Ugrás a tartalomhoz

Cserna János (mezőgazdász)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cserna János
Született1795. január 7.
Zámoly
Elhunyt1890. október 25. (95 évesen)
Heves
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásageodéta,
mezőgazdász
SablonWikidataSegítség

Udvardy Cserna János (Udvardy Cherna János) (Zámoly, 1795. január 7.Heves, 1890. október 25.) mezőgazdász, geodéta, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az első magyar népdalgyűjtők egyike.

Élete

[szerkesztés]

Alsóbb iskoláit szülőfalujában és Pápán, a felsőbbeket Pesten végezte, 1821-ben mérnöki oklevelet nyert. 1821-ben Eszterházy János gróf uradalmi, 1827-ben megyéjében tiszteleti mérnök, 1828-tól Heves megyébe tette át lakását, az egri káptalan és csakhamar báró Orczy László uradalmi s Heves megye tiszteleti mérnöke lett. 1832. március 9-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választotta, földészeti és kertészeti szenvedélye következtében pedig 1833-ban a frauendorfi kertmívelő társaság tiszteleti tagjának választotta. Utolsó levelét 88 éves korában intézte az Akadémiához, megköszönve az 50 éves tagsága jubileumára írt üdvözlő sorokat, s ekkor tette le az Akadémiában a róla nevezett jubiláris alapítványt.

Kéziratban maradt népdalgyűjteményében 246 dalszöveg található, a dallamaikkal együtt.[1] Főként zenei érdeklődése szerint gyűjtötte a dalokat, előszavának egyes filológiai megállapításai napjainkban is helytállnak. Javasolta, hogy a magyar népdalok mérték („syllabus”) szerint legyenek csoportosítva, ennek ötlete a nemzetközi tudományban csupán két generációval később vetült fel első ízben.

Első cikke a Tudományos Gyűjteményben 1823-ban jelent meg; azóta sok cikket írt a magyar hírlapokba és folyóiratokba, melyeket felsorol Szinnyei Repertóriumának III. kötete, az Akadémiai Névkönyv és Almanach (1839., 1841-42., 1866.) és Petrik Bibliographiája.

Munkái

[szerkesztés]
  • Gazdasági földmérő, avagy együgyű és világos utmutatás arra, miképpen lehessen kiki a maga földjeinek inzsellérje ... Székesfejérvár, 1825.
  • Gazdasági vízmérő, avagy együgyű és világos útmutatás arra, miképpen lehessen kiki a maga határában található vizekre nézve inzsellér ... Uo. 1827. Három rézm.
  • Gazdasági regulatiók tüköre a pallérozott mezei gazdaságnak kalauzul, a gazdasági könyveknek kulcsául ... Pest, 1828. (Ezen három munka első magyar munka volt e szakban).
  • Pyrker Tunisiása. Németből magyarítva ... Buda, 1839.

Kéziratban

[szerkesztés]
  • Honi harmat. Zsebkönyv a nemzeti pallerozodásról 1827. 8-rét 40 levél. (A m. n. múzeumi kézirattárában
  • Eredeti Nemzeti Dalnok’ Gyűjteménye, – Leginkább a’ Pór Ifjúság szájjából, feljegyezgetve Udvardy János által, 1832.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Küllős Imola (2011). „A magyar népköltészeti kutatás kezdetei”. Honismeret 39. (5.), 54.. o. (Hozzáférés: 2016. május 14.)  

Források

[szerkesztés]