Zádor-vár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zádorvár
A pécselyi Zádorvár
A pécselyi Zádorvár
Ország  Magyarország
Tszf. magasság 383 m

Épült 1384-86
Elhagyták 15. század első fele
(elhagyták)
Állapota rom
Építőanyaga
Elhelyezkedése
Zádorvár (Magyarország)
Zádorvár
Zádorvár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 58′ 22″, k. h. 17° 46′ 18″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 22″, k. h. 17° 46′ 18″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zádorvár témájú médiaállományokat.

A Zádor-vár vagy Himfy-vár jelentős maradványai a Balaton-felvidék zöldellő lankái között terül el a csupán néhány utcából álló Pécsely község közelében. A községből kiindulva jó órányi kapaszkodás után érhetjük el a gazdátlanul pusztuló romokat, a 363 méter magas hegycsúcson.

Fekvése[szerkesztés]

A Pécselytől északra fekvő meredek hegyre, a Derék-hegyre (Zádor-hegynek is nevezik) jelzett turistaút vezet a XIV. század végén épült gótikus stílusú Zádor-várhoz.

A vár rövid története[szerkesztés]

Históriájának ködbevesző részleteiről a kevés számú korabeli oklevél segít fellebbenteni a feledés fátylát. Az Árpád-házi királyok uralkodása idején a környék völgyeiben sűrű településhálózat alakult ki, amiből Barnag jobbágyfalut a Vezsenyi család birtokolt. Anjou Mária királynő 1384-es oklevelében engedélyt adott Vezsenyi László étekfogómesternek, hogy barnagi uradalmának területén egy kővárat építsen birtokközpontul. Az új erődítmény rövidesen elkészült, de létrejötte ellen a veszprémi káptalan tiltakozást jelentett be, mivel a Vezsenyiek erőszakkal távolították el az ő földjüket képező Pécsely határában emelkedő Szabad-hegyen felállított határjeleket, hogy annak helyébe várat emeljenek. A birtokvitából keletkezett pert végül a veszprémi káptalan javára ítélték meg, így a Vezsenyi família kénytelen volt elhagyni az új rezidenciát, helyette a közeli Nagyvázsony belterületén hoztak létre újabb szállást. A későbbiekben nem szerepelt a krónikákban, a török ellen létrehozott végvárrendszerbe sem tagolták be, így gazdátlanul omladoztak maradványai. A romos várat 1652-ben Zichy István kapta meg III. Ferdinándtól. A várról több történet is keletkezett, de a valóságban történelmi szerepe nem volt.

A vár elrendezése[szerkesztés]

A ma fákkal-bokrokkal erősen benőtt területen az egykori építőmesterek egy 55 x 65 méteres részt vettek körbe magas kőfalakkal. A déli oldalon egy szögletes kaputorony oltalmában lehetett a várudvarra bejutni. Az egyik sarokban a vaskos öregtorony, míg a másikban a hosszúkás palotaszárny kapott helyet, maradványaik az elmúlt évszázadok alatt leomlott több méternyi omladék közepette még mindig jól kivehetőek. A lakóépület végén egy egyenes záródású kápolna szolgálta a várbeliek lelki épülését. Itt napjainkban egy fából ácsolt kilátó emelkedik, ahonnan csodaszép látvány tárul a felkapaszkodó kirándulók elé a közeli Balaton irányába.

Képgaléria[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]