Várkesző vára

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Várkesző vára
Mai település Várkesző

Épült 1295 előtt
Elhagyták 1795 körül
(lerombolták)
Állapota rom
Építőanyaga
Elhelyezkedése
Várkesző vára (Magyarország)
Várkesző vára
Várkesző vára
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 26′ 18″, k. h. 17° 19′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 18″, k. h. 17° 19′ 54″

Várkesző vára nevét az oklevelek 1361-ben említették először Waryobaggakezu alakban írva. Egyes forrásmunkák szerint Váraljakesző néven is ismert volt. A 15. század közepe óta több írásmóddal is említik az oklevelek: Waryobogyakezew, Simonkezew, Waraskeszeu, Várjobbágykesző. A település határában már az Árpádok korában vár állt, mely a Rába egyik védőpontja volt. A 14. században a gróf Cseszneky és a banai Zsidó család rendelkeztek itt nagyobb birtokkal, de legjelentősebb birtokosa mindvégig a győri püspökség volt.

A keszői vár története viszonylag kevéssé kutatott és ismert a történeti irodalomban. Igaz, ennek az is oka lehetett, hogy szinte teljes históriája folyamán a győri püspök tulajdona volt és országos esemény soha sem zajlott falai között.

A keszői püspökségi vár már az Árpád-korban a Rába egyik védvonala volt. A vár, vagy valamilyen udvarház létezésének első nyoma 1295-ből származik, mikor Tivadar győri püspök itt, Kezeu-n keltezte egyik oklevelét. Az 1398-ban keltezett oklevél várnagyát említette, tehát ekkor már vár is állt itt. 1403-ban Zsigmond király idején a király ellen lázadó Hédervári János püspöktől foglalták el a királyi csapatok, azonban hamarosan újra visszakerült a püspök kezébe.1441 tavaszán I. Ulászló király csapatai dunántúli előrenyomulásuk során többek között e várat is megszállták.

A vár egészen 1449-ig lengyel származású kapitányok igazgatása alatt állt, ekkor Salánki Ágoston püspök tulajdonába került vissza. 1463-ban Mátyás király egy oklevelében felszólította kapitányait, hogy az okleveleiben név szerint megnevezett nemeseket ne merjék a török elleni hadjáratra kényszeríteni, mert azok Győr, Szombat és Kesző (Kezy) várak őrizetével lettek megbízva. 1560-ban Kesző vára a győri püspökség kezén volt, melyben valószínűleg a török elleni védekezés miatt királyi őrség tanyázott. A 17. század közepe körül a megrongálódott várat Széchenyi György győri püspök javíttatta ki 7000 forintból. A vár még állt a kuruc időkben is. 1795-ben a vár falait a győri püspökség romboltatta le. A vár megmaradt köveit útépítésre használták fel.