Johan Christian Dahl

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A koppenhágai kikötő holdfényben (1846)

Johan Christian Clausen Dahl (Bergen, 1788. február 24. - Drezda, 1857. október 14.) norvég festőművész, a norvég tájképfestészet megalapítója.

Élete[szerkesztés]

A Vezúv kitörése (1826), Städelsches Kunstinstitut, Frankfurt am Main
A Lyshornet Bergen közelében (1836), National Museum of Art, Oslo

Sokgyermekes család elsőszülött fia volt. 1803 és 1809 között dekorációs festészetet tanult Bergenben. Amikor kitűnt tehetségével, gyűjtést rendeztek számára, amelynek eredményeképpen 1811-től a koppenhágai akadémián folytatta tanulmányait, ahol Carl Adolf Lorentzen, Nicolaj Dajon és Georg Haas tanítványa volt. 1818-ban Drezdába költözött, ahol 1820-ban az Akadémia tagja, majd 1824-ben annak tanára lett. Nagyobb utazásokat tett a német Alpok vidékére, Olaszországba és kétszer visszatért Norvégiába is. 1820-ban Nápolyba költözött egy időre és ott többek között Franz Ludwig Catellel együtt festett. Római tartózkodása idején Bertel Thorvaldsen köréhez csatlakozott. 1847-ben Párizsban és Brüsszelben tett hosszabb látogatásokat.

Művészete[szerkesztés]

Nagy hatással volt művészetére a nagy német romantikus festő, Caspar David Friedrich munkássága. Behatóan tanulmányozta a természetet, művészete realista irányban fejlődött, de továbbra is vonzották a nagyszabású természeti jelenségek.

Norvégiában tett látogatásai során két nagyobb vásznat is festett az ottani természeti szépségekről. Több képen örökítette meg a norvég faépítészet mestermunkáit.

Az első nemzetközi súlyú norvég festő volt, a nemzeti romantikus stílus úttörője és korának egyik legnagyobb tájképfestője.

További információk[szerkesztés]

  • Christoph Vitali (Hrsg.): Ernste Spiele. Der Geist der Romantik in der Deutschen Kunst 1770–1990, Haus der Kunst München, 4. Februar bis 1. Mai 1995, Oktagon Verlag, Stuttgart 1995, ISBN 3-927789-74-7.