Szántay Csaba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szántay Csaba
Született 1928. január 4.
Salgótarján
Elhunyt 2016. január 17. (88 évesen)
Nemzetisége magyar
Foglalkozása vegyészmérnök,
feltaláló,
egyetemi tanár,
akadémikus
Díjak Dennis Gabor Award (2011)

Szántay Csaba (Salgótarján, 1928. január 4.2016. január 17.[1]) Állami és Széchenyi-díjas magyar vegyészmérnök, feltaláló, a természetes szerves anyagok neves kutatója, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Feltalálók Egyesületének alapító elnöke.

Életpályája[szerkesztés]

1946-ban érettségizett a budapesti Szent Imre Főgimnáziumban. Ugyanebben az évben felvették a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Vegyészmérnöki Karára, ahol 1950-ben szerzett vegyészmérnöki diplomát.

Diplomájának megszerzése után a BME szerves kémia tanszékének tudományos munkatársa lett, majd 1952 és 1955 között aspiráns volt Beke Dénesnél. 1963-tól tudományos főmunkatársi, 1965-től címzetes docensi beosztásban dolgozott. Eközben 1965 és 1966 között a New York-i Egyetem vendégoktatója. 1967-ben kapta meg egyetemi tanári kinevezését, a tanszék vezetésével tizenegy évvel később bízták meg. 1994-ig állt a tanszék élén, majd 1998-ban professor emeritusi címet kapott. 1996 és 1998 között az MTA és a BME közös alkaloidkémiai tanszéki kutatócsoportjának elnöke volt. Oktatói állása mellett 1976-tól az MTA Központi Kémiai Kutatóintézet osztályvezetőjévé nevezték ki.

1956-ban védte meg a kémiai tudományok kandidátusi, 1965-ben akadémiai doktori értekezését. A Magyar Tudományos Akadémia Szerves és Biomolekuláris Kémiai Bizottságának tagja lett, majd 1970-ben megválasztották a köztestület levelező, 1982-ben pedig rendes tagjává. 1970 és 1976 között a Kémiai Tudományok Osztálya elnökhelyettese. 1998-ban a Támogatott Kutatóhelyek Tanácsának lett tagja. Később az MTA Jelölőbizottságának elnökévé is megválasztották.

A japán Heterocycles, az amerikai Medicinal Research Review és a svájci Natural Product Letters című szakfolyóiratok szerkesztőbizottságaiban is dolgozott. A Magyar Feltalálók Egyesülete elnökévé választotta 1989-es megalakulásakor.

Munkássága[szerkesztés]

Kutatási területe a természetes szerves anyagok szintézise. Országos ismertségre a Cavinton nevű gyógyszer ipari szintézisének kidolgozása után tett szert.

A természetes szerves anyagokon belül az alkaloidok, a prosztanoidok, a feromonok, a juvenil hormonok és a terpenoidok kérdéskörével foglalkozott. Gyógyszerkémiai kutatásai során a Cavinton mellett a Vinkamin és az Emetin nevű gyógyszerek ipari szintézisét sikerült kidolgoznia. Emellett fontos eredményeket ért el a morfin és a prosttanoidok teljes szintézisének területén.

A dél-amerikai béka bőréből izolált epibalidin enantioszelektív szintézisét, azaz amikor az egyik egymással fedésbe nem hozható tükörképi térszerkezetű molekulapár (enantiomer) túlsúlyban keletkezik a reakció során. Az epibalidin a morfinnál ötszázszor hatékonyabb alkaloida, ezt a gyógyszeriparban hasznosítják.

Több mint háromszázhatvan tudományos közlemény szerzője vagy társszerzője. Kétszázötven szabadalmat jegyeztetett be.

Családja[szerkesztés]

Nős, házasságából egy fiúgyermek, ifj. Szántay Csaba, Akadémiai Díjas vegyész, az MTA doktora született.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Főbb publikációi[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]