Tündérkert (regény)
| Tündérkert (Szépasszonyok hosszú farsangja. Történelmi regény a XVII. Század elejéről. Báthory Gábor erdélyi fejedelemsége. Bethlen Gábor ifjúkora.) | |
 | |
| Az első kiadás borítója | |
| Szerző | Móricz Zsigmond |
| Ország |  Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Téma | Erdély a XVII. században |
| Műfaj | történelmi regény |
| Kapcsolódó film | Tündérkert |
| Kiadás | |
| Kiadó | Athenaeum |
| Kiadás dátuma | 1922 |
| Média típusa | könyv |
| Oldalak száma | 445 |
| Külső hivatkozások | |
| A könyv a MEK-ben | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Tündérkert Móricz Zsigmond 1922-ben megjelent regénye. (A közvélekedés, sőt a szakirodalom elterjedt tévedése, hogy a Nyugat kezdte el közölni, holott a valóságban a Pesti Napló, mégpedig az 1921. március 6-i számától, napi folytatásokban.)[1] A mű az Erdély-trilógia első kötete[2] és a XVII. századi Erdély politikai és társadalmi világát eleveníti meg. Az író kortársa, Schöpflin Aladár szerint a regény "a 20. századi magyar irodalom legnagyobb és legsikeresebb erőfeszítése múltunk birtokbavételére".
A Tündérkertben két XVII. századi erdélyi fejedelem, Báthory Gábor és Bethlen Gábor élete kerül bemutatásra. Báthory Gábor a fiatal fejedelem, aki élvezi az életet és mértéktelen életstílusával eléri, hogy még a saját emberei is ellene forduljanak. Vele ellentétben Bethlen Gábor igazi mintaalak a regényben, aki mindig jól átgondolta cselekedetét és igyekezett mindenben segíteni a népnek.
Főbb szereplők[szerkesztés]
| Szereplő neve | Szerep |
|---|---|
| Báthory Gábor | Erdély fejedelme |
| Bethlen Gábor | Főkapitány, majd később Erdély fejedelme |
| Géczy András | Báthory egyik embere, később fejedelem-aspiráns |
| Imreffy | A kancellár és Báthory bizalmasa |
| Palotsay Anna | Báthory felesége |
| Imreffyné | A kancellár felesége és Báthory szeretője |
| Török Katalin | Báthory szeretője |
| Károlyi Zsuzsanna | Bethlen Gábor felesége |
Műfaji sajátosságok[szerkesztés]
A történelmi regényben mindig valamilyen történelmi kor vagy esemény kerül bemutatásra. A főszereplő lehet történelmi személy vagy fiktív alak is. Amennyiben a főszereplő karaktere fiktív, a mellékszereplők közt valós történelmi szereplők is vannak. Ez a műfaj a XIX. században –a romantika korában- vált közkedveltté, mert ebben az időszakban rendkívül fontossá vált a nemzeti hovatartozás, ugyanakkor ezzel el lehetett kerülni a cenzúrát is.
Feldolgozások[szerkesztés]
2023-ban a regényből Madarász Isti rendezésében Tündérkert – Kísértések kora címen 8 részes televíziós sorozat készült, melyben a főbb szerepeket Katona Péter Dániel (Báthory Gábor), Bokor Barna (Bethlen Gábor) és Rajkai Zoltán (Géczy András) alakították. A sorozatot 2023-ban mutatta be a Duna Televízió.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- regény a Magyar Elektronikus Könyvtárban
- Hangoskönyv-változat (MP3) MEK
- Tartalom
- A könyv adatlapja a Molyon
- Kokas Károly: „Már dereng a lelki látóhatáromon Bethlen Gábor…“ [SZTE Klebelsberg Könyvtár // Blogbejegyzés a regény történelmi alapjairól és hitelességről]
