Rigler Gusztáv
| Rigler Gusztáv | |
_magyar_orvos.jpg) | |
| Született | 1868. november 4.[1] Dunamocs |
| Elhunyt | 1930. augusztus 20. (61 évesen)[2] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Alpár Mária (h. 1899–1930) |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (1886–1892, orvostudomány) |
| Sírhelye | Fiumei úti sírkert (35-12-15)[4] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rigler Gusztáv témájú médiaállományokat. | |
Rigler Gusztáv, teljes nevén Rigler Gusztáv Jenő Imre (Dunamocs, 1868. november 4.[5] – Budapest, Józsefváros, 1930. augusztus 20.[6][7]) orvos, higiénikus, tanszékvezető egyetemi tanár.
Közegészségtani tankönyvek és gyakorlati kézikönyvek írásával segítette a járványok leküzdését és a járványos betegségek megelőzését.
Életpályája
[szerkesztés]Rigler Ignác (1829–1870)[8] érsekségi uradalmi ispán és Losteiner Erzsébet fiaként született.[5] Apját korán elvesztette, anyja újból férjhez ment.
Középiskolai tanulmányait 1878 és 1886 között a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Esztergomi Főgimnáziumában végezte, majd felvételt nyert a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karára, ahol 1892. június 30-án avatták orvosdoktorrá.
1891 februárjától a Budapesti Tudományegyetem Közegészségtani Intézetébe került mint díjtalan gyakornok. Ugyanezen év júniusától díjas gyakornokká, október 1-től tanársegéddé nevezték ki. 1897-ben az egészségtani vizsgálatok módszerei, különös tekintettel a tisztiorvosi vizsgálatokra című témakörből egyetemi magántanárrá habilitálták.
1899. szeptember 12-én megbízták a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Közegészségtani Intézetének vezetésével. Az 1906/1907-es és az 1914/1915-ös tanévekben az Orvostudományi Kar dékánjává, 1917/1918-ban az egyetem rektorává választották.
A trianoni békeszerződés után ő is Szegeden folytatta tovább a tevékenységét 1921-ben. 1927. augusztus 14-éig vezette a szegedi egyetemen a Közegészségtani Intézetet. Az 1927/28-as tanévre rektorrá választották, de már nem vállalta el, a budapesti Közegészségtani Intézet élére hívták meg tanszékvezető nyilvános rendes tanárnak, s ott működött haláláig.
Családja
[szerkesztés]Felesége Alpár Mária (1882–1952)[9] volt, Alpár József és Schuller Katalin lánya, akivel 1899. december 30-án Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot. A feleség esküvői tanúja nagybátyja, Alpár Ignác műépítész volt.[10]
Gyermekei: József, Mária, Katalin, Gusztáva, Piroska, Sándor és László (1912–1970).[11]
Munkássága
[szerkesztés]Kutatási területe fokozatosan kiterjedt a higiéné minden területére. Foglalkozott bakteriológiával, szerológiával, járványtannal és fertőtlenítéssel. Vizsgálta a talaj- és vízhigiénét, az alföldi ártézi kutak vizét, a gyógyfürdőket és az ásványvizeket. Nem kerülte el figyelmét az élelmiszer- és élelmezéshigiéné, az iskolahigiéné. Szakterületén külföldön is szerzett tapasztalatokat, 1898–1899-ben Ausztria, Svájc, Olaszország, Anglia, Belgium, Hollandia, Németország voltak tanulmányainak állomáshelyei, 1903-ban Franciaországba, Spanyolországba, Olaszországba, Algírba utazott, 1911-ben újból Németországba, majd Dániába, 1921-ben Hollandiában járt. Sokra becsülte és maga is gyakorolta a higiénés felvilágosító munkát, a tisztiorvosi továbbképzések egyik szervezője volt. Számos tudományos tisztséget és társasági tagságot vállalt annak érdekében, hogy a higiénével kapcsolatos tevékenységét hatékonyabbá tegye.
Főbb munkái
[szerkesztés]- Az ivóvíz sterilizálása. Orvosi Hetilap, 1893
- Az egészségtani vizsgálatok módszerei. Budapest : Eggenberger, 1894. 372 p.
- Szobák fertőtlenítése ammonia-gőzökkel. Orvosi Hetilap, 1895
- A teljes vér és vérsavó ingadozásai, különböző ép és kóros viszonyok között. Orvosi Hetilap, 1901
- Serodiagnosis az élelmiszer-vizsgálatban. M. Orv. L., 1902
- Közegészségtan és a fertőző betegségek. 1-2. köt. Kolozsvár, a szerző kiadása, 1910. 860 p.; 354 p.
- A koleráról. Erdélyi Múzeum Egyesület Orvos-Természettudományi Szakosztály.[12] 1914
- Az 1831-iki (első) cholera betörésének története. Kolozsvár, 1915
- Vizsgálatok és eljárások a kanyaró leküzdésére a múltban. Járványtörténelmi tanulmány. Erdélyi Múzeum Egyesület Orvos-Természettudományi Szakosztály 1917
- Közegészségtan és járványtan rövid tankönyve. Szeged : Városi Ny., 1922. 372 p.[13]
- A Nagy Magyar Alföld ártézi kútjai és sziksós tavai. Természettudományi Közlöny, 1923
- Védekezés a pestis ellen az utolsó 5 évben. Budapesti Orvosi Újság, 1923
- Magyarország járványstatisztikája 1878-1920-ig. 1925 (17 kötet)
Irodalom (válogatás)
[szerkesztés]- Dolgozatok Rigler Gusztáv negyedszázados tanári működésének emlékére. Írták és kiadták tanítványai és tanártársai. (Szerk. Lőte József (illyefalvi), Jancsó Miklós, Poór Ferenc.) Szeged : Új Nemzedék, 1926. 653 p.
- Gortvay Gy.: Rigler professzor egyetemi tanárságának negyedszázados évfordulójára. Népegészségügy, 1926/15. sz.
- Szállási Á.: Rigler Gusztáv. Orvosi Hetilap, 1970/50. sz.
Tudományos tisztség (válogatás)
[szerkesztés]- Tuberkulózis Elleni Küzdelem Országos Bizottság Orvosi Szakbizottsága r. tag (1926–1930)
- Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület igazgatósági tag és Közegészségügyi Osztály elnök (1927–1930)
- Szent István Akadémia r. tag (1928-1930)
Társasági tagság (válogatás)
[szerkesztés]- Országos Közegészségügyi Egyesület, vidéki elnök (1921–1930)
- Dugonics Társaság rendes tagja (1923–1930)
- Magyar Gyógyszerész-egyesület tiszteleti tagja (1928–1930)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC12527/13028.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ http://lexikon.katolikus.hu/R/Rigler.html
- ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
- ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=244&layout=s
- ↑ a b Születési bejegyzése a dunamocsi római katolikus keresztelési akv. 45/1868. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. április 25.)
- ↑ Az információ autentikus forrásból származó hiteles közlés. A közlést tartalmazó e-mailt archiváltuk, szövegét az önkéntes ügyfélszolgálatot ellátó szerkesztők a 2011090210005856 ügyszám alatt olvashatják. Aki meg szeretne bizonyosodni az információ valódiságáról, lépjen kapcsolatba a hozzáféréssel rendelkező önkéntesek valamelyikével!
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 2417/1930. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. április 25.)
- ↑ Rigler Ignác gyászjelentése (1870). (Hozzáférés: 2025. április 25.)
- ↑ Rigler Gusztáv halotti bejegyzése a Budapest XIII. kerületi állami halotti akv. 1704/1952. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. április 25.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1457/1899. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. április 25.)
- ↑ Rigler Gusztáv gyászjelentése (1930). (Hozzáférés: 2025. április 25.)
- ↑ Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos-Természettudományi Szakosztály
- ↑ 2. kiad. 1924.; 3. kiad. 1930.
Források
[szerkesztés]- Szállási Árpád (1980. szeptember 7.). „Közegészségügyünk kiválósága: Rigler Gusztáv”. Orvosi Hetilap 121 (36), 2209–2210. o.
- Szegedi egyetemi almanach (1921–1996) II. Szeged, Dobozy Attila, 1997. Rigler Gusztáv lásd 296-297. p.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XI. (Popeszku–Rybay). Budapest: Hornyánszky. 1906.
- ekor-lap.hu
