Norvég irodalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az ó-norvég irodalom szorosan összefügg az ó-izlandival. Harfago Harald udvarában (9. század) a skald költészet virágzott; az öreg Bragi (850 körül) és a hvini Thjodholz (900 táján), kiktől daltöredékek is maradtak fönn, norvég skaldok voltak. A vikingek hőskora volt a költészet forrása, de az előkelő családokkal ez is Izlandba költözött s a 16. század közepe felé már Norvégiában nyoma is alig volt. A próza-irodalom kezdetén ugyanoly munkássággal találkozunk Norvégiában is, mint Svédországban és Dániában; a törvények és jogok gyűjteményein kívül vallásos tartalmú iratok fordításai teszik az első nyelvemlékeket. A hazai történetet először latinul (Theodoricus Monachus, 1175 táján), s csak később, valószínűleg izlandi befolyásra írták hazai nyelven (Olafsaga). Sverrir király (megh. 1202.) korában, ki állítólag maga is írt egy enciklopedikus munkát (Speculum regale), és az öreg Hakon alatt (megh. 1263.), kinek rendeletére a déli romantikus irodalom több emlékét lefordították, a prózairodalom nagyobb lendületet vett; ekkor keletkezett a Thidrekssaga is (l. o.), de azután a dán nyelv elhatalmasodván, a norvég nyelvű irodalom lehanyatlott. Dán nyelven írt mindenki, még Holberg is, aki norvég létére a leghíresebb dán költő lett. Csak a 19. században, mióta Norvégia külön vált Dániától (1814) s a kristianiai egyetemet megalapították (1811), kezd fejlődni egy norvég nemzeti irodalom, bár az úttörők (Bjerregard 1972-1842 és Hansen 1794-1842) munkássága sikertelen volt. Tulajdonképpen csak Wergeland, Welhaven és Munch költők munkássága vetette meg alapját az önálló és eredeti norvég irodalomnak; követőik közt Jensen, Kjerulf, Monsen, stb. érdemelnek említést, de különösen Moe Jörgen, ki Asbjörnsennal kiadta az ó-norvég népmondákat. Jó regényeket és novellákat írtak: Collet Camilla (szül. Wergeland) és Thoresen Magdolna; továbbá újabban Lie Jónás, Elster, Garborg Arne, Kjelland, stb. Korunkban különösen a dráma-irodalmat művelik; ez Björnson és Ibsen érdeme, kik a fiatal norvég irodalomnak európai nevet szereztek. Népszerű iratokat írtak: Ole Vig, A. O. Vinje, C. Janson, Eilert Sundt, L. K. Daa, stb; irodalmi, történelmi és nyelvészeti kutatásokat végeztek: R. Keyser, Chr. Lange, P. A. Munch, J. E. Sars, G. Storm, E. R. Unger, Sophus Bugge, Qu. Reigh, stb.

Források[szerkesztés]