Kerékjártó Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kerékjártó Béla
Kerékjártó Béla
Kerékjártó Béla
Született 1898. október 1.
Budapest
Elhunyt 1946. május 26.[1] (47 évesen)
Gyöngyös
Állampolgársága Magyarország
Házastársa Kronbauer Liselotte
Foglalkozása matematikus,
egyetemi tanár
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerékjártó Béla témájú médiaállományokat.
Az álló sorban balról a második személy Kerékjártó Béla

Vetsei Kerékjártó Béla (Budapest, 1898. október 1.Gyöngyös, 1946. május 26.[1]) matematikus, egyetemi tanár, MTA-tag (l. 1934, r. 1944), a topológia és a csoportelmélet nemzetközi hírű kutatója.

Élete[szerkesztés]

Kerékjártó Károly és Hoecker Berta fia. A budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán folytatta tanulmányait, és öt félév után engedélyt kapott doktori értekezés benyújtására. 1920-ban avatták bölcsészdoktorrá, magántanári előadásait 1922-ben kezdte meg a szegedi Tudományegyetem analízis és geometria tanszékén. 1929-ben a szegedi, majd 1938-ban a budapesti Tudományegyetem nyilvános rendes tanárává nevezték ki. Ebben az időszakban többször tartott előadást a göttingeni, a barcelonai, a princetonei egyetemen és a Sorbonne-on. Az MTA 1934-ben levelező, 1944-ben rendes tagjává választotta, emellett több külföldi matematikai társulat tagja volt. 1945-ben a Magyar–Francia Társaság elnökévé választották. 1946 májusában hunyt el Gyöngyösön, a halál oka: szívgyengeség, tüdőgümőkór.[1]

Geometriai vizsgálatainak kiindulópontja a topológia és a csoportelmélet volt. Sok topológiai alaptétel származik tőle, más tételek igazolását pedig egyszerűsítette. Igen jelentős eredményekre vezetett, hogy a topológiát alkalmazta a matematika más területeinek, nevezetesen a geometriának, a függvénytannak és a csoportelméletnek a tanulmányozására. A topológiai leképezések szerkezetének vizsgálatait egy általa bevezetett fogalommal, a regularitással egységesítette, és újabb eredményekkel gyarapította. A Hilbert-féle axiómarendszer alapján foglalkozott a Bolyai–Lobacsevszkij-síkgeometria új megalapozásával is.

Művei[szerkesztés]

  • Vorlesungen über Topologie. Berlin, 1923.
  • A geometria alapjairól. I. köt. Szeged, 1937., II. köt. Bp., 1944.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Szegedi Egyetemi Almanach 1921–1970. Szeged, 1971.
  • Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 453–454. o. ISBN 963-85433-5-3
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932].
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
  • Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Ferenc, Nagy Dénes. Bp., MVSZ-MTA-BME-MTESZ-Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Sain Márton: Matematikatörténeti ABC. 6. kiad. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó-TypoTEX, 1993.
  • Újpest lexikon. Szerk. biz. elnöke Sipos Lajos, főszerk. Hirmann László. Újpest, Újpest Önkormányzata-Kossuth Kiadó, 2002.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.