Litván irodalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

1. A porosz (ó-porosz) nyelv, mely a XVII. sz.-ig teljesen kihalt; az Alsó-visztula (Thorntól lefelé) és a Niemen közt beszélték, s nyelvemlékeiből két káté (1545) s egy Enchiridion (1561) maradt fenn, melyeket Nesselmann (Die Sprache der alten Preussen an ihren Überresten erläutert, Berlin 1845) adott ki, meg egy német-porosz szótár a XV. sz. elejéről (Königsberg 1868). A porosz nyelv szókincsét is Nesselmann adta ki: Thesaurus linguae Prussicae (Berlin 1873).

2. A szorosabb értelemben vett litván nyelv, melyet a Polangentől Labiaun és Grodnón keresztül Dünaburgig húzott vonal meg Kurföld D-i határa által bezárt területen beszéltek. A nyelvnek több tájszólása volt, melyek közt a D-i volt a porosz-litvánok irodalmi nyelve. A L. mint irodalmi nyelv először csak a XVI. sz.-ban mutatkozik be, s a legrégibb könyv egy 1547-ből való káté. A L. tudományos ismertetését legjobban megirta Schleicher: Handbuch der Lit. Sprache (Prága 1856-57); legjobb szótárát Kurschat szerkesztette: Wörterbuch der Litauischen Sprache (Halle 1870-83); a régibb nyelvemlékeket újból kiadta Bezzenberger: Litauische und lettische Drucke des XVI. u. XVII. Jahrh. (Göttinga 1874-1884); ugyanő irta még: Beiträge zur Gesch. der Lit. Sprache (u. o. 1877) és Litauische Forschungen (u. o. 1882). A népies litván irodalom maradványai a következő művekben vannak összegyüjtve: Dainos od. lit. Volkslieder (Berlin 1843); Nesselmann, Lit. Volkslieder (u. o. 1853); Juszkiewiez, Lietuviskos dainos (Kazan 1880-82); u. az, Lietuviskos svotbines dainos (Petersburg 1883); Schleicher, Litauische Märchen, Sprichworte, Rätsel u. Lieder (Weimar 1857); Leskien és Brügmann, Litauische Volkslieder u. Märchen (Strassburg 1882). A litvánok egyetlen, említésre érdemes költője Donalitius Keresztély (l. o., Nagy Lexikon V. köt.) volt.

3. A lett nyelv (l. o.), mely a három nyelv közt a legifjabb s körülbelül oly viszonyban áll a litván nyelvhez, mint az olasz a latinhoz.

Források[szerkesztés]