)
  • Micsoda éjszaka! (1958)
  • Szegény gazdagok (1959)
  • Alázatosan jelentem (1960)
  • Légy jó mindhalálig (1960)
  • A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960)

Forgatókönyvíróként[szerkesztés]

  • Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1935)
  • Te vagy a dal (1940)
  • Üzenet a Volgapartról (1942)
  • Egy pofon, egy csók (1944)

Memoárja[szerkesztés]

  • Porondon, deszkán, mozivásznon (S. a. r.: Kőháti Zsolt; Magyar Filmintézet – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Budapest, 1992)

Díjai[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]