Csetri Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csetri Lajos
Született 1928. március 16.
Kisújszállás
Elhunyt 2001. december 25. (73 évesen)
Szeged
Nemzetisége magyar
Foglalkozása irodalomtörténész,
egyetemi tanár
Kitüntetései A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje

Csetri Lajos (Kisújszállás, 1928. március 16.Szeged, 2001. december 25.) a 20. század egyik legjelentősebb magyar irodalomtörténésze, a Szegedi Egyetem iskolateremtő professzora.

Élete[szerkesztés]

Tanulmányait a miskolci Lévay József Református Gimnáziumban (1953-tól Földes Ferenc Gimnázium), majd a veszprémi, később a szegedi Piarista Gimnáziumban végezte, de a háború megszakította előmenetelét: Németországba vezényelték kiképzésre. A Ruhr-vidéken érte őt a front, amerikai–francia hadifogságba került, 1946-ban betegen tért haza családjához. 1947-ben érettségit tett, de igen súlyos szív- és tüdőbetegsége kiújult, így fél évet Budakeszin töltött szanatóriumban. Pályaválasztását ez is befolyásolta, a bölcsészkarra, magyar–történelem szakra jelentkezett. Bognár Cecil, Hermann Egyed, Koltay-Kastner Jenő, Halász Előd tanítványa, szakdolgozatát Baróti Dezsőnél írta József Attila költészetéről. Először a szentesi gimnáziumban tanított (1951-1954), majd a budapesti TIT irodalmi szakosztályán dolgozott 1954-1957 között. 1955-ben ismét visszaesés következett be állapotában, így visszatért Szegedre, majd több orvosi beavatkozás kudarca után 1957-ben, 29 évesen rokkantnyugdíjazták. 1961-ben német szakon is diplomát szerzett. 1959-1963 között a Somogyi-könyvtárban dolgozott, s rendszeresen publikálni kezdett, először a Tiszatájban. Belefolyt az akkori esztétikai vitákba, a stílus- és irányzattörténeti iskola rehabilitálásával próbálkozott, a hivatalos kultúrpolitika képviselői azonban nem nézték jó szemmel ténykedését, így kénytelen volt pályát módosítani, irodalomkritikusból irodalomtörténész lett, a szegedi egyetemen pártfogójának, Szauder Józsefnek az örököse. 1966-1978 között adjunktus, 1978-1989 között docens, 1988-ban akadémiai doktori címet szerzett, a következő évben egyetemi tanárrá nevezték ki. 1986-1989 között tanszékvezető volt. 1989-1998 között egyetemi tanár volt. 1998-ban vonult nyugdíjba.

Csetri évtizedeken át számtalan – később szaktudományi karriert befutó – diák nevelője, a magyar irodalom 18–19. századi szakaszának kiemelkedő jelentőségű kutatója volt. Berzsenyi-kötete (Nem sokaság, hanem lélek, 1986.), valamint a nyelvújítás korával foglalkozó kritikatörténeti monográfiája (Egység vagy különbözőség?, 1990.) az irodalmi gondolkodás európai távlatait, stílus- és műfajtörténeti vonatkozásait, nyelvfilozófiai hátterét szövegközeli és mindig ötletes elemzések segítségével gondolta újra.

A 70 éves Csetri Lajost tisztelői és tanítványai 1999-ben tanulmánykötettel köszöntötték. Csetri saját kötetben meg nem jelent tanulmányaiból a Ligatura könyvsorozat halála után kétkötetes válogatást adott közre.

Művei[szerkesztés]

  • A magyar kritika évszázadai (társszerkesztő, 1981)
  • Nem sokaság, hanem lélek. Berzsenyi-tanulmányok, Budapest: Szépirodalmi, 1986.
  • Egység vagy különbözőség? Nyelv- és irodalomszemlélet a magyar nyelvújítás korszakában, Budapest: Akadémiai, 1990.
  • Amathus. Válogatott tanulmányok I–II. (összeáll. Szajbély Mihály – Zentai Mária), Budapest, L'Harmattan, 2007. [1]

Díjak, kitüntetések[szerkesztés]

Emlékkötet[szerkesztés]

  • Mesterek és tanítványok : ünnepi tanulmánykötet a 70 éves Csetri Lajos tiszteletére, Budapest: Magvető, 1999.

Források[szerkesztés]

  • Kortárs magyar írók 1945–1997 [2]
  • Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6805-5  
  • Hollósi Zsolt: "Túlélésünk sikertörténetében saját sorsomra ismerek." Beszélgetés Csetri Lajos irodalomtörténésszel, in: Csetri Lajos: Amathus. Válogatott tanulmányok (összeáll. Szajbély Mihály – Zentai Mária), Budapest: L'Harmattan, II, 269–284.
  • Ki kicsoda 2002 CD, Biográf Kiadó

További információk[szerkesztés]