Serényi család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A putnoki Serényi-kastély

A kisserényi nemes, báró és gróf Serényi család egy magyar főnemesi család, melynek leszármazottai ma is élnek.

Története[szerkesztés]

A Serényiek eredete és pontos leszármazása eddig még felderítetlen. A család egy András nevű tagja I. Lajos oldalán harcolt az 1345-ös zárai csatában, ahol el is esett. Serényi Ferenc II. Lajos alkincstárnoka volt, 1518-ban testvéreivel együtt nemességet kapott. 1531-től a pozsonyi kamara tanácsosaként, majd királyi adószedőként is dolgozott. Mihály 1592-ben Fülek és Szendrő várkapitánya volt, 1596-ban a családból elsőként kapott bárói címet, ez a cím azonban akkor még csak Csehországra vonatkozott. Neki gyermeke nem volt, így a bárói címet négy unokaöccse ismét megkapta 1623-ban. Közülük az egyik, Gábor udvari tanácsos volt, majd Morvaország tartományi kapitánya, több uradalmat is megszerzett, 1656-ban pedig személyében a Serényiek grófi címet is kaptak. Ettől kezdve a család komoly birtokokkal rendelkezett Morvaországban is.

Jelentősebb családtagok[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés]