Gábor Dénes-díj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Gábor Dénes-díj a NOVOFER Alapítvány a műszaki-szellemi alkotásért Kuratóriuma által odaítélt kétféle elismerés, a Hazai és a Nemzetközi Gábor Dénes-díj gyűjtőneve.

A Hazai Gábor Dénes-díj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Adományozható olyan szakembereknek, akik jelentős tudományos, vagy műszaki-szellemi alkotást hoztak létre, és ezzel hozzájárultak a környezeti értékek megőrzéséhez, valamint közreműködésükkel nagymértékben elősegítették intézményük innovációs tevékenységét. A díj: Gábor Dénes hologramképével díszített bronz plakett.

A Nemzetközi Gábor Dénes-díj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Adományozható általában minden harmadik évben "a 35. életévét betöltő vagy fiatalabb, elsősorban PhD fokozattal már rendelkező vagy PhD képzésben részt vevő tudományos kutatók részére, a Gábor Dénes munkássága szellemében inspirált területeken (alkalmazott fizika, műszaki alapkutatások, informatikát megalapozó eredmények), vagy az ott elért kutatási eredményeket hasznosító tudományos szakterületeken (pl. az orvos-tudomány területén) dolgozók részére."

A Nemzetközi Gábor Dénes-díj

A díj Gábor Dénes portré hologramját magába foglaló, 130 mm átmérőjű és 700 gramm súlyú ezüstplakettből és az adott évi felhívásban meghatározott összegű pénzdíjból áll. A plakettet dr. Greguss Pál és Fritz Mihály tervezte.

Nemzetközi Gábor Dénes díjasok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hazai Gábor Dénes-díj díjazottai, 1989-től[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1989[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1990[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1991[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1992[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1993[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1994[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1995[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1996[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1997[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1998[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1999[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2000[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2002[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2003[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2004[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2005[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2006[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bogsch Erik, a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. vezérigazgatója
  • Dr. Kertész Zoltán, a Gabonatermesztési Kutató Kht. kutató professzora
  • Dr. Molnár Béla, a Semmelweis Egyetem Sejtanalitikai Labor vezetője
  • Dr. Petis Mihály, a biogáz program indításában és megvalósításában vállalt meghatározó tevékenységéért
  • Dr. Rudas Imre, a Budapesti Műszaki Főiskola rektora
  • Dr. Sallai Gyula, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem stratégiai rektor-helyettese
  • Dr. Sarkadi Balázs, az Országos Gyógyintézeti Központ Haematológiai és Immunológiai Intézetének kutatási igazgató-helyettese

2007[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dr. Arányi Péter, okleveles vegyész, matematikus, a Chinoin Zrt. alelnöke és K+F igazgatója
  • Farkas József, menedzser gazdasági mérnök, a Sanatmetal Kft. tulajdonos igazgatója
  • Dr. Fésüs László, orvos, biokémikus, akadémikus, egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem rektora
  • Dr. Hadlaczky Gyula, okleveles agrármérnök, az MTA Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézet tudományos tanácsadója
  • Dr. Kálmán Erika, vegyész, az MTA Kémiai Kutatóközpont Felületkémiai és Katalízis Intézet igazgatója
  • Dr. Kocsis István, gépészmérnök, a Magyar Villamos Művek vezérigazgatója
  • Szoboszlai György, gépészmérnök, gazdasági szakmérnök, a Magyar SUZUKI Zrt. igazgatója

2008[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Apáthy István, villamosmérnök az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet főtanácsosa, ay Űrdozimetriai Kutatócsoport vezetője
  • Dr. Bársony István, villamosmérnök, az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet igazgatója
  • Dr. Duschanek Valéria, tartósítóipari mérnök, mérnök-biológus szakmérnök, a K+F Patent Service Kft. ügyvezetője és fő tulajdonosa
  • Dr. Friedler Ferenc, matematikus, a Pannon Egyetem tanára, a Műszaki Informatikai Kar dékánja
  • Dr. Kisbán Sándor, építőmérnök, a CÉH zRt hídszakági főmérnöke, a Megyeri híd és számos autópálya híd tervezője
  • Dr. Tulassay Tivadar, orvos, a Semmelweis Egyetem rektora
  • Vámos Zoltán, villamosmérnök, a GE Lighting Fényforrás Fejlesztés Szervezet globális igazgatója

2009[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Blaskovics Ferenc, gépészmérnök, a METRIMED Orvosi Műszergyártó Kft. igazgatója
  • Dr. Blaskó Gábor, vegyészmérnök, akadémikus, a Servier Research Institute of Medicinal Chemistry Zrt. ügyvezető igazgatója
  • Dr. Dékány Imre, vegyész, akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára
  • Gili László, villamosmérnök, a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet tudományos munkatársa
  • Dr. Palkovics László, gépészmérnök, az MTA levelező tagja, a BME tanszékvezető egyetemi tanára, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. fejlesztési igazgatója
  • Dr. Székely Vladimír, villamosmérnök, az MTA levelező tagja, a BME Elektronikus Eszközök Tanszék egyetemi tanára
  • Dr. Trampus Péter, gépészmérnök, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Műszaki Kar egyetemi tanára

2010[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dr. Bedő Zoltán agrármérnök, akadémikus, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének igazgatója.
  • Dr. Czitrovszky Aladár fizikus, az MTA doktora, az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet osztályvezetője.
  • Dr. Gerse Károly gépészmérnök, a Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgató-helyettese.
  • Dr. Kéri György biokémikus, a Semmelweis Egyetem kutatóprofesszora.
  • Dr. Prószéky Gábor programozó matematikus, az MTA doktora, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára.
  • Dr. Sperlágh Beáta orvos, az MTA doktora, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet tudományos igazgatóhelyettese.
  • Dr. Szépvölgyi János vegyészmérnök, az MTA doktora, az MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet igazgatója.

2011[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dr. Harsányi Gábor (villamosmérnök) , a BME Elektronikai Technológia Tanszék tanszékvezetője,
  • Dr. Imre Sándor (villamosmérnök) , a BME Híradástechnikai Tanszék habilitált tanszékvezető egyetemi tanára,
  • Dr. Jereb László villamosmérnök, a Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar dékánja,
  • Losonczi Áron okleveles építészmérnök, a Litracon Kft. cégvezetője,
  • Dr. Matuz János agrármérnök, mezőgazdasági genetikus szakmérnök, a Gabona Kutató Kft. kutatási igazgatói tanácsadója, a Szegedi Tudományegyetem professzora,
  • Dr. Molnár József (villamosmérnök) , az MTA Atommagkutató Intézet igazgató-helyettese,
  • Dr. Simig Gyula vegyészmérnök, habilitált egyetemi magántanár, az EGIS Gyógyszergyár nyugalmazott kutatási igazgatója.

Gábor Dénes-életműdíjat vehetett át:

  • Dr. Szántay Csaba vegyészmérnök, a Magyar Feltalálók Egyesületének elnöke.

In memoriam Gábor Dénes elismerésben részesült:

2012[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2013[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]