Greguss Pál (botanikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Greguss Pál
Pál Greguss Hungarian botanist.jpg
Született 1889. december 31.
Tornya
Elhunyt 1984. március 23. (94 évesen)
Szeged
Nemzetisége magyar
Foglalkozása botanikus,
egyetemi tanár
Díjak Kossuth-díj

Greguss Pál (Tornya, 1889. december 31.Szeged, 1984. március 23.) Kossuth-díjas botanikus, egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora (1956).

Kutatási területe: 60 éves tudományos munkássága a biológia számos ágát érintette, növényélettan, a növények külső és belső morfológiája, növényrendszertan, növényföldrajz, származástan, fejlődéstörténet, genetika, palinológia, ökológia, biofizika. Munkássága utolsó két évtizedében főleg a faanatómia és a paleoxylotómia területén publikált. Tankönyvírói és tudománynépszerűsítő tevékenysége is jelentős.

Életpályája[szerkesztés]

Az aradi tanítóképzőben, majd a Budapesti Tudományegyetemen és a Prágai Egyetemen végezte tanulmányait. Tanítói (1910), polgári iskolai tanári és tornatanári(1913), majd természetrajz-vegytan-természettan és torna szakon középiskolai tanári oklevelet szerzett. Előbb a csáktornyai, majd a budai tanítóképző intézetben tanított. A Budapesti Tudományegyetemen doktorált 1919-ben. 1926-ban hosszabb tanulmányutat tett Jénában. 1927-ben A száras növények ivaros szaporodása tárgykörből magántanári oklevelet szerzett a budapesti egyetemen. Az 1949-ben bevezetett szovjet tudományos szisztéma szerint 1952-ben a kandidátusi fokozatot, 1956-ban a biológia tudományok doktora fokozatot érte el.

1928-tól Szegeden a Tanárképző Főiskolán a Növénytani Tanszék tanszékvezető főiskolai tanára, majd 1940 október 19-étől tanszékvezető egyetemi tanári kinevezést nyert a Horthy Miklós Tudományegyetem Növénytani Tanszékére, s egyben ő lett az újszegedi egyetemi Füvészkert igazgatója. 1946/47-ben a Természettudományi Kar dékánja, 1957-58-ban a szegedi egyetem rektora pozíciókat is Greguss töltötte be. Már a két világháború közt nemzetközi hírű xilotomus. Az 1950-es és az 1960-as években rövidebb tanulmányutakat tett: Franciaország (1955), NDK (1958), Lengyelország (1958), Kanada (1959), Észak-Írország (1963), India (1964), NSZK (1966).

Társszerkesztője volt a Paläontologische Abhandlungen c.; valamint az Acta Botanica (1941-1946) és Acta Biologica (1947-1965) c. egyetemi szakmai folyóiratoknak. Tudományos közleményeit német és angol nyelven adta közre. Számos szakmai társaságnak volt tagja vagy tiszteletbeli tagja (Magyar Természettudományi Társaság, Magyar Biológiai Társaság, Indiai Paleontológiai Társaság, Nemzetközi Dendrológiai Társaság, Nemzetközi Paleontológiai Társaság, Nemzetközi Faanatómusok Társasága, Nemzetközi Morfológiai Társaság, Német Botanikai Társaság).

1965-ben nyugdíjazták. Nyugdíjas éveiben is foglalkozott a botanika kérdéseivel és memoárjait írta. 1984-ben érte a halál, a szegedi Belvárosi temetőben helyezték örök nyugalomra.[1]

Művei (válogatás)[szerkesztés]

Egyetemi Füvészkert, Újszeged.
  • A növények csodálatos élete. Előszót írta Móra Ferenc. Budapest, 1932.[2]
  • Bevezetés az örökléstanba. Budapest, 1935.
  • 400 egyszerű növénytani kísérlet. Szeged, 1936.
  • Növénytani didaktikai kiállítás szegedi főiskolánkon. Budapest, 1937.
  • A hazai őslombos fák meghatározó kulcsa, szövettani alapon. Budapest, 1938.
  • Szeged környéki régészeti leletek xylotomiai vizsgálata = Xylotomische Untersuchung Archeologischer Funde aus der Umgebung von Szeged. Szeged, 1939.
  • A közép-európai fák és cserjék meghatározása szövettani alapon. Budapest, 1943.
  • Xylotomischer Bestimmungsschlüssel der Pinus Arten. Varga Istvánnal. Szeged, 1950.
  • Bevezetés a növények szervezettanába : szervek tana: Organographia : 1950/51. Szeged, 1950. ill. Varga Magdolna.
  • Az ipolytarnóci alsómiocén kövesedett famaradványok. Budapest, 1954. (Klny. a Földtani Közlönyből.)
  • A nyitvatermők xylotomiája : doktori értekezés tételei. Budapest : [kiad. a Tudományos Minősítő Bizottság], 1956.
  • Az élő nyitvatermők xylotómiája 1500 mikrofényképpel és 350 tábla rajzzal. Akadémiai doktori disszertáció, 1956. (Kéziratban).
  • Fossil gymnosperm woods in Hungary from the Permian to the Pliocene. Budapest, 1967.
  • Xylotomy of the living Cycads : with a description of their leaves and epidermis.[3] Budapest, 1968.
  • Xylotomy of the living conifers. Budapest, 1972.
  • Életem : az asztalosműhelytől az egyetemi katedráig. Budapest, 1979.
  • Phylogenetic importance of the zylotomy and geographical distribution of homoxylic Drimys winteri and Drimys colorata. 2. In: Acta Biologica, Szeged, 1982. Nova Ser. Tom. 28. Fasc. 1-4. 41-52.p.

Elismerések, díjak (válogatás)[szerkesztés]

  • Francia Botanikai Társaság emlékérem (1954)
  • Munka érdemrend (1955, 1959, 1965)
  • Kossuth-díj II. fokozat (1958)
  • József Attila Emlékérem (1969)
  • A JATE díszdoktora (1982)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szeged, Belvárosi temető: U/C-1-52 In: Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008. 19. p. ISBN 9789630652605
  2. Móra Ferenc írása e könyvről
  3. Növénybiológia.

Források[szerkesztés]

  • Szegedi Tanárképző Főiskola : 1873-1998 : Történet : almanach (1998). Szeged, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. Greguss Pál lásd 410. p.
  • Szegedi egyetemi almanach : 1921-1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. Greguss Pál lásd 299. p. ISBN 9634820379
  • Szegedi egyetemi almanach : 1921-1970. Szeged, Márta Ferenc – Tóth Károly, 1971. Greguss Pál lásd 155-156. p.

Külső hivatkozások[szerkesztés]