Gérard de Nerval

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gérard de Nerval
Gérard de Nerval.jpg
Élete
Született 1808. május 21.
Párizs
Elhunyt 1855. január 26. (46 évesen)
Párizs
Sírhely Père-Lachaise temető
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers, próza, színmű
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gérard de Nerval témájú médiaállományokat.

Gérard Labrunie [ejtsd: labrüni], írói nevén Gérard de Nerval (Párizs, 1808. május 21. – Párizs, 1855. január 26.) francia költő és író.

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kétéves volt, amikor édesanyja, aki katonaorvos édesapját kísérte el Sziléziába, elhunyt. Ezután anyja nagybátyja, Antoine Boucher nevelte Mortefontaine-ban. Amikor apja 1814-ben a frontról hazakerült, Nervalt visszaküldte Párizsba.

Théophile Gautier-vel együtt a Presse dramaturg tárcarovatát vezette; 1828-ban lefordította francia nyelvre Goethe Faustját, amely hírnevét is megalapozta, s ez ma is a legsikerültebb fordítások egyike. Nerval rendkívül kicsapongó életet folytatott, elmebeteg lett és egy rohamában fölakasztotta magát. A Père-Lachaise temetőben helyezték végső nyugalomra.

Tárcaszerű vázlatai és elbeszélései közül érdekesek: Scènes de la vie orientale (1848-50); La Bohême galante (1855). Írt színműveket is: Tartuffe chez Molière; L'alchimiste (Dumas-val); L'imagier de Harlem (Méryvel és Lopezzel); Misanthropie et repentir (August von Kotzebue után). Összes műveit (Oeuvres complètes, 5 kötet) 1868-ban újra kiadták. Életrajzát Maurice Tourneux írta meg (Párizs, 1888).

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak