Burger Kálmán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Burger Kálmán
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
Született1929. október 19.
Aszód
Elhunyt2000. június 8. (70 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar[1]
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásagyógyszerész, kémikus, egyetemi tanár
KitüntetéseiLásd a díjak, elismerések szakaszban
SírhelyeFarkasréti temető (6/19-1-118)[2][3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Burger Kálmán témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Burger Kálmán (Aszód, 1929. október 19. – Budapest, 2000. június 8.) Széchenyi-díjas magyar gyógyszerész, kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Kutatási területe: A fémkomplexek képződésének és szerkezetének alapkutatási vizsgálata biológiai hatású modellrendszereken. Új gyógyszerhatású fémkomplexek előállítása.

Életpályája[szerkesztés]

Burger Kálmán gyógyszerész-családban született, atyjának patikája volt. A családi példa ösztönözte arra, hogy az érettségi vizsga letétele után tanulmányait a budapesti orvosegyetem gyógyszerészeti karán folytassa, 1949-1954 közt. 1954-ben szerezte meg a gyógyszerésztudományi oklevelet. Már egyetemi hallgató korában elsősorban a kémia iránt érdeklődött, felfigyelt erre Schulek Elemér, az ELTE Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék vezetője.

Burger Kálmán a Schulek tanszékén kezdte egyetemi oktatói és kutatói pályáját, együtt dolgozott a többi Schulek tanítvánnyal. 1958-ban megvédte kandidátusi disszertációját a d-pozitív töltésű halogének témában. 1966-ban védte meg nagydoktori disszertációját Szerves reagensek a fémanalízisben címmel analitikai kémia témában. 1968-ban egyetemi tanári kinevezést kapott az ELTE Szervetlen és Analitikai Kémiai tanszéken.

Gyakran volt nyugati egyetemeken vendégelőadó, nemzetközi konferenciákon 23 alkalommal tartott plenáris előadásokat. A Stockholmi Műszaki Egyetemen 1961-ben, a Stuttgarti Egyetemen 1973-ban vendégkutatóként működött. Norwich-ban, az East Anglia Egyetemen műszeres analízist oktatott 1977-ben, az Egyesült Államokban, Princetonban szervetlen kémiát tanított 1981-ben.[4] Munkatársaival együtt tudományos közleményeiket leggyakrabban angol vagy valamely más nemzetközi nyelven adták közre.

1983-ban, a szegedi József Attila Tudományegyetem[5] rektorának, Kristó Gyulának hívására elvállalta a JATE TTK[6] Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék vezetését. 1987/88–1989/90-ben Burger Kálmán töltötte be a JATE tudományos rektorhelyettesi posztját is. Több mint tíz éven át, 1996-ig vezette a tanszéket.

Már 1983-ban elindította a tanszéken a biokoordinációs kémiai kutatásokat. 1991-ben Burger Kálmán tanszékének kezdeményezésére a szegedi felsőoktatási intézmények (JATE, SZOTE, JGYTF, KÉEÉFK) 12 tanszékének részvételével megalakult a Környezet- és Természetvédelmi Kutatási Oktatási Regionális Centrum (KÖTKORC). 1992-ben megindult a 4 szemeszteres, önköltséges posztgraduális környezetvédő képzés 40-100 fő között ingadozó hallgatói létszámmal. Burger Kálmán volt a centrum elnöke, titkára Galbács Zoltán, együtt koordinálták az évente induló kurzusokat.[7]

Mind oktatói, mind kutatói és közéleti tevékenységében sokat tett a kémiai tudományok fejlődéséért és a gyakorlatba való átültetéséért. Fő oktatási területei: Analitikai kémiai, szervetlen kémiai és koordinációs kémiai oktatás. Számos tudományos tisztséget betöltött az egyetemek és a Magyar Tudományos Akadémia testületeiben. A Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben választotta levelező tagnak, 1993-tól r. tag. Magánemberként példás családi életet élt, feleségével együtt szeretetben nevelték fel gyermekeiket.

Tudományos tisztségek (válogatás)[szerkesztés]

  • MTA Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) (alelnök)
  • MTA Könyv- és Folyóiratkiadó Bizottság
  • Fizikai-Kémiai és Szervetlen Kémiai Bizottság
  • Analitikai Kémiai Bizottság
  • Koordinációs Kémiai Munkabizottság
  • Felsőoktatási és Tudományos Tanács (FTT) Természettudományi Felsőoktatási Bizottság (elnök)
  • FTT Képzési Operatív Bizottság
  • Országos Akkreditációs Bizottság Kémiai Szakbizottság
  • Inorganica Chimica Acta (szerk. biz. tag, 1968-1993)
  • J. Crystallographic and Spectroscopic Research (szerk. biz. tag, 1977-1994)
  • Magyar Kémiai Folyóirat (szerk. biz. tag)
  • Kémiai Közlemények (szerk. biz. tag)

Művei (válogatás)[szerkesztés]

Idegen nyelven[szerkesztés]

  • Coordination Chemistry: Experimental Methods (Butterworths, London, 1973. p. 372)
  • Organic Reagents in Metal Analysis (Pergamon Press, London, 1973. p. 266)
  • Organicseszkie reagenti v neorganicseszkom analize (Izd. Mir., Moszkva, 1975. p. 272)
  • Vértes, A.-val és Korecz, L.-lel: Mössbauer Spectroscopy(Elsevire, New York – Amsterdam, 1979. p. 432)
  • Solvation, Ionic and Complex formation in Non-acqueous Solutions (Elsevire, New York – Amsterdam, 1983. p. 268)
  • (Japán nyelvű fordítása): Japán Scientific Societies Press, Tokyo, 1987. p. 312
  • Szolvatacija, ionnie reakcii i komplexo-obrazovanje v nevodnich szredach (Izd. Mir., Moszkva, 1984. p. 256)
  • (Szerk.): Biocoordination Chemistry: Coordination Equilibria in Biologically Active Systems (Elis Horwood, Chichester, New York, 1990. p. 349)

Magyar nyelven[szerkesztés]

  • Modern koordinációs kémiai vizsgáló módszerek (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967. 287 oldal)
  • Szerves reagensek a fémanalízisben (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969. 362 oldal)
  • A Mössbauer spektroszkópia alkalmazása a komplexkémiában (A kémia újabb eredményei 9. kötet 8–199. oldal, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972.)
  • A mennyiségi kémiai analízis alapjai (Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1973. 228 oldal)
  • Második, átdolgozott és bővített kiadás (Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1981. 342 oldal)
  • Harmadik, javított kiadás (Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1986. 342 oldal)
  • Nemvizes oldatok koordinációs kémiája (A kémia újabb eredményei 36. kötet 7–208 Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977.)
  • Rögzített folyadékok Mössbauer-spektroszkópiája. Új eljárás az oldatkémiában. (Akadémiai székfoglaló; Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990. 37 oldal)
  • A mennyiségi analízis alapjai: Kémiai és műszeres elemzés (Semmelweis Kiadó, Budapest, 1992. 476 oldal)
  • Oldószerhatás a koordinációs kémiában (A kémia újabb eredményei 75. kötet, 1993. 7–46.)
  • A mennyiségi analízis alapjai: kémiai és műszeres elemzés, 1992
  • Biológiai hatású makromolekulák és kismolekulájú modelljeik fémionkoordinációja (Akadémiai székfoglaló; Akadémiai Kiadó, Budapest, 1995. 61 oldal)

Társasági tagság[szerkesztés]

  • Accademia Peloritana dei Pericolanti, levelező tag, 1994.

Díjak, elismerések (válogatás)[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  3. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  4. ↑ Vendégkutatásai, vendégtanításai mind őszi szemeszterekre estek.
  5. ↑ József Attila Tudományegyetem rövidítése: JATE
  6. ↑ Természettudományi Kar
  7. ↑ Bartók Mihály: Kémia. In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921-1998 (1999). Szeged, Mészáros Rezső. pp. 364-376.

Források[szerkesztés]

  • Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995 (1996). I. köt. Szeged, Mészáros Rezső. Burger Kálmán lásd 259-260. p.

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Burger_Kálmán&oldid=26757755”