Szabó Gábor (fizikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szabó Gábor
Szabó Gábor a hévízi fizikatanári ankéton
Szabó Gábor a hévízi fizikatanári ankéton
Született 1954. január 28. (65 éves)
Nagykanizsa
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása fizikus,
egyetemi tanár,
akadémikus
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabó Gábor témájú médiaállományokat.

Szabó Gábor (Nagykanizsa, 1954. január 28. –) magyar fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 2004, rendes: 2010), a Szegedi Tudományegyetem rektora (2010-2018).

Élete[szerkesztés]

Egyetemi tanulmányait a szegedi József Attila Tudományegyetemen (JATE) végezte el 1978-ban.

1981-1989 között közel öt évet a göttingeni Max Planck Intézetben dolgozott vendégkutatóként. A JATE Természettudományi Kar kísérleti fizikai tanszékének adjunktusa. 1990-1996 között vendégprofesszor volt három évig a houstoni Rice Egyetemen. 1994 óta az Optikai és Kvantumelektronikai tanszéken egyetemi tanár.

Az első Orbán kormány idején (2000-2002 között) Oktatási Minisztérium kutatási-fejlesztési helyettes államtitkára.

A Magyar Tudományos Akadémia Lézerfizikai és Spektroszkópiai Bizottságának titkára, a Doktori Tanszék fizikai és csillagászati szakbizottságának tagja. 1999–2000 között a Magyar Akkreditációs Bizottság tagja volt. 2007 óta a Magyar Innovációs Szövetség elnöke, Fizikai Doktori Iskola vezetője.[1]

2010-2018 között a Szegedi Tudományegyetem rektora volt.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatása szerint 2020. január 1-től Szabó Gábor vezeti a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóközpontot, melynek létrehozásában korábban jelentős szerepet vállalt.[2]

Kutatási területe a lézerfizikai vizsgálatok, festéklézerek elméleti modellezése, pikoszekundumos impulzusok előállítása, a bakteriorodopszinban lejátszódó ultragyors töltésszétválás vizsgálata.

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]