Božena Slančíková-Timrava

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Božena Slančíková-Timrava
Božena Slančíková-Timrava (1937)
Božena Slančíková-Timrava (1937)
Élete
Született 1867. október 2.
Parlagos
Elhunyt 1951. november 27. (84 évesen)
Losonc
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) próza
Kitüntetései Nemzet Művésze (1947)
A Wikimédia Commons tartalmaz Božena Slančíková-Timrava témájú médiaállományokat.
Timrava szobra Losoncon, a róla elnevezett gimnázium előtti parkban.
Timrava sírja a losonci temetőben

Božena Slančíková-Timrava (írói neve: Timrava) (Parlagos, 1867. október 2.Losonc 1951. november 27.) szlovák írónő.

Élete[szerkesztés]

Édesapja Szlancsik Pál (Pavel Slančík) (Lónyabánya, 1833-Parlagos, 1909) evangélikus lelkész. Pozsonyban és Halléban végezte tanulmányait, majd 3 év káplánkodás után, 38 éven át, haláláig szolgált Parlagoson. Édesanyja Honétzy Mária (Kiéte, 1845–?, 1923). 11 gyermekükből 6 érte meg a felnőttkort, köztük a harmadikként született Božena, aki apja haláláig szintén Parlagoson lakott. Utána átköltözött ikertestvéréhez, Bogyoszlóhoz, a szomszédos Ábelfalvára (Abelova). Csak 78 éves korában, 1945-ben költözött be Losoncra.

Szegénységük miatt csak két osztályt járt Parlagoson, utána édesapja tanította, és csak a vizsgákat tette le. 1881-1882-ben egy évre elküldték Besztercebányára, hogy németül és magyarul tanuljon, a polgári iskola negyedik osztályában. 1900-ban Alsókubinban (Dolný Kubin) volt társalkodónő. E két kimozdulásától eltekintve egész életét a két szomszédos nógrádi faluban, Parlagoson és Ábelfalván töltötte. Írásaiban is a falusi élettel foglalkozik.

Unokaöccse, Szlancsik Pál (1894-1966), pusztaföldvári evangélikus lelkész, költő.

Emlékezete[szerkesztés]

  • Losoncon gimnáziumot neveztek el róla.
  • A gimnázium előtt áll egész alakos szobra.
  • 2007-ben életéről dokumentumfilm készült Nagynéném Timrava címmel.
  • 2017-ben, születésének 150. évfordulója tiszteletére 10 € névértékű érmét bocsátott ki a Szlovák Nemzeti Bank.

Főbb művei[szerkesztés]

  • 1887Hajtás, kéziratos lapot ír testvéreivel
  • 1896Kihez menjek?, első novellája
  • 1896Az újdonsült útkaparó, novella
  • 1897Szolgakeservek, novella
  • 1899Rossz szeretők, novella
  • 1901Bál, novella
  • 1900Harcból, novella
  • 1902Tapasztalat' novella
  • 1905Büszkeség nélkül, novella
  • 1907Az ígéret földje, novella
  • 1914Ťapákék, novella
  • 1918Hősök, novella
  • 1936Két korszak, novella
  • 1938Özönvíz, utolsó novellája

Magyarul[szerkesztés]

  • A büszke páva. Népszínmű; ford. Krizan Sarolta, Kinčeš Olga; Slovenské Divadelné a Literarne Zastupitel'stvo, Bratislava, 1955
  • Hősök. Elbeszélések; vál., utószó Ivan Kusý, ford. Hubik István; Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, 1960, Madách Kiadó, 1975, 1987, Bratislava

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]