Jancsó Miklós (orvos)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jancsó Miklós
Jancsó Miklós arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
Jancsó Miklós arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
Született 1868. október 14.
Kolozsvár
Elhunyt 1930. július 19. (61 évesen)
Szeged
Nemzetisége magyar
Foglalkozása orvos,
belgyógyász,
egyetemi tanár
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jancsó Miklós témájú médiaállományokat.

Jancsó Miklós (gidófalvy) (Kolozsvár, 1868. október 14.Szeged,[1] 1930. július 19.) orvos, belgyógyász, egyetemi tanár. Jancsó Miklós farmakológus apja.

Kutatási területe: A Plasmodium malariae-re, a saválló baktériumokra, az arzenobenzol biológiai hatására, valamint a gümőkorbacilusok virulenciájára vonatkozó vizsgálatok. Jelentősek vérvizsgálatok útján elért epidemológiai következtetései.

Életpályája[szerkesztés]

Felsőfokú tanulmányait a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen végezte, 1892-ben avatták orvosdoktorrá. 1893-tól a kolozsvári belgyógyászati klinikán dolgozott. 1899-1901 közt tanulmányúton volt a berlini Koch Intézetben és a breslaui belgyógyászati klinikán. 1901-ben egyetemi magántanárrá habilitálták Belgyógyászati propedeutica tárgykörből. 1911. szeptember 23-án nyilvános rendes tanárrá nevezték ki és tanszékvezetői megbízást kapott. Megbizatásának haláláig, 1930-ig tett eleget, ő volt a kolozsvári magyar egyetem (1918) utolsó és az új, szegedi egyetem (1921) első belgyógyász professzora. Szegeden érte a halál, a szegedi Református temetőben nyugszik.[2]

Főbb munkái[szerkesztés]

  • Tanulmány a váltóláz parasitáiról. Budapest : MTA, 1906. 282 p. (14, részben színes táblázattal, 344 sajátkezű rajzzal.)[3]
  • Összehasonlító vizsgálatok a gyakorlatilag fontosabb saválló bacillusokkal. Társszerző Elfer A. Budapest : MTA, 1910. 469 p.[4]
  • A gümőbacillusok virulentiája fokozasának kérdése. Társszerző Elfer A. Orvosi Hetilap, 1910.
  • A bovinus typusú gümőbacillus-fertőzés előfordulásának viszonyai gümőkóros betegeken Kolozsvárt. Társszerző Elfer A. Orvosi Hetilap, 1910.
  • A hasi hagymáz kórismézése. Orvosképzés, 1912.
  • A malária kór- és gyógytana. Orvosképzés, 1913.
  • A paroxysmalis haemoglobinuriánál létrejövő haemolysisre vonatkozó vizsgálatok. Társszerző Csiky M. In: Lechner emlékkönyv. Kolozsvár, 1915.
  • Experimentelle Untersuchungen über die die Malariainfektion des Anopheles und des Menschen beeinflussenden Umstiinde. Arch. Schiffs- u. Tropenhyg., 1921.
  • A pellagráról. Orvosi Hetilap, 1924.
  • Az oltási váltólázról. Orvosképzés, 1926.
  • Egy visszatérőláz-endemia tanulságai. In: Rigler emlékkönyv. Szeged, 1926. 55-114. p.
  • A salvarsan és rokon arsenobensol származékok. Társszerző ifj. Jancsó Miklós. Budapest, 1928.[5]
  • Az angioneurotikus tünetcsoport visszeres befecskendések következtében. Társszerző ifj. Jancsó Miklós. Orvosi Hetilap, 1928.

Társasági tagság[szerkesztés]

  • Budapesti Királyi Orvosegyesület (levelező tag, 1925-1930)

Díjak, elismerések[szerkesztés]

  • Mészáros-díj (1906)
  • MTA Rózsay-díj (1910)
  • Tauszk-díj (1928)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyar Életrajzi Lexikonban hibásan Kolozsvár van feltüntetve halálozási helynek, holott a trianoni békediktátum után Szegeden telepedett le a család.
  2. Szeged Református temető: D/2-1-12/13 lásd Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008. 24. p. ISBN 9789630652605
  3. E művét jutalmazta a Budapesti Királyi Orvosegyesület Mészaros-dijjal.
  4. E művét az MTA Rózsay-díjjal jutalmazta.
  5. E művéért jutalmazta a Budapesti Orvosegyesület Tauszk-dijjal.

Források[szerkesztés]

  • Szegedi egyetemi almanach (1921–1996) II. Szeged, Dobozy Attila, 1997. Jancsó Miklós (gidófalvy) lásd 153. p.

További információk[szerkesztés]