Ketskeméty István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ketskeméty István
Született1927. augusztus 20.
Dombegyház
Elhunyt2007. február 3. (79 évesen)
Szeged
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásafizikus
Tisztségeegyetemi tanár (1965–1987)
Iskolái
Kitüntetései
SablonWikidataSegítség

Ketskeméty István (Dombegyház, 1927. augusztus 20.Szeged, 2007. február 3.) magyar fizikus, egyetemi tanár. A fizikai tudományok kandidátusa (1954), a fizikai tudományok doktora (1964).

Életpályája[szerkesztés]

1933–1937 között a Dombegyházán a Községi Elemi Népiskola diákja volt. 1937–1944 között a szegedi Klauzál Gábor Gimnáziumban tanult. 1945-ben érettségizett. 1946–1947 között a budapesti tudományegyetemre járt. 1947–1950 között Szegeden tanult tovább matematika–fizika szakon. 1949–1951 között a Szegedi Tudományegyetem, illetve a JATE TTK Kísérleti Fizikai Intézete gyakornoka volt. 1950–1951 között a TTK Tanulmányi Osztályának vezetője volt. 1951–1954 között a Szegedi Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Intézetében Budó Ágoston aspiránsa volt. 1954–1959 között az Intézet egyetemi adjunktusa, 1959–1964 között egyetemi docense volt. 1960-ban doktorált. 1961-től a tanszéken működő akadémiai kutatócsoport vezető helyettese volt. 1961–1967 között Szegedi Akadémiai Bizottság ügyvezető titkára volt. 1962–1965 között a TTK dékánhelyettese volt. 1963–1990 között a MTA-TMB Fizikai és Csillagászati Szakbizottsága tagja volt. 1964–1990 között a Magyar Tudományos Akadémia Fizikai Szakbizottság Atomhéj-fizikai Albizottságának tagja volt. 1965–1987 között egyetemi tanár volt. 1970–1987 között tanszékvezető és kutatócsoport-vezető volt. 1970–1990 között a Spektroszkópiai Albizottsága tagja volt. 1988-ban nyugdíjba vonult. 1988–1993 között a Magyar Tudományos Akadémia szegedi Lézerfizikai Tanszéki Kutatócsoportjának tudományos tanácsadója volt. 1993-tól emeritus professzor volt.

Az oldatok fotolumineszcenciájával és festékoldatok lézeremissziójával foglalkozott. Megközelítőleg 100 tudományos publikáció szerzője volt.

Családja[szerkesztés]

Szülei: Ketskeméty Károly és Molnár Etelka voltak. 1951-ben házasságot kötött Fodor Erzsébettel.

Művei[szerkesztés]

  • Vizsgálatok az alumínium-morin lumineszcenciájáról. Adalékok a polarizált lumineszcencia elméletéhez (Kandidátusi értekezés; Szeged, 1954)
  • Polarizációs vizsgálatok lumineszkáló oldatoknál az abszorpciós és emissziós átmenetek jellegének eldöntésére (Szalay Lászlóval; Magyar Fizikai Folyóirat, 1956)
  • Az oldatok fluoreszcenciájának fizikai alapjai (Doktori értekezés; Szeged, 1964)
  • Budó Ágoston (Magyar Tudomány, 1970)
  • A Budó-féle lumineszcencia-iskoláról, különös tekintettel a kutatás megszervezésére (Fizikai Szemle, 1989)
  • A folyadékok felületi feszültségéről, különös tekintettel Eötvös Loránd munkásságára (Hilbert Margittal; Fizikai Szemle, 1999)
  • Az árapályjelenségek fizikai hátteréről (Farkas Zsuzsával; Fizikai Szemle, 2003)

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerkesztette: Schneider László és Szluka Emil. (Budapest, 1988)
  • Szegedi egyetemi almanach. I. (Szeged, 1996)
  • Szegedi ki kicsoda? 1998–1999. Főszerkesztő: Dlusztus Imre (Szeged, 1999)
  • Farkas Zsuzsa: Ketskeméty István 70 éves (Fizikai Szemle, 1998)
  • Varga Antal: Ketskeméty István (Polygon, 2008)
  • Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyiségek adattára (Szeged, 2008)
  • Révai új lexikona XI. (Kad–Kla). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-294-9