Hudson River School
.jpg)
A Hudson River School 19. századi romantikus, amerikai festészeti iskola, a tájképfestő csoport tagjai teremtették meg a jellegzetesen amerikai tájképfestészetet.[1] Festményeik témája főképp a Hudson folyó völgye, Catskills, az Adirondack és New Hampshire hegyei. A második generációhoz tartozó művészeik tájképeinek helyszínei bővültek, témáik között Új-Anglia, a tengeri tartományok vagy az amerikai nyugat, ill. Dél-Amerika, Európa és Közel-Kelet is szerepel.
Leírása[szerkesztés]
A művészcsoport székhelye New Yorkban volt, tagjaik közül többen Greenwich Village szívében, a Tizedik utcában levő neves műteremházban tartottak fenn műtermet. Kezdetben „amerikai” vagy „New York-i iskolaként” utaltak rájuk. Számos jelentős szakmai folyóirat, intézmény támogatta művészetüket, mint például az Amerikai Szépművészeti Akadémia. Mikortól a Barbizoni Iskola realista, plein air képei jöttek már divatba az amerikai mecénások és gyűjtők körében és az iskola által képviselt romantikus stílus kezdett idejétmúltnak számítani, pejoratívan használták rájuk a Hudson River School terminust. Habár tagjaik számtalan helyre utaztak és alkottak Európában is, a New York Tribune kritikusa, Clarence Cook vagy Homer Dodge Martin tájképfestő élt ezzel a kifejezéssel. Nyomtatásban az elnevezés először 1879-ben jelent meg, bár már az 1870-es években is utaltak rájuk így.[2][3]
Olykor hatalmas méretű festményeiket valósághű, részletgazdag és idealizált természetábrázolás jellemzi, amely gyakran egymás mellett mutatja a békésen megművelt területeket az érintetlenül megmaradt természettel, mely gyorsan eltűnőben volt a Hudson-völgyből, éppen akkoriban, amikor kezdték értékelni a táj fenséges jellegét.[4] Általánosságban a Hudson River School művészeinek meggyőződése szerint – habár vallási nézeteik eltérőek voltak – a természet az amerikai táj formájában Isten tükröződése.[5] Olyan európai mesterek követői voltak, mint Claude Lorrain, John Constable vagy J. M. W. Turner. Közülük több festő a Düsseldorfi Iskola tagjai közé is sorolható, mesterük a német Paul Weber volt.[6]
Alapítás[szerkesztés]
A 19. századi amerikai tájképfestészeti irányzatnak, a Hudson River School atyjának Thomas Cole amerikai festőművészt tekintik.[7] Az Angliából származott Cole-t az amerikai táj ragyogó, őszi színei ragadták meg. Először 1825 őszén gőzhajóval hajózott fel a Hudson-ön, West Pointnál, majd Catskill-nél szállt partra. A tájról készült alkotásainak első ismertetése a New York Evening Postban jelent meg 1825. november 22-én.[8] Közeli barátja, Asher Brown Durand az iskola jelentős alakjává vált, Cole halála után őt tekintették az iskola vezető egyéniségének. A Hudson River School egyik kiemelkedő eleme a természet gazdagsága volt, emellett a mozgalom hívei között az ébredő nemzeti öntudat is jelen volt, Cole metaforaként használta a tájképet az új nemzetre,[3] ugyanakkor gyanakvóan figyelték a kor gazdasági és technológiai fejlődését.[9]
Második nemzedék[szerkesztés]
Az iskola második, gyakran luministáknak, a fény szerelmeseinek nevezett generációja Thomas Cole 1848-ban bekövetkezett korai halála után kezdett kibontakozni. Tagjai közé sorolható: Frederic Edwin Church (1826 – 1900), John Frederick Kensett (1816 – 1872), Sanford Robinson Gifford (1823 – 1880), George Loring Brown (1814 – 1889) és a német származású művész, Albert Bierstadt (1830 – 1902). A Hudson River School tagjaiból Kensett, Gifford és Church egyúttal a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum alapítói között is megtalálhatók.[10] Frederic Edwin Church észak- és dél-amerikai, európai, közel-keleti utazásai után alkotott képei alapján nemzetközi viszonylatban is a legelismertebb amerikai tájképfestőnek számított.[3]
A második generáció legjelentősebb alkotásainak többsége 1855 és 1875 között született. Frederic Edwin Church és Albert Bierstadt Amerikában koruk ünnepelt festőinek számítottak, mindketten a Düsseldorfi Iskola hatása alatt alkottak, Bierstadt több éven át Düsseldorfban is tanult. Emberek ezrei fizettek olyan festményeik megtekintéséért, mint például a Niagara-vízesés[11] vagy a The Icebergs. Festményeik gigászi, epikus mérete példátlan volt a korábbi amerikai festészetben, az amerikaiakat az országukban található megszelídítetlen, lenyűgöző szépségű vadonjaira emlékeztette. Ez volt az amerikaiaknak nyugatra történő letelepedésének, a nemzeti parkok létrehozásának és a zöld városi parkok megszületésének időszaka.
Festőnők[szerkesztés]
Több festőművésznő is kapcsolható a Hudson River Schoolhoz. Susie M. Barstow lelkes hegymászó volt, aki Catskills és a White Mountains hegyi tájait festette meg. Az ír származású festőnőt, Eliza Pratt Greatorex-t második női tagként beválasztották a Nemzeti Formatervezési Akadémiára (National Academy of Design). Julie Hart Beers vázlatrajzoló expedíciókat vezetett a Hudson Valley vidékére, később az egyik New York-i művészeti stúdióban is bemutatkozott. Harriet Cany Peale Rembrandt Peale-nél tanult, Mary Blood Mellen pedig Fitz Henry Lane tanítványa és munkatársa volt.
Neves művészeik[szerkesztés]
|
|
|
Gyűjtemények[szerkesztés]
Alkotásaik főképp amerikai gyűjteményekben találhatók, a legnagyobb számban a Connecticut állambeli, hartfordi múzeumban, a Wadsworth Atheneumban. A múzeum alapítója, Daniel Wadsworth az iskolaalapító Thomas Cole és a hartfordi származású Frederic Edwin Church baráti körébe tartozott.
További gyűjtemények:
- Albany Institute of History & Art Albany, New York
- Arnot Art Museum Elmira, New York
- Berkshire Museum Pittsfield, Massachusetts
- Brooklyn Museum Brooklyn, New York
- Corcoran Gallery of Art, Washington, DC
- Crystal Bridges Museum, Bentonville, Arkansas
- Cummer Museum of Art and Gardens, Jacksonville, Florida
- Detroit Institute of Arts Detroit, Michigan
- Fenimore Art Museum, Cooperstown, New York
- Frances Lehman Loeb Art Center, Poughkeepsie, New York
- Fruitlands Museum, Harvard, Massachusetts
- Gilcrease Museum, Tulsa, Oklahoma
- Haggin Museum, Stockton, Kalifornia
- Hudson River Museum, Yonkers, New York
- Hunter Museum of American Art, Chattanooga, Tennessee
- Louvre Párizs, Franciaország
- Mabee-Gerrer Museum of Art, Shawnee, Oklahoma[15]
- Marsh-Billings-Rockefeller National Historical Park, Woodstock, Vermont
- Metropolitan Művészeti Múzeum, Manhattan, New York
- Munson-Williams-Proctor Arts Institute, Utica New York
- Museum of Fine Arts, Boston, Boston, Massachusetts
- Museum of White Mountain Art in Jackson, New Hampshire
- National Gallery of Art, Washington, DC
- Newark Museum, Newark, New Jersey
- Newington-Cropsey Foundation, Hastings-on-Hudson, New York
- New-York Historical Society, Manhattan, New York
- Olana State Historic Site, Hudson, New York
- St. Johnsbury Athenaeum, St. Johnsbury, Vermont
- Westervelt Warner Museum of American Art, Tuscaloosa, Alabama
- Thyssen-Bornemisza Múzeum, Madrid, Spanyolország
- The Heckscher Museum of Art, Huntington, New York
- Virginia Museum of Fine Arts, Richmond, Virginia
- Worcester Art Museum, Worcester, Massachusetts
- Wadsworth Atheneum, Hartford, Connecticut
Képgaléria[szerkesztés]
-
Thomas Cole: Két tó és hegyi ház reggeli látképe Catskills-ben, 1844, Brooklyni Művészeti Múzeum -
John Frederick Kensett: Mount Washington, 1869, Wellesley College Museum -
Asher Brown Durand: Catskills, 1859, Walters Art Museum -
Sanford Robinson Gifford:Galleries of the Stelvio, Lake Como (1878), Munson-Williams-Proctor Art Institute
_-_Google_Art_Project.jpg)
.jpg)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Najmányi László: A természet és az amerikai vízió – New York Historical Society, New York. artportál, 2007. október 6. (Hozzáférés: 2024. április 2.)
- ↑ Howat, John K. American Paradise: The World of the Hudson River School. New York: Metropolitan Museum of Art, Harry N. Abrams, Inc., 3, 4. o. (1987)
- ↑ a b c Kennet T. Jackson. The Encyclopedia of New York City. Yale University, 174. o. (1995). ISBN 0 300 05536 6
- ↑ „The Panoramic River: the Hudson and the Thames”, Hudson River Museum, 2013. május 2., 188. oldal (Hozzáférés: 2016. június 23.)
- ↑ The Hudson River School: Nationalism, Romanticism, and the Celebration of the American Landscape. Virginia Tech History Department. (Hozzáférés: 2016. június 26.)
- ↑ John K. Howat: American Paradise: The World of the Hudson River School, S. 311
- ↑ O'Toole, Judith H.. Different Views in Hudson River School Painting. Columbia University Press, 11. o. (2005). ISBN 9780231138208
- ↑ Boyle, Alexander: Thomas Cole (1801–1848) The Dawn of the Hudson River School. Hamilton Auction Galleries. [2012. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 19.)
- ↑ Angela Miller, The Empire of the Eye (1996); Alfred L. Brophy, Property and Progress: Antebellum Landscape Art and Property, McGeorge Law Review 40 (2009): 601-59.
- ↑ Avery, Kevin J.: Metropolitan Museum of Art: Frederick Edwin Church. Metropolitan Művészeti Múzeum. (Hozzáférés: 2012. december 19.)
- ↑ Corcoran Highlights: Niagara. Corcoran Museum of Art. [2011. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 19.)
- ↑ Encyclopedia Britannica
- ↑ Allaback, Sarah: 19th Century Painters: Hudson River School. 2006. Hudson River Valley National Heritage Area. [2013. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 19.)
- ↑ Rickey, Frederick: Robert W. Weir (1803–1889). United States Military Academy. [2012. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 19.)
- ↑ White, Mark Andrew. Progress on the Land: Industry and the American Landscape Tradition. Oklahoma City, OK: Melton Art Reference Library, 6–13. o. (2002). ISBN 0-9640163-1-1
Források[szerkesztés]
- American paradise: the world of the Hudson River school. New York: Metropolitan Művészeti Múzeum (1987). ISBN 978-0-87099-496-8
- Avery, Kevin J., & Kelly, Frank. Hudson River school visions: the landscapes of Sanford R. Gifford. New York: Metropolitan Művészeti Múzeum (2003). ISBN 978-0-300-10184-3
- Ferber, Linda S. The Hudson River School: Nature and the American Vision. New York Historical Society, 2009.
- Sullivan, Mark W. The Hudson River School: An Annotated Bibliography. Metuchen, NJ; Scarecrow Press, 1991.
- Wilmerding, John. American Light: The Luminist Movement, 1850–1875: Paintings, Drawings, Photographs. National Gallery of Art, Washington, D.C., 1980. ISBN 9780064389402.
További információk[szerkesztés]
- The Hudson River School, American Art Gallery
- The Hudson River School, The Metropolitan Museum of Art
- National Park Service overview of Hudson River School
- Wadsworth Atheneum's Hudson River School Collection
