Komor András

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Komor András
1938 körül
1938 körül
Született1898. április 26.
Liptószentmiklós
Elhunyt1944. október 26. (46 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaLengyel Gizella
(h. 1930–1944)
SzüleiKomor Arnold
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1918)
KitüntetéseiBaumgarten-díj (1938)
SírhelyeFarkasréti temető (felszámolták)[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Komor András témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Komor András (Liptószentmiklós, 1898. április 26. – Budapest, Erzsébetváros, 1944. október 26.)[4] magyar költő, író, filmkritikus.

Élete[szerkesztés]

Komor Arnold és Barach (Baracs) Julianna fiaként született. A Pázmány Péter Tudományegyetemen diplomázott magyar–francia szakon.[5] 1917-ben jelentek meg első versei a Nyugatban. Irodalmi, képzőművészeti a Magyar írásban, az Esti Kurírban és a Nyugatban láttak napvilágot.[6] 1930. október 23-án Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött a kispesti születésű Lengyel Gizellával, Lengyel Lajos és Márton Mária lányával.[7] 1934–38 között a Tükör című újság filmkritikusa,[8] A Franklin Társulat magyar klasszikusok című sorozatát rendezte sajtó alá, később kiadói szerkesztő, korrektor.[9] Munkásságát 1938-ban Baumgarten-díjjal ismerték el. A zsidótörvények miatt munkanélkülivé lett, de az írást továbbra is folytatta. Komját Aladár legalább hat kiadatlan regényéről tudott. Ötnek a címét is közölte (Kísértet a Klauzál utcában, Meluzina, Martin, A hegy, Seherezádé ezerkettedik éjszakája).[10] Többször hívták be munkaszolgátra, próbált elrejtőzni valamelyik ismerősénél, de senki nem vállalta.[11] 1942-ben orvosa, dr. Máday István már feljegyezte róla, hogy öngyilkossági hajlama van, de nem tudta szanatóriumba elhelyeztetni.[12] Az ötödik munkaszolgálatos behívó kézhez vétele után feleségével együtt veronált vett be. A költő azonnal meghalt, utolsó pillanataiban egyik kedvenc francia íróját olvasta.[13] Felesége három évvel túlélte őt, még elintézte, hogy Komor András kéziratai az Országos Széchényi Könyvtárba kerüljenek. 1947. október 31-én ő is véget vetett az életének.[14]

Művei[szerkesztés]

  • Imádság tavaszi napsütésben. Versek; Magyar Írás, Budapest, 1923 (Kelő Nap sorozat)
  • Állomás; Magyar Írás, Budapest, 1925
  • A varázsló; Pantheon, Budapest, 1928 (Az új magyar regény)
  • Jane and Jonny. Regény; Tevan, Békéscsaba, 1928
  • Fischmann S. utódai; Pantheon, Budapest, 1929 (Az új magyar regény)
  • Nászinduló. Regény; Pantheon, Budapest, 1934 (Az új magyar regény)
  • R. T. Regény; Pantheon, Budapest, 1931 k. (Az új magyar regény)
  • A varázsló / Fischmann S. utódai / R. T. Regények és elbeszélések; bev. Thurzó Gábor; Magvető, Budapest, 1970
  • Fischmann S. utódai; korabeli sajtóválogatás, Előadások sajtó alá rend., jegyz. Török Petra, közrem. Schweitzer Gábor; Múlt és Jövő, Budapest, 1998
  • Nászinduló. Regény; szöveggond. Lukács Annabella; Múlt és Jövő, Budapest, 2006 (Komor András művei)

Munkássága[szerkesztés]

Versei expresszionisták és szabadversek, de Kassáktól eltérően bukolikus hangúak.[15] Egész életművére hatottak a francia írók. Hősei kispolgárok, ábrázolásmódja mindig nagyon részletező, egyes kritikusok – például Illés Endre – szerint túlságosan is.[16] Legjobb regénye a Fischmann S. utódai. A családanya halála után három gyerek próbál meg önálló útra térni. A legidősebb, Jenő a családi üzletet folytatja, de túlságosan megalkuvó hozzá. A középső fiú, Lajos vakmerő spekulációkba kezd, húguk Lujza pedig az úriasszonyok unalmas, eseménytelen életét folytatja.[17] A Nászinduló a vidéki és a fővárosi zsidók közötti különbségekkel foglalkozik.[18] Az R.T.-ben pedig egy építési vállalkozás kishivatalnokának egyetlen napját mutatja be. A Varázsló gyerekregény: két tizenéves fiú közül az egyik, Kalmuk elhiteti a másikkal, Bulival hogy tud varázsolni, mire az fanatikus híve lesz. Amikor kiderül az igazság, a csalódott hívő vízbe öli a másikat.[19]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ halotti anyakönyvi bizonyítvány
  2. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 30.)
  3. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
  4. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 1997/1944. folyószáma alatt.
  5. ↑ Új magyar irodalmi Lexikon
  6. ↑ A Magyar irodalom története 6. kötet
  7. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 1606/1930. folyószáma alatt.
  8. ↑ Új Magyar irodalmi Lexikon
  9. ↑ Illés Endre:Mestereim, barátaim, szerelmeim, Magvető, 1983. 343. o.
  10. ↑ Komját Aladár: Kritikus számadás, 1977, Szépirodalmi Kiadó, 174. o.
  11. ↑ Dési Huber Istvánné: Komor Andrásról In: Irodalomtörténet, 1970, 53. évf 2. szám
  12. ↑ Uo.
  13. ↑ Komját Aladár: Kritikus számadás, 1977 Szépirodalmi Kiadó, 174-175. o.
  14. ↑ Dési Huber Istvánné: Komor Andrásról In: Irodalomtörténet, 1970, 53. 2. szám
  15. ↑ Vadas József: Portrévázlat Komor Andrásról In: Irodalomtörténet, 1970. 53.évf. 2. szám
  16. ↑ Illés Endre eml. könyv. 346. o. "Túl hosszan magyarázza azt, amit szerencsésebb s lomposabb társai egy-két szóval kifejeznek."
  17. ↑ Vadas József eml. cikk.
  18. ↑ Illés Endre id. könyv 344–346 o.
  19. ↑ Illés Endre id. könyv 346-349 o.

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Komor_András&oldid=26760551”