Ugrás a tartalomhoz

Szegedi Tudományegyetem

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(József Attila Tudományegyetem szócikkből átirányítva)
Szegedi Tudományegyetem
Alapítva1872
NévadóSzeged (magyarországi város, város, megyei jogú város, megyei jogú város, megyei város, törvényhatósági jogú város, város százezernél több lakossal, határváros, border area, határokon átnyúló régió, egyetemváros, kijelölt fürdőváros, fürdőváros, turistacélpont, nagyvárosi terület és (közigazgatási) székhely)
Rövid névSZTE
HelyMagyarország, Szeged
Típusalapítványi egyetem
Oktatók számakb. 6000 (2012)
Tanulólétszám30 526
Hallgatói létszám24 834 (2012)
RektorRovó László (2018. július 1. – )[1]
Tagság
  • Európai Egyetemek Szövetsége
  • Agence universitaire de la Francophonie
  • European University Alliance for Global Health
Elérhetőség
Postacím6720 Szeged, Dugonics tér 13.
Elhelyezkedése
Szegedi Tudományegyetem (Szeged belvárosa)
Szegedi Tudományegyetem
Szegedi Tudományegyetem
Pozíció Szeged belvárosa térképén
é. sz. 46° 15′ 01″, k. h. 20° 08′ 46″46.250200°N 20.146100°EKoordináták: é. sz. 46° 15′ 01″, k. h. 20° 08′ 46″46.250200°N 20.146100°E
Térkép
A Szegedi Tudományegyetem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szegedi Tudományegyetem témájú médiaállományokat.

A Szegedi Tudományegyetem (röviden: SZTE) – Universitas Scientiarum Szegediensis / University of Szeged – Magyarországon, Szeged városában működő felsőoktatási intézmény. A korábbi szegedi József Attila Tudományegyetem (JATE), a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem (SZOTE), a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola (SZÉF), a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola (JGYTF), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Konzervatóriuma és a Hódmezővásárhelyen működő Mezőgazdasági Főiskola összevonásával alakult meg 2000. január 1-jén. A Szegedi Tudományegyetem szenátusának 2007. júliusi határozata értelmében jogelődje az 1581. május 12-én Báthory István által alapított kolozsvári katolikus egyetem.[2]

Az SZTE világszerte legismertebb kutatója Szent-Györgyi Albert, aki a biológiai égés folyamatával kapcsolatos felfedezéseiért, különösen a C-vitaminnal és fumársav katalizátorral végzett kutatómunkája elismeréseképpen 1937-ben nyerte el a Nobel-díjat.[3] 2020-ban a Dékáni Kollégiuma döntése értelmében a Szegedi Tudományegyetem egy állandó jelzőt kap: „Szent-Györgyi Albert egyeteme”.

Az SZTE korábbi hallgatói közül világhírű lett a Nobel-díjas (2023) Karikó Katalin kutatóbiológus, biokémikus, a szintetikus mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója. A Covid19-pandémia kezelésében kulcsszerepű tudóst díszdoktori címmel tüntette ki alma matere 2021-ben.[4]

A HVG 2021-es felsőoktatási rangsora szerint a Szegedi Tudományegyetem a 2. legjobb egyetem Magyarországon.[5]

Az egyetem címere

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A címerpajzs álló, hegyestalpú pajzs, felső részében Klebelsberg Kuno címeréből átvett aranyozott griff helyezkedik el, az aranyozott fáklya a tudományokra utal. A kapubástya Kolozsvár címeréből került a jelképbe utalva arra, hogy a Szegedi Tudományegyetem a kolozsvári egyetem jogutóda. A körirat „Universitas Scientiarum Szegediensis”. (SzMSz 1.7.)

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Báthory-egyetem (1581–1605)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyetem története a szenátus döntése alapján 1581-ig nyúlik vissza, Báthory István (1571–1586) erdélyi fejedelem, lengyel király és litván nagyherceg 1581. május 12-én Vilniusban kiadott alapítólevelében kétkarú – bölcsészet és hittudományi fakultással rendelkező – katolikus egyetem felállításáról intézkedett a jezsuiták 1579-ben létesített kolozsvári kollégiuma keretei között. Az akadémia 1585-től a bölcsészet terén egyetemi szintű képzést biztosított, de beindult a magas fokú teológiai oktatás is. 1598-tól már tanszéki keretek között folyt az oktatás, amit egy a korában igen kiemelkedő könyvtár is segített. Ebben az időben magyar nyelvterületen ez az akadémia volt az egyetlen felsőfokú iskola, az intézmény megkapta az egyetemi tudományos fokozatok adományozásának a jogát.[6] Ezt a kollégiumot a szegedi egyetem jogelődjének tekinti.[2][7]

A kolozsvári jezsuita akadémia (1698–1773)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A török kiűzése után 1698-ban Habsburg támogatással újra megnyílt a kolozsvári akadémia. Mária Terézia királynő 1753-ban a kolozsvári jezsuita akadémiát birodalmi egyetemnek ismerte el, és engedélyezte számára az universitas cím használatát.[8]

A négykarú egyetem kísérlete (1774–1784)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A négy egyetemi kar, mely az újkorban az egyetemi oktatás teljességét jelentette, Mária Terézia idejétől működött, számuk állami kezdeményezésre bővült. A Filozófiai (Bölcsészeti) Kar és a Teológiai (Hittudományi) Kar mellett 1774-ben Jogi Kar létesült, 1775-ben pedig beindult az első orvosi tanszék tevékenysége is, amely az Orvosi Kar alapját jelentette. Az 1777-es Ratio Educationis nyomán azonban a kolozsvári egyetem fejlesztése leállt. Az egyetemet 1784-ben II. József akadémiai líceummá minősítette vissza.

A kolozsvári Tudományegyetem (1872–1919)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1872-ben alapították meg a Kolozsvári Tudományegyetemet,[9] vagyis az intézmény visszanyerte egyetemi státusát. A kor európai mintáját követve ismét négy kar szerinti fölépítésű lett az intézmény: bölcsészet-, nyelv- és történettudományi; jog- és államtudományi; matematikai- és természettudományi, valamint orvostudományi fakultás jött létre. 1872. november 11-én megkezdődött a tanítás az Osztrák-Magyar Monarchia második egyetemén, s ennek emlékére tartják ma is e napon az Egyetem Napját. Az egyetem látogatottsága a 20. század elején körülbelül Torino, Lyon és Bordeaux egyetemeinek hallgatói létszámával feleltethető meg.

A kolozsvári egyetem 1881-ben vette föl Ferenc József nevét.[10] Alapító oklevelét 1897-ben kapta meg, regionális oktatási központból országos kisugárzású intézménnyé vált. A Ferenc József Tudományegyetem történetében az első világháború hozott tragikus fordulatot. Kolozsvár 1918 decemberében román katonai megszállás alá került. 1919. május 12-én a román katonaság elfoglalta az egyetemet is, majd a rektori hivatal élére a román tanszék professzorát nevezték ki. A cél a kolozsvári román egyetem megszervezése volt, amely 1920-ra állt fel.

A kolozsvári egyetem Szegeden (1921–1940)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1921-ben a Ferenc József Tudományegyetem Szegedre költözött. 1921. október 9-én nyitották meg az első szegedi tanévet. Mindez jogilag a kolozsvári egyetem keretein belül történt, mivel nem új egyetemalapításról volt szó. Az egyetem szervezeti fölépítésében sem következett be változás, négy karral működött tovább. Az egyetem központi épülete a Dugonics téren eredetileg reáliskola volt, majd a szegedi ítélőtábla kapta meg az épületet. Trianon után a Kolozsvárról menekített egyetem lelt benne otthonra.[11] Klebelsberg Kuno kultuszminisztersége alatt (1922–1931) kiemelkedő fejlesztésekhez jutott az egyetem. Ez idő alatt épültek föl (1926–1929 között) a Tisza-parti klinikák, valamint a Dóm téren álló épületegyüttes. Itt a tudományok, a katolikus egyház és a város kapcsolatát építészetileg is kifejező módon találtak otthonra a különböző kutatóintézetek és az egyházi oktatás.

A Horthy Miklós Tudományegyetem (1940–1944)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1940-ben az egyetem egy parlamenti határozat értelmében kettévált: a Ferenc József Tudományegyetem egy része visszaköltözött korábbi székhelyére, Kolozsvárra. A Szegeden maradt nagyobb intézményrészből jogilag új egyetem, a Horthy Miklós Tudományegyetem létesült. Első rektora Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós lett.[12][13]

A szegedi egyetemek (1945–1999)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szovjet csapatok 1944. október 11-én foglalták el Szegedet. Az egyetem nevéből töröltették Horthy Miklós nevét, így az intézmény 1945-ben a Szegedi Tudományegyetem nevet vette föl. 1951-ben az Orvosi Egyetem különvált az anyaintézménytől. A másik három kar Szegedi Tudományegyetem néven működött tovább. A szocialista diktatúra évtizedeiben megszűnt az egyetemi autonómia, a tanszabadság elsorvadt. Ezt a diktatúrát elutasította a szegedi egyetemi ifjúság: 1956. október 16-án létrehozta saját, párttól független szervezetét, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségét (MEFESZ). A szegedi egyetemisták követeléseiket pontokba foglalták, amelyek eljutottak az ország különböző egyetemeire, ezt követően pattant ki az 1956-os forradalom szikrája.

1962-ben az egyetemet József Attila után (JATE), 1987-ben az orvosegyetemet pedig Szent-Györgyi Albertről nevezték el.

A Szegedi Tudományegyetem (2000–)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2000–ben Szegedi Tudományegyetem néven egyesítették a szegedi és hódmezővásárhelyi felsőoktatási intézményeket: József Attila Tudományegyetem (JATE), Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem (SZOTE), Juhász Gyula Tanárképző Főiskola (JGYTF), Szegedi Élelmiszeripari Főiskola (SZÉF), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Konzervatóriuma, a Hódmezővásárhelyen működő Mezőgazdasági Főiskola. Az integráció útján létrejött Szegedi Tudományegyetemnek napjainkban 12 kara van: az Állam- és Jogtudományi, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi, az Egészségtudományi és Szociális Képzési, a Fogorvostudományi, a Gazdaságtudományi, a Gyógyszerésztudományi, a Juhász Gyula Pedagógusképző, a Mérnöki, a Mezőgazdasági, a Természettudományi és Informatikai, valamint a Bartók Béla Művészeti Kar. 2021. augusztus 1-je óta a Szegedi Tudományegyetem közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény.[14]

2021–2022-ben „Centenáriumi Ünnepségsorozatot” tartottak az egyetem alapításának 440., Szegedre kerülésének 100. és Szent-Györgyi Albert Nobel-díja átadásának 85. évfordulója alkalmából.[15] Ennek keretében számos rendezvényt tartottak, emlékérmet bocsátottak ki, valamint meghirdették a „Szent-Györgyi Albert drámapályázatot”, amelyre műfaji megkötés nélkül olyan eredeti művekkel lehetett pályázni, melyek Szent-Györgyi Albert életének, szegedi tartózkodásának, tevékenységének állítanak emléket, megjelenítik az egyetem korabeli társadalmi környezetét, és korhűen ábrázolják Klebelsberg Kuno egyetemalapító szerepét és kapcsolatát Szent-Györgyi Alberttel. A pályázatra beérkezett több mint 30 pályamunkából a három nyertes művet 3, 1,5, és 1 millió forinttal díjazták (Nizalowski Attila: Magyar Zsoltár, Karánsebessy Balázs: A renegát, B. Pap Endre: Szabad gyökök) valamint kötetben is megjelentették.[16][17]

Az egyetem nevének változásai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
József Attila szobra az Egyetem mellett
névszékhelyidőszak
1Kolozsvári TudományegyetemKolozsvár1872–1881
2Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem[18]Kolozsvár1881–1919
3Ferenc József TudományegyetemBudapest1919–1921
4Ferenc József TudományegyetemSzeged1921–1940
5Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem[19]Kolozsvár1940–1945
6Horthy Miklós TudományegyetemSzeged1940–1945
7Szegedi TudományegyetemSzeged1945–1962
8József Attila TudományegyetemSzeged1962–1999
9Szegedi TudományegyetemSzeged2000–

A világ egyetemeinek és a magyarországi egyetemek rangsorában

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az SZTE a világ legjobb 200 egyeteme közé került a Times Higher Education Emerging Economies 2021. évi rangsorában. Az SZTE a Quacquarelli Symonds (QS) 2021-ben nyilvánosságra hozott felsőoktatási intézményeket rangsoroló listája szerint Magyarország legjobb egyeteme, a világrangsorban pedig az 551-560. helyen áll. A szegedi egyetem a hazai felsőoktatási intézmények közül elsőként szerepelt a UI GreenMetric Ranking of World Universities Archiválva 2023. október 2-i dátummal a Wayback Machine-ben toplistáján, a világrangsorban jelenleg a 74. legzöldebb felsőoktatási intézmény. Már több mint egy évtizede szerepel a sanghaji Jiao Tong Egyetem által évente elkészített felsőoktatási toplistán: az Academic Ranking of World Universities 2021 ranglistán az utóbbi évekhez hasonlóan a 601-700. helyre rangsorolták. Ezzel az eredménnyel az SZTE Magyarországon holtversenyben az első. A felsőoktatási intézmények magyarországi rangsorában az ELTE után a második legnépszerűbb az SZTE, a 2020-as felvételin több mint 6400 hallgató kezdhette meg tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen.[20]

2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023
Academic Ranking of World Universities[21] 501-600 601-700 601-700 601-700 701-800
Center for World University Rankings[22] 712[23] 731[24] 708[25] 762[26] 758[27] 692[28] 667[29] 678[30] 679[31]
HVG 2[32] 2[33] 3[34] 2[35]
QS[36] 501-550 501-550 551-600 501-550 501-550 501-550 470 501-510 501-510 551-560 551-560
Times Higher Education[37] 601-800 601-800 601-800 601-800 801-1000 801-1000 801-1000 1001-1200

Az SZTE stratégiai kapcsolatot épít ki a K+F+I terület ipari szereplőivel, a szegedi lézerközponttal, az ELI-ALPS-szal. Tagja a EUGLOH (European University Alliance for Global Health) projektnek, részt vesz az Európai Egyetemi Szövetség ben és az SGroup Nemzetközi Egyetemi Hálózatban.

Az egyetem számokban

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Dóm tér madártávlatból, a Szabadtéri Játékok színhelye

A 2018–19-es tanévre vonatkozóan:

  • 344 egyetemi épület,
  • 962 oktatási helyiség,
  • 3900 kollégiumi férőhely.
  • 40 benyújtott és megadott szabadalom, 17 know-how
  • 100-nál több aktív ipari partner,
  • 22 000 egyetemi és főiskolai hallgató (53% alapképzés, 27% osztatlan képzés, 10% mesterképzés)
  • 4000 külföldi diák,
  • 68 egyetemi szak,
  • 66 főiskolai szak,
  • 60 teljes idejű nemzetközi képzés,
  • 27 szakirányú továbbképzés, ill. kiegészítő képzés [össz.hallgatói létszám 3%-a,
  • 8 akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés [össz.hallgatói létszám 3%-a,
  • 19 doktori iskola [össz.hallgatói létszám 4%-a],
  • 115 PhD program,
  • 16 MTA által támogatott, 25 további kutatócsoport.
  • 8000 munkavállaló, ebből
  • 2200 fő oktató, kutató, akik közül
    • 14 akadémikus,
    • 114 akadémiai doktor és
    • 745 PhD fokozattal rendelkezik,
  • 12 kar.
  • Klinikai ellátás:
    • 2,5 milliós járóbeteg-forgalom,
    • 80 000 fekvőbeteg,
    • 1800 betegágy,
    • 12 millió beavatkozás évente.

Egységek, karok, szakok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
#KarCímWeboldal
1 Állam- és Jogtudományi Kar ÁJTK 6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 54. (62) 544-197 www.juris.u-szeged.hu
2 Bartók Béla Művészeti Kar BBMK 6722 Szeged, Tisza Lajos krt. 79-81. (62) 544-605 www.music.u-szeged.hu
3 Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar BTK 6722 Szeged, Egyetem u. 2. (62) 544-360 www.arts.u-szeged.hu
4 Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar ETSZK 6726 Szeged, Temesvári krt. 31. (62) 544-947 www.etszk.u-szeged.hu
5 Fogorvostudományi Kar FOK 6720 Szeged, Tisza L. krt. 64. (62) 545-299 www.stoma.u-szeged.hu
6 Gazdaságtudományi Kar GTK 6722 Szeged, Kálvária sgt. 1. (62) 544-499 www.eco.u-szeged.hu
7 Gyógyszerésztudományi Kar GYTK 6720 Szeged, Zrínyi u. 9. (62) 545-022 www.pharm.u-szeged.hu
8 Juhász Gyula Pedagógusképző Kar JGYPK 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6. (62) 546-050 www.jgypk.u-szeged.hu
9 Mérnöki Kar MK 6724 Szeged, Mars tér 7. (62) 546-000 www.mk.u-szeged.hu
10 Mezőgazdasági Kar MGK 6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 15. (62) 532-990 www.mgk.u-szeged.hu
11 Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar SZAOK 6725 Szeged, Tisza Lajos krt. 109. (62) 545-015 www.med.u-szeged.hu
12 Természettudományi és Informatikai Kar TTIK 6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 1. (62) 544-168 www.sci.u-szeged.hu

Állam- és Jogtudományi Kar

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bartók Béla Művészeti Kar

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fogorvostudományi Kar

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaságtudományi Kar

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyógyszerésztudományi Kar

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Juhász Gyula Pedagógusképző Kar

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgazdasági Kar

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mérnöki Kar

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Természettudományi és Informatikai Kar

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Publikációk – Acta Universitatis Szegediensis

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A városi Somogyi-könyvtár és a Csongrád Megyei Levéltár épülete

A Szegedi Tudományegyetemhez köthető személyek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyetem 42 professzorral nyitotta meg kapuit. Az utolsó néhány év kivételével első fél évszázadát Kolozsvárott működő intézménynek összesen 160 professzora volt. Néhányan a jelesebbek közül:

Pantheon a Dóm téren (102 szobor)
Cholnoky Jenő földrajz
Concha Győző politika
Csekey István közjog
Fejér Lipót matematika
Finkey Ferenc büntetőjog
Gombocz Zoltán nyelvészet
Győrffy István növénytan
Hőgyes Endre gyógyszertan
Kolosváry Sándor magánjog
Nagy Ernő közjog
Somló Bódog jogfilozófia
Szinnyei József irodalomtörténet

Bár az egyetem fejlődését a nehéz gazdasági körülmények sok tekintetben hátráltatták, mégis kétségtelen az egyetem működésének számos pozitív eredménye. Ebben különösen azoknak a kiemelkedő tudományos munkásságot kifejtett professzoroknak volt nagy szerepük, akik ebben az időben az egyetemen működtek.

Az Állam- és Jogtudományi Kar
Szent-Györgyi Albert, Szeged Nobel-díjas tudósa (Kalmár Márton alkotása)

Ilyenek voltak a Jogtudományi Karon

Buza László nemzetközi jog
Horváth Barna jogszociológia
Ereky István közigazgatási jog
Nagy Ferenc büntetőjog
Polner Ödön közjog

az Orvostudományi Karon

Baló József kórbonctan
id. Issekutz Béla gyógyszertan
id. Jancsó Miklós belgyógyászat
Karády István kórélettan
Miskolczy Dezső ideg- és elmekórtan
Petri Gábor sebészet
Rusznyák István belgyógyászat
Szent-Györgyi Albert orvosvegytan

a Bölcsésztudományi Karon

Bartók György filozófia
Bognár Cecil Pál pszichológia
Csengery János klasszika-filológia
Halász Előd német nyelv és irodalom
Imre Sándor pedagógia
Márki Sándor középkori történet
Marót Károly klasszika-filológia
Schneller István pedagógia
Sík Sándor magyar irodalomtörténet
Várkonyi Hildebrand Dezső pedagógia, pszichológia
Haar Alfréd, Riesz Frigyes a szegedi matematikai iskola világhírű megalapítói (Borsos Miklós alkotása)

a Természettudományi Karon

Apáthy István állattan
Bay Zoltán fizika
Budó Ágoston fizika
Haar Alfréd matematika
Jakucs László földrajztudomány
Kerékjártó Béla geometria
Kiss Árpád kémia
Ortvay Rudolf fizika
Riesz Frigyes matematika
Rédei László, Kalmár László, Szőkefalvi-Nagy Béla emléktáblája a Pantheon falán (Kalmár Márton alkotása)

Az eredmények elérésében számos professzornak volt kiemelkedő érdeme. Ilyenek voltak:

Bay Zoltán Lajos fizikus szobra (Tóth Sándor alkotása)

További személyek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres hallgatói

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "www.u-szeged.hu/sztehirek/2018-majus/atvette-kinevezeset-rovo".
  2. 1 2 "146/2007. számú Szenátusi határozat" (PDF). Hozzáférés: 2021. szeptember 7.
  3. ↑ "SZTE Szent-Györgyi Albert Emlékoldal". Hozzáférés: 2021. szeptember 7.
  4. ↑ "Virtuális kiállítás Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem egykori kiváló hallgatója tiszteletére". Hozzáférés: 2021. szeptember 7.
  5. ↑ Itt a magyar felsőoktatási intézmények rangsora
  6. ↑ A Szegedi Tudományegyetem és elődei története (1581–2011) / The History of the University of Szeged (PDF). 2022. április 30. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2021. szeptember 7.
  7. ↑ HVG 2007. november 3.
  8. ↑ Kolozsvári egyetemi almanach : 1581–1919 : 1. rész: a kolozsvári Báthory-Egyetem jezsuita és piarista korszaka, 1581–1872.
  9. ↑ "1872. évi XIX. törvénycikk a kolozsvári magyar királyi tudományegyetem felállításáról és ideiglenes szervezéséről". 2012. december 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. június 26. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  10. ↑ A m. kir. Ferencz József-Tudományegyetem története : 1872–1922.
  11. ↑ Magyar László - Klamár Gyula: Szeged, a szabadtéri játékok fővárosa - Délmagyarország kiadása, 1938
  12. ↑ Mózessy Gergely (1997). "Szegedi Tudományegyetem". Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára. 70.. o. ISBN 963 463 140 1. Hozzáférés: 2016. április 21.
  13. ↑ "A Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert tanár lett a szegedi Horthy Miklós-egyetem első rektora". Pesti Hírlap. 62. (249.): 6. 1940. október 31. Hozzáférés: 2016. május 5.
  14. ↑ "SZTE, Szenátusi határozatok SZ-06_2021.01.18. SZ_2020_2021 , 18 január 2021". Hozzáférés: 2021. szeptember 7.[halott link]
  15. ↑ Centenáriumi Ünnepségsorozat – Centenáriumi hírek (SZTE)
  16. ↑ Lezárult az SZTE centenáriuma Szeged!Ma
  17. ↑ A Magyar Zsoltár, A renegát és a Szabad gyökök SZTE, u-szeged.hu
  18. ↑ Lásd: Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem és egyetemi almanach és tanrend: Fájl:Kolozsvári egyetem tanrendje 1888-89.JPG
  19. ↑ Lásd A Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem tanrendje, 1940/41–1944/45. Kolozsvár, A M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem kiadása, 1940–1944.
  20. ↑ "Felvételi adatok a felvi.hu-n". 2021. szeptember 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. szeptember 7.
  21. ↑ "ShanghaiRanking-Univiersities". www.shanghairanking.com. Hozzáférés: 2023. február 5.
  22. ↑ "CWUR | Center for World University Rankings". cwur.org (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. február 5.
  23. ↑ "University of Szeged Ranking | CWUR 2014". cwur.org. Hozzáférés: 2023. február 5.
  24. ↑ "University of Szeged Ranking | CWUR 2015". cwur.org. Hozzáférés: 2023. február 5.
  25. ↑ "University of Szeged Ranking | CWUR 2016". cwur.org. Hozzáférés: 2023. február 5.
  26. ↑ "University of Szeged Ranking | CWUR 2017". cwur.org. Hozzáférés: 2023. február 5.
  27. ↑ "University of Szeged Ranking | CWUR World University Rankings 2018-2019". cwur.org. Hozzáférés: 2023. február 5.
  28. ↑ "University of Szeged Ranking 2019-2020 - Center for World University Rankings (CWUR)". cwur.org. Hozzáférés: 2023. február 5.
  29. ↑ "University of Szeged Ranking 2020-21 - Center for World University Rankings (CWUR)". cwur.org. Hozzáférés: 2023. február 5.
  30. ↑ "University of Szeged Ranking | 2021-2022 | CWUR". cwur.org. Hozzáférés: 2023. február 5.
  31. ↑ "University of Szeged Ranking 2022-2023 | CWUR". cwur.org. Hozzáférés: 2023. február 5.
  32. ↑ Zrt, HVG Kiadó (2018. november 22.). "Itt a HVG 2019-es felsőoktatási rangsora: ismét az ELTE áll az élen". eduline.hu. Hozzáférés: 2023. február 11.
  33. ↑ Zrt, HVG Kiadó (2019. november 22.). "Itt a HVG 2020-as felsőoktatási toplistája: ezek a legjobb hazai egyetemek, főiskolák". eduline.hu. Hozzáférés: 2023. február 11.
  34. ↑ Zrt, HVG Kiadó (2021. november 18.). "Idén is az ELTE vezeti a HVG felsőoktatási rangsorát, a felvételizők fele budapesti egyetemet választ". eduline.hu. Hozzáférés: 2023. február 11.
  35. ↑ Zrt, HVG Kiadó (2022. november 24.). "Itt a friss HVG-rangsor: ez az ország tíz legjobb egyeteme". eduline.hu. Hozzáférés: 2023. február 7.
  36. ↑ "University of Szeged". Top Universities (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. február 4.
  37. ↑ "University of Szeged". Times Higher Education (THE) (angol nyelven). 2021. november 30. Hozzáférés: 2023. február 4.
  38. ↑ "2022 NAS Election". www.nasonline.org. Hozzáférés: 2022. június 29.

Egyetemi lapok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ranglisták

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • A szegedi tudományegyetem múltja és jelene = Past and present of Szeged university: 1921–1998 / [kiad. Mészáros Rezső; szerk. Szentirmai László, Ráczné Mojzes Katalin ; lezárva: 1998. július 1.] Szeged: Officina Ny., 1999. 517 p. [12] t.: ill.
  • Devich Andor: A szegedi Tudományegyetem története. 1. 1921–1944. Közrem. Aszalós Károly. Szeged: JATE Kiadó, 1986. 276 p.
  • Felsőoktatási felvételi tájékoztató, Felvi könyvek, 2010, ISSN 0324-2226

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szegedi_Tudományegyetem&oldid=29391655”