Ugrás a tartalomhoz

Közjog

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A közjog a jogrendszer azon jogterülete, amely a közérdekű életviszonyokat szabályozza,[1] azaz a közjog az állami-önkormányzati, közhatalmi funkciók ellátására hivatott.[2]

Története

[szerkesztés]

A közjog (ius publicum) és a magánjog megkülönböztetése a római jogban Ulpianustól származik.[1] Ez a megkülönböztetés a feudalizmusban azután okafogyottá vált, mert a közérdekű és magánérdekű életviszonyok nem váltak el így egymástól. A polgárosodás eredményeképpen azután a közjog és magánjog újra szétvált egymástól, majd a szocialista jogtudomány újra tagadta ezen szétválasztás létjogosultságát.[3]

A modern jogtudomány a közjog és a magánjog jogterületén túlmenően megkülönböztet egy komplex jogterületet is, amelyre a közjogi és magánjogi szabályozás együttes alkalmazása jellemző.[4]

Jellemzői

[szerkesztés]
  • A közjog funkciója a közhatalom kiépítése, fenntartása, szabályozása.[5]
  • A közjogi életviszonyok alá-fölérendeltségi viszonyok.[5]
  • A közjogban a közhatalmat gyakorló szervet az alárendelttel szemben többletjogok illetik meg.[2]
  • A közjogban a kötelezettségek általában a kötelezettek akaratára tekintet nélkül beállnak, azaz nem érvényesül akaratautonómia.[2]
  • A közjogban elvileg fennáll a közérdekbeli érdekazonosság.[2]
  • A közjogban gyakori a közvetlen kényszer lehetősége is.[2]
  • A közjogot a szervezettség jellemzi.[2]
  • Alaki szempontból a közjogi jogszabályok imperatív, azaz kötelező vagy tiltó jogszabályok.[2]

Részterületei

[szerkesztés]

Hivatkozások

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Általános tanok, 18. o.
  2. a b c d e f g Általános tanok, 22. o.
  3. Általános tanok, 18-19. o.
  4. Általános tanok, 23. o.
  5. a b Általános tanok, 21. o.