Anderle Ádám

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Anderle Ádám
1990 körül
1990 körül
Született1943. február 25.
Kozármisleny
Elhunyt2016. november 19. (73 évesen)[1]
Szeged
Állampolgárságamagyar
HázastársaA. Sajti Enikő
Foglalkozása
  • történész
  • hispanista
IskoláiJózsef Attila Tudományegyetem (1961–1966)
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Anderle Ádám témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Anderle Ádám (Kozármisleny-Újhegy, 1943. február 25. – Szeged, 2016. november 19.) magyar történészkutató és egyetemi oktató, a történelemtudomány MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár, majd professor emeritus.

Kutatási területe[szerkesztés]

Latin-Amerika története a 19-20. században. Magyarok Latin-Amerikában: 19-20. század. Magyar-spanyol kapcsolatok története.

Életpályája[szerkesztés]

Egyetemi tanulmányait Szegeden a József Attila Tudományegyetemen végezte 1961-1966 között. 1966-ban kapta kézhez magyar-történelem szakos diplomáját. Egyetemi évei alatt a spanyol nyelvet is megtanulta, mert érdeklődött Kuba, Latin-Amerika, Spanyolország történelme iránt. Érdeklődését ez irányban Wittman Tibor egyetemi tanár keltette fel. Anderle Ádámnak már szakdolgozati témája is Latin-Amerikához kapcsolódott. Wittman Anderle szakmai pályakezdését is segítette, 3 évi nevelőtanári munka után 1969-ben bekerült oktatónak és kutatónak a Középkori Egyetemes Történet és Latin-Amerika Története Tanszékre, amelyet Wittman Tibor az 1959/60-as tanévtől haláláig (1972) vezetett.

Anderle egyetemi doktori disszertációját A spanyol abszolutizmus képe a magyar történeti irodalomban – a „fekete legenda” történetéhez címmel 1967-ben védte meg. 10 évvel később, 1977-ben a történettudományok kandidátusa lett Politikai mozgalmak Peruban a két világháború között. című értekezésével. Akadémiai doktori értekezését 1988-ban védte meg Nemzettudat és kontinentalizmus Latin-Amerikában XIX. és XX. században címmel. A disszertációk mellett számos szakcikkel és kötettel gyarapodott munkássága magyar és spanyol nyelven. 1977. július 1-jén egyetemi docensi, 1989. július 1-jén pedig egyetemi tanári kinevezést kapott. A Középkori Egyetemes Történet és Latin-Amerika Története Tanszéket vezette 1983/84-es tanévtől 1991/92-ig, de már előbb a tanszéken belül megalapította a Latin Amerika Története Kutatócsoportot, amelyet szintén ő vezetett az 1982-83-as tanévtől az 1992/93-as tanévig. Ebből a kutatócsoportból alapította meg Anderle Ádám a Hispanisztika Tanszéket 1993-ban, e tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, majd 70 éves korától nyugalmazottként professor emeritusa a 2013/14-es tanévtől. A SZTE Történelemtudományi Doktori Iskola törzstagja. 20 doktorandusz hallgatója megszerezte az abszolutóriumot és a PhD fokozatot.[2]

Anderle Ádám mint történész a spanyol nyelvvel nemcsak Spanyolország története felé nyitott, hanem az amerikai kontinens felé is, főleg a Karib-térség (Kuba) és Dél-Amerika felé. A Szegedi Tudományegyetem nemzetközi kapcsolatainak bővítéséhez járult hozzá nagy mértékben. Nemzetközi konferenciákon és kongresszusokon adott elő több mint ötven alkalommal. Oktatott, kutatott, s doktori programokban vett részt külföldön is.[3] Tudományos közleményeinek száma 278.[4] Különösen kiemelkedő kutatói tevékenysége, melynek eredményeit külföldön is publikálta (Caracas, Havanna, Mexikó, Madrid, Oviedo, Sevilla, Bonn, Köln, Bécs, Valencia, Liverpool, Stockholm, Lima, Berlin, Lipcse, Prága, Firenze, Leiden, Barcelona, Granada, Morelia). Kutatási területeihez az anyagot külföldi kutató útjain szerezte be,[5] közben a tanszéki könyvtár bővítésére is folyamatosan sor került, melynek kötetei ma a SZTE Klebelsberg Könyvtárban találhatók. Jelentős teljesítményt nyújtott nemcsak a kutatásban, hanem a tudományszervezésben, az oktatásban, s főleg a tehetséggondozásban. Az Egyetemi Tudományos Tanács tagja volt haláláig.

Tudományos publikációi (válogatás)[szerkesztés]

  • A Rajk-per spanyolországi előzményei. Századok, 149:(6) pp. 1327–1361. (2015)
  • Cuba en la historiografía húngara In: Opatrný Josef (szerk.) Ibero-Americana Pragensia Supplementum 35: El Caribe hispanoparlante en las obras de sus historiadores. Konferencia helye, ideje: Csehország, 2013.09.06-2013.09.07. Prága: Karolinum, 2014. pp. 49–59. ISBN 978-80-246-2437-2
  • Latin-Amerika. A függetlenség útjai - Bicentenario, 1810-2010; szerk. Anderle Ádám; 2. bőv. kiad.; SZTE, Szeged, 2012
  • A magyar tudományos diákköri konferenciák története, 1951-2011; összeáll., szerk. Anderle Ádám; Országos Tudományos Diákköri Tanács, Bp., 2011
  • Latin-Amerika története. Szeged: JATEPress Kiadó, 2010. 179 p. ISBN 978-963-315-001-6
  • La mirada húngara. Ensayos sobre la historia de España y de América Latina. Szeged: Szegedi Tudományegyetem, 2010. 217 p. ISBN 978 963 306 008 7
  • El latinoamericanismo en Hungría. Társszerzőkkel: Fischer Ferenc, Lilón Domingo. ANUARIO AMERICANISTA EUROPEO 8: pp. 157–173. (2010)
  • Történelmi minták és utak. Esszék Spanyolországról és Latin-Amerikáról. Szeged: Szerzői kiadás, 2009. 213 p. ISBN 978 963 482 931 7
  • Magyar kivándorlás Latin-Amerikába az első világháború előtt. Szerző: Torbágyi Péter; szerk. Anderle Ádám. Szeged; SZTE Történettudományi Doktori Iskola, 2009.[6]
  • A magyar emigráció Latin-Amerikában. Történelmi vázlat. Külügyi szemle 3: pp. 174–192. (2008)
  • A magyar forradalom és a hispán világ. In: Anderle Ádám (szerk.) A magyar forradalom és a hispán világ, 1956. Szeged: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, 2007. pp. 13–19. ISBN 978 963 482 806 8
  • A magyar-spanyol kapcsolatok ezer éve. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó, 2006. 208 p. ISBN 9637356282
  • Latin-Amerikai utakon. Szeged: Hispánia Kiadó, 2002. 162 p. ISBN 9638626402
  • A magyar kérdés. Spanyol követi jelentések Bécsből 1848-1868. Szerk. Anderle Ádám. Szeged: Hispánia Kiadó, 2002. 258 p.
  • Kutatási Közlemények III. A magyar-katalán kapcsolatok ezer éve. Szeged; Hispánia Kiadó, 2001. 121 p.
  • Spanyolország messzire van? Szeged: Hispánia Kiadó, 2000. 134 p.
  • Horváth Gyula társszerzővel: Perón – Che Guevara. Budapest; Pannonica Kiadó, 2000. 342 p. ISBN 9639252077
  • Stációk. Erdély – Európa – Latin-Amerika. Tudományos konferencia Wittman Tibor professzor születésének 75. évfordulóján; összeáll. Anderle Ádám, szerk. Anderle Ádám, Nagy Marcel; Hispánia, Szeged, 1999
  • Tanulmányok a latin-amerikai magyar emigráció történetéből. Szeged; Hispánia Kiadó, 1999. 93 p. ISBN 963-85831-9-3
  • Investigaciones sobre América Latina. Informe para la Asamblea General de CEISAL. México, 1999.
  • Kozári Mónika társszerzővel: Un Húngaro en el México Revolucionario: Kálmán Kánya Ministro del Imperio Austro-Húngaro en México durante la Revolución Mexicana y la Primera Guerra Mundial. Mexico City: EDAMEX, 1999. 220 p. ISBN 970-661-082-0

Egyetemi tisztségei[szerkesztés]

  • Dékánhelyettes (1985-1986)
  • Tanszékvezető (1985-1993)
  • Kutatócsoport vezető (1982-1992)
  • Alapító tanszékvezető Hispanisztika Tanszék (1993-2008)
  • Egyetemi Doktori Tanács tagja (2000-2005, 2005-től póttag)
  • Egyetemi Habilitációs Bizottság tagja (2000-2014)
  • Kari Dékáni Tanács tagja (1998-2015 )
  • Kari Doktori Tanács tagja (1996-2001)
  • Történész Doktori Iskola tanácsának tagja, a Modernkori Program vezetője (1997-2013)

Tudományos tisztségei[szerkesztés]

  • AHILA – Európai Latinamerikanisták Társasága: magyar koordinátor (1975-83), Végrehajtó bizottsági tag (1983-93), a Társaság elnöke (1987-90), tiszteletbeli tag (2015- )
  • CEISAL – a migrációs tagozat elnöke (1990-1995)
  • Magyar Latinamerikanisták Társaságának elnöke (1989-1996)
  • Magyar Történelmi Társulat Igazgató Választmányának tagja (1990-1995)
  • SZAB Filozófiai és Történettudományi Szakbizottságának elnöke (1990-1993, 1996-2000,2002-2005, 2008-2010)
  • Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) humán (bölcsész) tagozatának az elnöke (1996-2003)
  • Magyar-spanyol történész vegyesbizottság elnöke (2003-2010)
  • Az OTDT elnökségének tagja (2003-2015)

Tisztségei hazai és nemzetközi folyóiratoknál[szerkesztés]

  • Historia Latinoamericana en Europa. Boletín de AHILA (Liverpool), szerk. biz. tag (1985-1993)
  • Anuario Mariáteguiano (Lima), a nemzetközi tanácsadó testület tagja
  • Acta Histórica. Estudios Latinoamericanos, évkönyv szerkesztője (1982-1993)
  • Acta Hispánica, évkönyv szerkesztője (1996-2008)
  • Jacobus. Revista de Estudios Jacobeos y Medievales, Valladolid, szerk.biz. tag, (2003-2008)
  • Mediterrán Világ (Veszprém), szerk.biz.tag (2008- )
  • Fundación José Carlos Mariátegui kuratóriumának alapító tagja (Lima) (2009- )
  • Világtörténet tanácsadó testület tagja (2008- )

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Nemzetközi elismerések[szerkesztés]

  • Premio Extraordinario José Carlos Mariátegui (Casa de las Américas, 1981)
  • 1997 májusában spanyol királyi kitüntetés: Orden del Mérito Civil, parancsnoki fokozat
  • 1999 októbere: Perui Köztársasági Érdemrend középkeresztje
  • 2008 júliusa: spanyol királyi kitüntetés: Orden de Isabel la Católica, Encomienda de Número.

Hazai elismerések[szerkesztés]

Emlékkonferencia Anderle Ádám tiszteletére[szerkesztés]

Könyv- és folyóirat-bemutató konferenciával emlékezik Anderle Ádámra a SZTE Hispanisztikai Tanszéke, valamint az Újkori Egyetemes történeti és Mediterrán Tanulmányok Tanszéke 2017. február 24-én délelőtt 10 órától a SZTE Bölcsészettudományi Kar konferencia-termében. (6722 Szeged, Egyetem utca 2.)[9]

Magánélete[szerkesztés]

1964-ben nősült, felesége, Sajti Enikő is jeles történészkutató. Két gyermeküket nevelték fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Meghalt Anderle Ádám
  2. ↑ ODT honlapja
  3. ↑ 1989-1990: téli szemeszter: Göttingeni Egyetem, vendégprofesszor; 1991: téli szemeszter „cursillo”, Alcalá de Henares-i Egyetem.
  4. ↑ Anderle Ádám közleményei
  5. ↑ Válogatás kutató útjaiból:
    • 1973: hat hónap, Kuba (Havanna, Santa Clara)
    • 1974-75: hat hónap, Peru (Lima)
    • 1980: három hónap, Madrid
    • 1989: három hónap, Madrid, Santiago de Compostela
    • 1993: három hónap, Madrid, Barcelona
    • 1996: két hónap, Madrid, Barcelona, Oviedo
    • 1999: két hónap, Madrid
    • 2004: egy hónap, Lima
  6. ↑ MEK
  7. ↑ Állami kitüntetésben részesült Dr. Anderle Ádám. [2016. szeptember 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 7.)
  8. ↑ Díszdiplomások és köztársasági ösztöndíjasok a Bölcsészettudományi Karon. Ld. Délmagyarország, 2016. szeptember 24. 9. p.
  9. ↑ Emlékkonferencia Anderle Ádámról ld. Délmagyarország c. napilap 2017. február 22. 5. p.

Források[szerkesztés]

  • Szegedi egyetemi almanach : 1921-1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. 559 p. ISBN 963-482-037-9 Anderle Ádám lásd 82-83.
  • A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene 1921-1998. Szeged, Mészáros Rezső, 1999. Anderle Ádám lásd 255-257. p.
  • Ki kicsoda 2000: Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20 000 kortársunk életrajza, főszerk. Hermann Péter, I–II, Budapest, Greger-Biográf, 1999, ISSN 1215-7066 Anderle Ádám lásd I. köt. 31. p.
  • Az identitás régi és új koordinátái. Tanulmányok Anderle Ádám 65. születésnapjára; szerk. Berta Tibor et al.; SZTE BTK Hispanisztika Tanszék–Palatinus, Szeged–Bp., 2008
  • Anderle Ádám. Publikációk jegyzéke, 1967-2007. Lista de publicaciones; összeáll. Rákosi Marianna; s.n., Szeged, 2008
  • Az MTA köztestületi tagjai
  • PIM
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Anderle_Ádám&oldid=26994527”