Móger Ildikó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Móger Ildikó
Móger Ildikó.jpg
Született 1958. augusztus 12. (61 éves)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Huszárik Zoltán (1975. június 2. – 1981. október 14.)[2]
Foglalkozása
  • táncművész
  • koreográfus
Iskolái Állami Balettintézet (–1974)
A Wikimédia Commons tartalmaz Móger Ildikó témájú médiaállományokat.

Móger Ildikó (Budapest, 1958. augusztus 12.[3][4] –) magyar táncművész, koreográfus, táncpedagógus, egyetemi tanár.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei: Móger János (1924–2011) egyetemi tanár és Naumova Liliana voltak. 1973–1979 között Kölnben, a Nyári Táncakadémián tanult. 1974-ben végzett a Magyar Táncművészeti Főiskola táncművész szakán. 1974–1977 között a Pécsi Balett táncos-koreográfusa volt. 1977–1984 között a Várszínházban dolgozott koreográfusként. 1977–1992 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola zenemesterség és tánctanára volt. 1980-ban a Miskolci Nemzeti Színházban volt koreográfus. 1983-ban a Magyar Táncművészeti Főiskola mesterszakát is elvégezte; táncpedagógusi diplomát szerzett. 1983-ban végzett Párizsban a Salle Player Művészeti Főiskolán. 1983–1985 között a kecskeméti Katona József Színház koreográfusa volt. 1988-ban a Szegedi Kortárs Balett munkatársa volt. 1994–1996 között az Actor Stúdió vezető oktatójaként dolgozott. 1997-től a Duna Televízió szerkesztő-riportere volt. 2003–2004 között a Kodály Zoltán Zenei általános Iskola és Gimnázium néptánc pedagógusa volt. 2006-ban a TV2 Megatánc című műsorának balettmestere volt. 2007-től a Más-Képp Tehetséges gyermekekért Alapítványi Iskola mozgás és tánctanára. 2008 óta a szófiai Magyar Kultúrális Intézet igazgatója.

Magánélete[szerkesztés]

Férje, Huszárik Zoltán (1931–1981) magyar filmrendező volt (1975-től).

Színházi munkái[szerkesztés]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: szereplőként: 3; koreográfusként: 31.

Szereplőként[szerkesztés]

Koreográfusként[szerkesztés]

  • Barillet-Grédy: Rózsaszál a reggelihez (1976)
  • Rossini: Ez történt Velencében (1979)
  • Leoncavallo: Bajazzók (1979)
  • William Shakespeare: Amit akartok, avagy Vízkereszt (1979)
  • Ödön von Horváth: Kazimír és Karolin (1979)
  • Ábrahám Pál: Bál a Savoyban (1980)
  • Schubert: Asszonyháború (Összeesküvők) (1980)
  • Szőnyi Erzsébet: Vidám sirató egy bolyongó porszemért (1980)
  • Szép Ernő: Lila ákác (1980)
  • Kálmán Imre: Csárdáskirálynő (1980)
  • Wilde: Eszményi férj (1981)
  • Ránki György: Egy szerelem három éjszakája (1981)
  • Svarc: Hókirálynő (1981)
  • Musset: Lorenzaccio (1982)
  • Lázár Ervin: A hétfejű tündér (1983)

  • Murrell: Sarah avagy a languszta sikolya (1983)
  • Brecht: Mahagonny városának tündöklése és bukása (1983)
  • Gyurkó László: Faustus doktor boldogságos pokoljárása (1984)
  • Gyárfás Endre: Dörmögőék vidámparkja (1984)
  • Dumas: A kaméliás hölgy (1985)
  • Eisemann Mihály: Bástyasétány 77. (1985)
  • Schönberg-Jeannot: A francia forradalom (1986)
  • Werich-Voskovec: Hóhér és bolond (1986)
  • Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci (1987)
  • Illés Lajos: Csongor és a tündér (1988)
  • Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (1990)
  • Radó Denise: Galambos Erzsi - az első 70 évem (2001)
  • Opelka: C'est La Vie (2004)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.nefmi.gov.hu/nemzetkozi-kapcsolatok/2008/szofiai-magyar, 2019. november 3.
  2. Eifert János: Kedvesem! Boldog születésnapot!, 2011. augusztus 12.
  3. A Ki Kicsoda 2009-ben 1969. november 28. szerepel, tévesen!
  4. A Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában is rosszul tünteti fel!

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Ki kicsoda a magyar könyvszakmában. Főszerkesztő: Kiss József. Budapest, Kiss József Könyvkiadó, 2005.