Budó Ágoston

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budó Ágoston
Arcképe az SZTE fotóarchívumából
Arcképe az SZTE fotóarchívumából
Született1914. március 4.
Budapest
Elhunyt1969. december 23. (55 évesen)
Szeged
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásafizikus, egyetemi tanár, MTA tag
KitüntetéseiLásd a Kitüntetések szakaszban
A Wikimédia Commons tartalmaz Budó Ágoston témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Budó Ágoston (Budapest, 1914. március 4. – Szeged, 1969. december 23.) Kossuth-díjas fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1961 és 1969 között az akadémia elnökségi tagja.

Kutatási területe: molekula-színképek, dielektrikumok fizikája, molekuláris lumineszcencia.

Életpályája[szerkesztés]

Egyetemi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte 1931–1936 között. 1936-1937-ben belföldi kutatóösztöndíjas volt. 1937–1938-ban Berlinben a Kaiser-Wilhelm-Institut ösztöndíjasa volt, a Nobel-díjas Peter Debye (1884-1966) professzor mellett dolgozott. 1940-től a Budapesti Tudományegyetemen volt tanársegéd, s még ugyanebben az esztendőben A molekulák fizikája témakörben magántanárrá habilitálták. 1949-től a Debreceni Tudományegyetem tanára volt. 1950-től a Szegedi Tudományegyetem Kísérleti Fizika tanszékét vezette. 1952-ben érte el a fizika tudományok doktora fokozatot. Az MTA levelező tagjainak sorába 1950-ben, rendes tagjai közé 1960-ban választották be.

Két tanéven át (1958/59, 1959/60) a Természettudományi Kar dékánjává választották. Ezzel egyidejűleg 1960-1969 között az MTA Lumineszcencia és Félvezető Tanszéki Kutató Csoport vezetését is ellátta. 1954-1969 között a Szegeden kiadott Acta Physica et Chemica című folyóiratot szerkesztette. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat vezetőségi tagja, 1950-től e társulat Csongrád megyei csoportjának elnöke. 1964-1969 között az MTA III. osztályának titkára volt. 1959–1969 között a Fizikai Szakbizottság elnöki tisztét is ellátta.

Életének utolsó két évtizedét (1950-1969) Szegeden élte le a Kísérleti Fizikai Tanszék élén és Berzsenyi utcai otthonában, de mint tudományos közéleti tevékenységéből láthatjuk, a budapesti és - az MTA-n keresztül - a nemzetközi szakmai körökkel is folyamatosan tartotta a kapcsolatot. 1957-ben például a Kísérleti Fizika Tanszéken tartott előadást Raman Chandrasekhara Venkata, indiai Nobel-díjas fizikus. Budó rövidebb külföldi tanulmányutakat is tett, a Szovjetunióba (1953), Angliába (1954), NDK-ba (1955, 1958), Franciaországba (1960), Lengyelországba, Jugoszláviába (1963), Dániába (1965).[1] 1969-ben a Budapest és Szeged között közlekedő vonaton érte a halál,[2][3][4] a szegedi Belvárosi temetőben nyugszik.[5]

Munkássága[szerkesztés]

Jelentős a tudománypolitikai és tudományszervezői munkássága is, behatóan foglalkozott az oktatás korszerűsítésének kérdéseivel. Jeles egyetemi tankönyvíró volt. Tudományos munkásságának egyik fontos területe a kétatomos molekulák színképvizsgálata. Legtöbbet idézett munkája egy 1935-ös tanulmánya, melyben a triplett sávok intenzitáseloszlásáról értekezett. Más irányú vizsgálataiban a poláris molekulákat tartalmazó folyadékok nagyfrekvenciás elektromos térben való viselkedésével foglalkozott, mellyel a Debye-elméletet tette megalapozottabbá. Szegeden szekunder-lumineszcencia vizsgálatokat végzett. Tudományos közleményeit gyakran publikálta német, angol nyelven.

Művei (válogatás)[szerkesztés]

Budó (jobbra) Raman, Chadrasekhara Venkatan (balra), Nobel-díjas fizikussal beszélget, 1957. SZTE fotóarchívumából

Irodalom[szerkesztés]

  • Ketskeméty István: A Budó-féle lumineszencia-iskoláról, különös tekintettel a kutatás megszervezésére. Fizikai Szemle, 1989.
  • Kovács István: Budó Ágoston molekulaspektroszkópiai és a dielektromos jelenségekkel foglalkozó tudományos kutatásai. Fizikai Szemle, 1989.

Tudományos tisztség[szerkesztés]

  • MTA Elnökségi tag (1961-1969)
  • Szegedi Akadémiai Bizottság, elnök (1961-1969)
  • Matematikai és Fizikai Tudományok Osztálya titkár (1964-1969)
  • Fizikai Szakbizottság, elnök (1961-1969)

Társasági tagság[szerkesztés]

  • Eötvös Loránd Fizikai Társulat, vezetőségi tag (1950-1969)
  • Csongrád megyei Csoport, elnök (1950-1969)

Emlékezete[szerkesztés]

Budó Ágoston emléktáblája Szegeden
  • Budó Ágoston tiszteletére 1979-ben mészkőből készült emléktáblát helyeztek el lakóházának falán, Szegeden, a Berzsenyi utca 1. sz. alatt.[6]"
  • Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 1994-ben egyik tudományos díját Budó Ágostonról nevezte el. Lásd Budó Ágoston-díj.
  • Nevét viseli a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karán a Kísérleti Fizikai tanszékének legnagyobb előadóterme.

Kitüntetések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Szegedi egyetemi almanach: 1921-1970 (1971). Szeged, Márta Ferenc. Budó Ágoston lásd 135-136. p.
  2. ↑ (Szerző és cím nélkül:) Budó Ágoston. [2013. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 5.)
  3. ↑ Fizikai Szemle 2004/11 - Dombi József: Emlékezés Budó professzorra
  4. ↑ Wikipédia:Tudakozó/Budó Ágoston elhalálozási helye
  5. ↑ Szeged, Belvárosi temető, XII-10-697 In Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008. 19. p.
  6. ↑ Tóth Attila. In memoriam A-tól Z-ig (Emléktáblák Szegeden, I. rész, A-CS.) Szeged, 16. évf. 2004/8. sz. 30-43. p. Budó Ágoston emléktáblájáról lásd 41. p.
  7. ↑ Szegedi Akadémiai Bizottság

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Budó_Ágoston&oldid=24746700”