Szádeczky-Kardoss Samu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szádeczky-Kardoss Samu
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
Született szádecsnei és kardossfalvy Szádeczky–Kardoss Sámuel
1918. január 21.
Kolozsvár
Elhunyt 2004. november 10. (86 évesen)
Szeged
Állampolgársága magyar[1]
Nemzetisége magyar
Foglalkozása klasszika-filológus, egyetemi tanár
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szádeczky-Kardoss Samu témájú médiaállományokat.

Szádeczky-Kardoss Samu (szádecsnei és kardossfalvy Szádeczky–Kardoss Sámuel,[2] Kolozsvár, 1918. január 21.Szeged, 2004. november 10.) klasszika-filológus, egyetemi tanár. Nagybátyja Szádeczky-Kardoss Lajos.

Kutatási területe: A görög, római irodalom és történetelem. A korai görög líra; Mimnermosz költészete; Polybios-kérdések; szociális megmozdulások a római császár korban és a késői antik világban. A Dél-orosz sztyeppe, a Kárpát-medence és a Balkán népeinek története a késői és a korai középkori (főleg bizánci) források tükrében.

Életpályája[szerkesztés]

Erdélyi református nemesi és tudós családból származott, édesapja Szádeczky-Kardoss Béla református teológiát végzett Budapesten, majd a kolozsvári egyetem magyar-történelem szakán doktorált. A trianoni békediktátum után Pozsonyba, majd Szegedre menekült a család. Szegeden az Egyetemi Könyvtár igazgatója volt az édesapa 1936-os nyugdíjazásáig. Édesanyja tanítónő volt, fiát ő készítette fel vizsgára az első négy elemi iskolában oktatott tantárgyakból. Szádeczky-Kardoss Samu gimnáziumi tanulmányokat a szegedi Dugonics András Piarista Gimnáziumban folytatott 1927-1935 között, kiváló eredményeket ért el mind a humán, mind a reál tudományok terén.

1935-ben beiratkozott a szegedi Ferenc József Tudományegyetem történelem-latin szakjára, majd hamarosan felvette a görög szakot. Legnagyobb hatással Förster Aurél nemzetközi hírű klasszika-filológus volt az ő tanulmányaira és későbbi munkásságára, s Banner János, a Régészeti Intézet munkatársa, majd vezetője. Huszti József klasszika-filológus hívta őt Budapestre tanulni, de Szádeczky-Kardoss Samu maradt. Fiatal éveiben nagyon szeretett sportolni, mint Nótári Tamás medievistának elbeszélte, több teniszpartit lejátszott Szent-Györgyi Alberttel. Újfalusi Németh Jenőnek meg azt mesélte el az 1960-as években, hogy egyetemista korában egész Európát bejárta kerékpárral.[3]

Szegeden fejezte be egyetemi tanulmányait, 1940-ben kapta kézhez latin-görög szakos középiskolai tanári diplomáját. Európában már ekkor háború volt, a szegedi Ferenc József Tudományegyetem 1940. október 19-én visszaköltözött Kolozsvárra, Szádeczky-Kardoss Samu pártfogó tanára, Förster Aurél is elment tanítani Erdélybe a többiekkel. 1941 februárjában utána ment Szádeczky-Kardos Samu, együtt oktatták a klasszika-filológát. 1943-ban védte meg egyetemi doktori disszertációját Kolozsvárott. Sub auspiciis Gubernatoris avatták doktorrá, azaz mindvégig tiszta kitűnő tanuló volt.

A vesztes második világháború hamar elsodorta a kolozsvári magyar egyetemet, 1945-ben Szádeczky-Kardoss Samu visszajött a volt Ferenc József Tudományegyetem helyében megalapított Horthy Miklós Tudományegyetem, majd Szegedi Tudományegyetem Klasszika-filológiai Intézetébe, itt tanított és kutatott 1950-ig. 1950-1957-ig a Klasszika-filológiai Tanszék működését is szüneteltették, így az Ókori Történeti Tanszéken tanított tovább, 1952-től ő lett ott a tanszékvezető. 1952-ben a nyelvtudományok kandidátusa, 1963-ban az irodalomtudományok doktora tudományos fokozatot érte el, az oktatói pályán 1950. december 1-jén egyetemi docensi, 1962. augusztus 1-jén egyetemi tanári kinevezést kapott. Mihelyt újból meg lehetett alapítani a Klasszika-filológiai Tanszéket, akkor azt szervezte újjá, s annak vezetője volt 1957-1988-ig. 1992-ben emeritálták. 2004-ben ragadta el a halál, a szegedi Belvárosi temetőben nyugszik.[4]

Munkássága[szerkesztés]

Számos egyetemi jegyzetet és tankönyvet kellett írnia, mert 1950-től már nem tanulhattak a diákok görög, római és bizánci történelmet és irodalmat a régi tankönyvekből. Tanulmányait, tudományos közleményeit nemcsak magyar, hanem francia, német, angol stb. nyelven is közreadta. Szerkesztői, lektori, kritikai tevékenysége is jelentős, s témavezetései a diákok körében. Számos kiváló tanítványa volt, köztük Kristó Gyula, Makk Ferenc, Olajos Teréz, Tar Ibolya. Galántai Erzsébet. Nem véletlen, hogy tanítványai közül kerültek ki az MTA Medievisztikai Csoport vezetői, Kristó Gyula, majd Makk Ferenc.

Művei (válogatás)[szerkesztés]

  • Avar sírok Baktóban / Szádeczky-Kardoss Samu. Szeged : Ny.: Ablak György, 1948. 42 p. (Klny.: Alföldi Tudományos Gyűjtemény, 2.1946/1947)
  • The name of the river Tisza. Budapest : Akad. Ny., 1954. pp. 77–115. (Klny.: Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae)
  • A bagauda mozgalmak Hispániában. Czuth Bélával. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1956. Klny.: Antik Tanulmányok. pp. 175–180.
  • Zur Vorgeschichte der wandalisch-alanischen Wanderung = A vandál-alán vándorlás előtörténetéhez. Szeged : Móra Ferenc Múzeum, 1956. pp. 31–35. (Klny.: Móra Ferenc Múzeum évkönyve.)
  • Az Ilias 19. 83-84. sorának értelmezéséhez. Szeged : Szegedi Ny., 1961. pp. 151–152. (Klny.: In memoriam Gedeon Mészöly-emlékkönyv).
  • Mimnermos : [1-3. köt. Nagydoktori disszertáció kéziratban, 1962. Lelőhely: ELTE Egyetemi Könyvtár]
  • Mimnermos. Budapest : MTA, 1963. 31 p. (Doktori értekezés tézisei.)
  • Zwei Beiträge zur Epigraphik und Literaturgeschichte / Samuel Szádeczky-Kardoss. Wien, [1964]. Klny.: Akte des IV. Internationalen Kongresses für griechische und lateinische Epigraphik, pp. 379–385.
  • A magyar őstörténet és bizánci forrásai. Budapest : Akad. Ny., 1980. Klny.: Magyar Tudomány, 1980/5. sz. pp. 351–357.

Az avar történelemről magyarul[szerkesztés]

  • Az avar történelem forrásai I. /munkatársakkal: Borsos Márta [et al.]. Szeged : Magyar Őstörténeti Könyvtár, 1992. 252 p. ill. (Die Quellen der Awarengeschichte I.; Magyar őstörténeti könyvtár ; 5.) ISBN 963-481-884-6
  • Az avar történelem forrásai II.: Az avar honfoglalás előzményei, lefolyása s feltételezhető elismerése Bizánc részéről. Budapest, 1979. Klny.: Archaeologiai Értesítő 106. évf. 1979/1. sz. pp. 94–102.
  • Az avar történelem forrásai III.: Az avar-bizánci kapcsolatok alakulása a honfoglalás lezáródásától Sirmium elfoglalásáig. Budapest, 1979. Klny.: Archaeologiai Értesítő 106. évf. 1979/2. sz. pp. 231–244.
  • Az avar történelem forrásai IV.: A balkáni és alpesi nagy avar-szláv előretörés első évtizede (582-592). 1. rész: Az 582-586/7 évek eseményei. Budapest, 1980. Klny.: Archaeologiai Értesítő 107. évf. 1980/1. sz. pp. 86–98.

Avar történelemről németül, angolul[szerkesztés]

  • Ein Versuch zur Sammlung und chronologischen Anordnung der griechischen Quellen der Awarengeschichte, nebst einer Auswahl von anderssprachigen Quellen / Samuel Szádeczky Kardoss ; Mitarb. Teréz Olajos. Szeged : JATE BTK, 1972. 140 p.(Acta Universitatis de Attila József Nominatae : Acta antiqua et archaeologica ; 16.) (Opuscula Byzantina ; 1.)
  • Avarica : Über die Awarengeshichte und ihre Quellen / Samuel Szádeczky-Kardoss ; Mit Beiträgen von Therese Olajos. Szeged : Univ., 1986. 279 p. (Acta Universitatis de Attila József Nominatae, 0324-6523) (Acta Antiqua et archaeologica, 0567-2751 ; 24. tom. Opuscula Byzantina, 0139-2751 ; 8.) ISBN 963-481-366-6
  • The Avars. The Cambridge history of early Inner Asia. Cambridge, 1990.

Szerkesztéseiből[szerkesztés]

  • Auctores Latini egyetemi tankönyvsorozat szerkesztője (1967-)
  • Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae szerkesztőbizottsági tag (1970-)
  • Cicero: De imperio Cn. Pompei : Pro lege Manilia / [főszerk. Szádeczky-Kardoss Samu ; [a szöveget gond., bev., jegyz. Maróti Egon] 2. kiad. Budapest : Tankönyvk., 1991. 86 p. (Ser. Auctores Latini ; 7.) ISBN 963-18-3246-5

Irodalom[szerkesztés]

  • Studia Varia : [Szádeczky-Kardoss Samu szakirodalmi munkásságának válogatott bibliográfiája : összeáll. Olajos Teréz]/ szerk. Makk Ferenc, Tar Ibolya, Wojtilla Gyula[5] Szeged : [JATE], 1998. 185 p. : ill. ISBN 963-482-328-9 (A kötetet Szádeczky-Kardoss Samu professzor 80. születésnapja alkalmából adták ki munkatársai, barátai, tanítványai.)

Tudományos tisztség[szerkesztés]

  • MTA Klasszika-filológiai Bizottság (1954-)
  • SZAB-tag (1965-2004)
  • SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottsági elnök (1974-1992)
  • TMB Nyelvtudományi Szabizottsági tag (1966-tól néhány évig)

Társasági tagság[szerkesztés]

  • Magyar ókortudományi Társaság (1958-2004)
  • Kőrösi Csoma Társaság (1969-2004)

Díjak, elismerések[szerkesztés]

  • Sub auspiciis Gubernatoris (kitüntetéses doktorrá avatás) (1943)
  • Az 1300 éves Bulgáriáért (1982)
  • Ábel Jenő-emlékérem (1985)
  • Munka Érdemrend arany fokozata (1988)

Jegyzetek és források[szerkesztés]

  1. general catalog of BnF. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  2. Anyakönyvében, bölcsészdoktori diplomájában ez a név szerepel lásd Nótári Tamás i.m.
  3. A vasfüggöny mögött élő diákok több nemzedéke még csak nem is álmodhatott arról, hogy kerékpáron bejárja Európát, nem irigyelte senki e miatt Szádeczkyt, inkább csak rádöbbent saját helyzetének nyomorúságára.
  4. Szeged, Belvárosi temető: U/XI/10-3-48 Lásd Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008. 18. p. ISBN 978-963-06-5260-5
  5. Kőfalvi Tamás: Studia Varia. Könyvismertetés.

Külső hivatkozások[szerkesztés]