Sigrid Undset

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sigrid Undset
Sigrid Undset crop.jpg
Született 1882. május 20.
Kalundborg, Dánia
Elhunyt 1949. június 10. (67 évesen)
Lillehammer, Norvégia
Állampolgársága Norvégia
Nemzetisége norvég
Házastársa Anders Castus Svarstad
Foglalkozása
Beceneve A Katolikus Lady
Díjak

Sigrid Undset az IMDb-n
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sigrid Undset témájú médiaállományokat.

Sigrid Undset (Kalundborg, 1882. május 20.Lillehammer, 1949. június 10.) norvég regényíró. 1928-ban irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki.

Undset a dániai Kalundborgban született, de két évesen családjával Norvégiába költözött. 1924-ben katolikus hitre tért, és belépett a domonkos harmadrendbe. 1940-ben az Amerikai Egyesült Államokba kellett menekülnie, mert ellenezte a náci Németországot és a német megszállást, de a második világháború befejeztével, 1945-ben visszatért hazájába.

Legismertebb műve a Kristin Lavransdatter, egy modernista trilógia a középkori életről Skandináviában. A könyv a középkori Norvégiában játszódik, és három kötetben adták ki 1920 és 1922 között. A Kristin Lavransdatter egy nő életét mutatja be születésétől haláláig. Undset ezért a művéért, valamint Olav Audunssønról szóló, 1925-ben és 1927-ben megjelent két könyvéért irodalmi Nobel-díjat kapott.

Magyarul megjelent művei[szerkesztés]

  • Tavasz, Athaneum könyvtár, ford.: Hajdú Henrik, Budapest, Athenaeum, 1929.
  • Pogány szerelem, ford.: Hajdú Henrik, Budapest, Athenaeum, 1932.
  • Kristin Lavransdatter - 3 kötetben (Koszorú, A feleség, A kereszt), ford.: Hajdu Henrik, Budapest, Káldor kiadó, 1932--1934.
  • Ida Elisabeth, ford.: Hajdu Henrik, Budapest, Franklin nyomda, 1. kiadás: 1937 körül, 2. kiadás: 1943, 3. kiadás: 1946. A bevezetőt írta: Sík Sándor
  • A hű feleség, Sorozat: Athenaeum regénytár, Ford.: Hajdú Henrik, Budapest, Athenaeum, 1938.

Általánosságban elmondható, hogy történelmi regényei magyar fordításában ugyanaz a tendencia érvényesült, mint a korabeli angol átültetéseknél: Undset életteli, olvasmányos, modern szófordulatokkal teli nyelvezetét[1] magyar fordítója Hajdu (Hajdú) Henrik sem tartotta meg. Ehelyett, a korban bevett szokás szerint archaizmusok szerepeltetésével[2] próbálta megteremteni a regény középkori milliőjét. Ez modorosság már a korabeli olvasó számára is nehézzé tette a trilógia olvasását.[3]

Az angolszászok az 1990-es években újrafordították a Kristin Lavransdattert, és egy, a regény eredeti modern stílusához igazodó fordítás látott napvilágot. Amerikai fordítója 1997-ben a PEN Faulkner díjat nyerte el műfordítás kategóriában, 2001-ben pedig a PEN Club fordítói díját.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Finding the Right Words - Interview with Nunnally
  2. Józan Ildikó: Irodalom és fordítás, A magyar irodalom történetei III, eleketronikus verzió (VillanySpenót)
  3. Török Sophie: Kristin Lavransdatter Koszorú, Nyugat, 1932. 22. szám

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sigrid Undset című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]