Emanuel Swedenborg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Emanuel Swedenborg
Emanuel Swedenborg.PNG
Született 1688. január 29.[1][2][3][4][5][6][7][8]
Jakob[4]
Elhunyt 1772. március 29. (84 évesen)[1][2][3][4][5][6][7][8]
London[4]
Állampolgársága svéd
SzüleiJesper Swedberg
Foglalkozása
Iskolái Uppsalai Egyetem
Halál okaagyi érkatasztrófa
Sírhely Uppsalai dóm[4]

Emanuel Swedenborg aláírása
Emanuel Swedenborg aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Emanuel Swedenborg témájú médiaállományokat.
Szobra a stockholmi Mária téren

Emanuel Swedenborg, eredetileg Emanuel Swedberg (Stockholm, 1688. január 29.London, 1772. március 29.) svéd tudós, filozófus, teológus, látnok és keresztény misztikus. Önmagát az „Igaz Keresztény Vallás” című kiadványában úgy határozta meg, mint az „Úr Jézus Krisztus szolgája”.

Élete[szerkesztés]

Apja Jesper Swedberg lutheránus lelkész (később skarzi püspök) volt. Tanulmányait az uppsalai egyetemen végezte, és négy éven át Angliában, Hollandiában, Francia- és Németországban utazgatott. Hazájába visszatérve, XII. Károly svéd király bányatanácsossá nevezte ki, és mint hadmérnök is több szolgálatot tett uralkodójának.

A család 1719-ben nemességet nyert, ekkor kapta a Swedberg helyett a Swedenborg nevet. Ha néha grófnak vagy bárónak címezik, az tévedés, ami onnan eredhet, hogy a svéd nemesi parlamentnek tagja volt. Egy időben erőtani és közgazdasági problémák fejtegetésével foglalkozott, rövid algebrai értekezéseket írt.

1724-ben felajánlották neki az uppsalai egyetemen a matematikai tanszéket, amelyet azonban nem fogadott el. Majd elhagyva e tárgybeli tanulmányait, 11 évig hallgatott, hivatalos kötelességeinek teljesítésére, a bányászat és fémolvasztás rendszerének tudományos megírására és a teremtés kezdete elmélet megállapításának szentelte életét. Ezen tanulmányainak eredménye Opera philosophica et mineralia (1734) című műve. Ezen munkáját ugyanezen évben követte egy másik, a Végtelenről és a teremtés végokáról, a lélek és test közötti összeköttetésről, melyben a lelket mint lényegében véve a Nappal egyazon anyagot tünteti föl. Ugyanezen kérdéssel foglalkoznak Oeconomia regni animalis (2 kötetben, 1741) és Regnum animale (be nem fejezve, 3 kötet, 1744-45) művei is.

1744 húsvétján, április 6-án különös álmai és látomásai támadtak, ami megvilágosodásához vezetett. Azt állította, hogy az Isten megparancsolta, hogy alkosson meg egy mennyei doktrínát a kereszténység megújítása céljából. Kijelentette, hogy az Úr kinyitotta lelki szemeit, és szabadon látogathatta a mennyországot és a pokolt, és beszélhetett az angyalokkal és démonokkal. E látomása után a szellemvilág látnokának vallotta magát.

Swedenborg mögött már gazdag tudományos és feltalálói életpálya állt, amikor érdeklődése szellemi síkra terelődött. 1747-ben lemondott bányatanácsosi állásáról, hogy látnoki hivatásának és a Szentírás tanulmányozásának szentelje magát.[9] Ezen új minőségében Arcana coelestia című, 1756-ban Londonban kiadott művében lépett először a világ elé. Szól ebben, éspedig mindenütt a legmélyebb miszticizmussal, a Szentírásról, melyet minden betűjében és pontocskájában szentnek tart; Jézus Krisztusról, aki emberi alakot öltött magára; a Szentlélek nem más, mint a megváltott emberiség kifolyása; amire az egyház a 19. század végére jutott. Swedenborg már 1757-ben látta az utolsó ítéletet a lelkek világában. Ekkor egy új világ nyílott meg számára, amelyet a Jelenések könyvében levő Új-Jeruzsálem jelez. Ennek előhírnöke ő és tanai az irataiban találhatók meg.

Swedenborg különösségeihez tartozott annak hirdetése is, hogy ő több, már régen elhalt nevezetes emberrel, Dávid királlyal, Pál apostollal, XIV. Lajos francia királlyal összeköttetésben áll, és míg amazokat az elkárhozottak, ezt a boldog szentek között találta föl. Állítása szerint nemcsak a Földről, hanem a Holdról és a bolygókról való lelkekkel is összeköttetésben volt.

Érdekes az életről való tanítása is. Szerinte egyedül Isten él; halott az egész teremtés, halott az ember, s ezeknek látszólagos élete nem más, mint Istennek bennünk való jelenléte.

Swedenborgiánusok[szerkesztés]

Swedenborg nem akart külön felekezetet alakítani. Mikor azt hirdette, hogy a keresztény egyház a végére jutott, abban reménykedett, hogy a pogányok között új egyház fog alakulni, de később ezen reménye hirdetésével felhagyott, a swedenborgiánusok, vagy amint ők magukat nevezni szokták a „Jelenések könyvében jelzett új Jeruzsálem új egyháza”, 1788-ban szervezkedtek önálló testületté.

Swedenborg teológiai iratait a mennyországból jött kijelentéseknek tartják. Számuk sohasem emelkedett nagyra. A 19. század végén Nagy-Britanniában 4000 léleknél kevéssel voltak többen a korábbi számadathoz képest és körülbelül ugyanannyian lehettek az észak-amerikai Egyesült Államokban is. Szétszórva és csekély számmal voltak találhatók még swedenborgiánusok Francia-, Német-, Svéd- és Oroszországban. 1810-ben létrejött Swedenborg írásainak nyomtatására és terjesztésére egy Swedenborg-társulat, melynek Londonban saját háza és mintegy 200 font sterling évi jövedelme volt.

Emlékezete[szerkesztés]

Az ő nevét viseli a 3947 Swedenborg kisbolygó.

Magyarul[szerkesztés]

  • Menny és pokol. Magyarország és a magyarság történetének sorsdöntő eseményei; Londoni Swedenborg Társulat, Bp., 1909
  • Swedenborg Emanuel és tanítása az életről. Swedenborg Emanuel életrajzának rövid vázlata; New Church Missionary and Tract Society, Baia Mare, 1938
  • Ismertető összeállítás Isten mának szóló újkinyilatkoztatásairól. Szemelvények Emanuel Swedenborg, Jakab Lorber, Gottfried Mayerhofer, Bertha Dudde, Johanna Hentzschel közléseiből; ford. G. Szieger Magda; s.n., Bp., 1992
  • Menny és pokol. Látottak és hallottak szerint; Kállai, Debrecen, 1993 (Swedenborg művei)
  • Álomnapló, 1743-1745; ford., jegyz., utószó Benedek Szabolcs; Pont, Bp., 2005 (Enigma)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b c d e 34840, 2017. november 1., Emanuel Swedenborg
  5. a b Nationalencyklopedin (svéd nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. a b Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. a b Brockhaus (német nyelven)
  9. Görföl-Kránitzː Teológusok lexikona

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Immanuel Kant: Egy szellemlátó álmai; ford. K. Fried Jolán; Europa, Wien, 1922 (Európa ismeretterjesztő könyvtár)