Hatvany-Deutsch család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A báró Hatvany-Deutsch család címere (1910. június 5.)

A Hatvany-Deutsch család (1879-től a nemesség és nemesi előnév megszerzése után: hatvani Deutsch; 1897-től a kettősnév engedélyezése után: hatvani Hatvany-Deutsch; 1910-től a bárói cím megszerzése után: báró hatvani Hatvany-Deutsch; 1911-től a névváltoztatás engedélyezése után: báró hatvani Hatvany), a 19/20. század egyik leggazdagabb, elsősorban a későbbi nemzedékek művész tagjairól és művészetpártolásáról híres újnemes családja.

A család eredete és felemelkedése[szerkesztés]

A család első ismert tagja, Deutsch Ábrahám Kőszegről települt át Aradra, a híres dél-magyarországi gabonavidék központjába, ahol szatócsboltot nyitott, és emellett szövettel, gyapottal, gabonával és más terményekkel kereskedett. A napóleoni háborúk teremtette konjunktúra hatására figyelme a gabonakereskedelem felé fordult; ezzel teremtette meg a család későbbi, hatalmas vagyonának alapját. Egyetlen fia, Deutsch Ignác már Aradon született.

Deutsch Ignác (1803-1873) kezdetben apja szatócsüzletébe társult. Még húszéves sem volt, amikor 1822-ben szülővárosában létrehozta terménykereskedő cégét. Emellett különböző arisztokrata családoknál (pl. a gróf Zelenski családnál) volt kereskedő, hitelt nyújtó, úgynevezett „házi zsidó”. Az 1830-as évek végén már tekintélyes helyi kereskedőként kapta meg a trieszti Assicurazioni Generali biztosító társaság aradi képviseletét, és vált ezzel a biztosító üzletág hazai bevezetőjévé. 1844-ben az Aradi Első Takarékpénztár váltóbírálója lett. 1848–49-ben nemzetőrként vett részt a szabadságharcban. Dutsch Ignác felesége, Abelsberg Teréz (18021863), ugyancsak vagyonos terménykereskedő családban született. Deutsch Ignác és Abelsberg Teréz elsőszülött fia, Deutsch József (1824-1903), a második Deutsch Bernát (1826-1893) volt. Két leányuk, Deutsch Róza (18291915), Koppély Adolf felesége, és Deutsch Ernestine, Brüll Sámuel (18251874) házastársa. A két fiú már fiatalon bekapcsolódott a család vállalkozásaiba.

Az 1850-es években részben a gőzvasút, részben a gőzhajózásnak a fejlődésének eredményeként jelentősen átalakult a magyarországi kereskedelem szerkezete: a gabona és általában a szemes termények szállítása került előtérbe. Ezt felismerve a család Pestre költözött, ahol Deutsch Ignác 1856-ban nagykereskedelmi jogot kapott a város magisztrátusától. Ebben nyilvános társává fogadta Deutsch Bernát fiát.

Deutsch Ignác megvásárolta a pesti lipótvárosi Nádor és Mérleg utca sarkán álló, klasszicista épületet (Nádor u. 2.). Az épület egy részében a család lakott, más részében a cég tevékenységének befejezésig a „Deutsch Ig. és Fia” cég központja működött. Ekkor a család véglegesen telepedett le Pesten. A kereskedelem mellett a gazdaság több más ágában is jelentős szerepet játszottak, így az 1850–60-as években több vasútvonal (például a Kassa–Oderberg, Munkács–Beszkid vonalak) építésének fővállalkozóiként.

1864-ben alapították meg az Első Budai Gőzmalom Társulatot, amelynek vezetőségében a „Deutsch Ig. és Fia” céget Ignác Deutsch József fia képviselte. Ugyanebben az évben Deutsch Ignác és Bernát részt vett a félmillió forint tőkével induló Concordia Gőzmalom alapításában. Deutsch Ignác vagyonát főleg földvásárlásba fektette. Így például 1867-ben, a Budapest–Hatvan-vasútvonal építésekor egy brüsszeli banktól megvette a gróf Grassalkovich család egykori Heves vármegyei hatvani uradalmát a teljesen leromlott állapotú kastéllyal, ami ezután egészen a második világháborúig igen fontos szerepet játszott a család életében. A földön eleinte főleg gabonát termesztettek a család malmainak, majd az 1880-as évek végétől a cukorrépa termesztésére tértek át.

Deutsch Ignác vagyona halálakor a hagyatéki leltár szerint:

  • összes hagyaték 2 371 570 Ft
  • tiszta hagyaték 1 936 703 Ft
  • üzleti vagyon 1 301 092 Ft, azaz a hagyaték 54,86%-a
ingó vagyon az összes hagyaték 57,83%-a
ingatlan vagyon az összes hagyaték 42,17%-a.

A harmadik nemzedék[szerkesztés]

A fivérek: hatvani Deutsch József és hatvani Deutsch Bernát[szerkesztés]

Deutsch Ignác halála után két fia, Deutsch József (1824–1903) és Deutsch Bernát (1826-1893) vette át a családi vállalatbirodalom irányítását. Deutsch József az 1864-ben alapított Első Budai Gőzmalmi Társulat vezetőségben képviselte a családot (a Weisz és Brüll család mellett), Bernát pedig a „Deutsch Ig. és Fia” cég irányítását vette át. Deutsch József (18241903) Krieshaber Paulát (18331899) vette feleségül, akitől három gyermeke született: Sándor, László és Hermina.

1879. január 15.-én Ferenc József magyar király nemességet, a "hatvani" nemesi előnevet, valamint családi címert adományozta Deutsch Józsefnek és fivérének Bernárdnak.[1] Lehet, hogy azért kaptak nemességet, mert Bosznia-Hercegovina bekebelezésekor (1878-ban) jelentős támogatást adtak a hadseregnek, de az is lehet, hogy egyszerűen csak vásárolták.

Az 1873-as tőzsdekrachot és hitelválságot Bernát vezetésével sikeresen lovagolták meg. A cég forgalma jelentősen nőtt; 1879 -re már a Concordia Gőzmalom majdnem összes részvénye a hatvani Deutsch család kezében volt; a malom alaptőkéje időközben már 1 150 000 Ft–ra nőtt. A negyedik generáció két tagja, hatvani Deutsch Sándor (1852-1913) és unokatestvére, Hatvany-Deutsch József (ifj. hatvani Deutsch József, 18581913) 1879-ben, illetve 1884-ben lett a „Deutsch Ig. és Fia” vállalat társtulajdonosa.

1882-ben Deutsch Bernát már:

A család befektető tevékenysége az 1880-as évektől a répacukorfőzés felé fordult. 1881-ben a Deutsch, Kohner és Brüll cég megvásárolta a csődbe jutott nagysurányi cukorgyárat (Nagy-Surányi Cukorgyár és Finomító Rt.). A gyár 1882-ben Bernát elnökletével, 4,5 millió Ft alaptőkével kezdett termelni.

A nagysurányi gyár megvásárlása után alapítottak is három cukorgyárat: Hatvani Cukorgyár (1889), a Vas megyei Cukorgyár (1895), és a Oroszkai Cukorgyár (1893).

1888-ban Deutsch Bernát földbirtokos megjelöléssel, 6915 Ft adóval a főváros legnagyobb adófizetői között szerepelt. Felesége Wejsz Laura (1837–1904) volt; hét gyermekük született: József, Emma, Adél, Károly, Béla, Irén és Janka.

Hatvani Deutsch Bernát vagyona halálakor a hagyatéki leltár szerint: Összes hagyaték 4 391 653 Ft, ebből:

  • tiszta hagyaték 4 379 598 Ft
  • üzleti vagyon 4 200 080 Ft, az összes hagyaték 95,63%-a
ingó vagyon az összes hagyaték 95,80%-a
ingatlan vagyon az összes hagyaték 4,20%-a.

A negyedik nemzedék[szerkesztés]

Báró Hatvany-Deutsch Sándor[szerkesztés]

A már magyar nemességel bíró hatvani Deutsch József (18241903) és Krieshaber Paula (18331899) fia, hatvani Deutsch Sándor (1852-1913), később Hatvany-Deutsch Sándor (1852-1913. február 18.) fiatal korában egy berlini bankban gyakornokoskodott. 1873-tól vett részt a családi cég („Deutsch Ig. és Fia”) vállalkozásaiban; 1877-ben lett cégvezető, 1879-ben társtulajdonos. Apjával és nagybátyjával több gabona-, majd cukoripari céget alapított. 1894-ben ő lett a Cukorgyárosok Országos Szövetségének elnöke. A századfordulón a bankszektorban:

A bankok és cukorgyárak mellett két nagy gőzmalom fő részvényese is volt. 1902-ben Chorin Ferenccel megalapította a hazai iparosok érdekvédelmi szervezetét, a Gyáriparosok Országos Szövetségét, 1903-tól a főrendi ház tagja. 1910. június 5.-én Ferenc József magyar király bárói címet, valamint újabb címert adományozott Deutsch Sándornak.[2] Azt vallotta, hogy az eredményes gazdálkodás elengedhetetlen kelléke a saját földbirtok. Sógorával és unokatestvérével, Hatvany-Deutsch Józseffel apáikhoz hasonlóan osztották fel a családi vagyon intézését: Sándor — ahogyan előtte apja, id. József elsősorban a birtokokat igazgatta. Az övé volt Magyarországon a 75. legnagyobb földterület, ezzel a nem történelmi családban született „újnemesek” között a legnagyobb. Több, szorosan a mezőgazdasághoz kötődő gyárat és kereskedő vállalatot alapított:

  • Erőtakarmánygyár,
  • Mezőgazdasági és Kereskedelmi Rt.,
  • Növénynemesítő Rt. (Hatvanban).

Hatvany-Deutsch Sándor vagyona halálakor a hagyatéki leltár szerint: Összes hagyaték :10 300 365 Ft (20 600 730 K)

  • ebből tiszta hagyaték 9 429 350 Ft (18 858 700 K)
ingó vagyon az összes hagyaték 88,31%-a
ingatlan vagyon az összes hagyaték 11,69%-a

Deutsch Sándor első felesége, Hatvany-Deutsch Emma (18581901) bárónő, az unokatestvére volt; Emma, Deutsch Bernát (1826-1893) bárónak és szurdai Weiss Laura (18371904) asszonynak a lánya volt, Hatvany-Deutsch Sándor első feleségétől született Lajos, Ferenc és Irén. Halála előtt néhány héttel másodszor is megnősült; második felesége: Amberg Ottilia. Hatvany-Deutsch Sándor gyermekei már nem vállalták a cég működtetését, ezért annak vezetését báró Hatvany Irén férje, Dr. Hirsch Albert vette át. Rajta kívül a családot a cégbe 1916-ban báró ifj. Hatvany-Deutsch József ágáról belépett báró Hatvany Endre képviselte.

A negyedik nemzetdékhez tartozott, báró Hatvany-Deutsch Sándor fivére, Hatvany-Deutsch László (18561880), aki tüdőbajban halt meg 24 évesen, valamint Hatvany-Deutsch Hermina (18541924), aki zempléni Moskovitz Geyzához (más írásmóddal Moscovitz, 1851–1913) ment feleségül. A férj apjától, Moskovitz Mórtól (id. gróf Andrássy Gyula háziorvosától) örökölt, 4000 holdas birtokon éltek a Zemplén megyei Alsókörtvélyesen (szlovákul: Nižný Hrušov, (jelenleg Szlovákia, az Eperjesi kerület Varannói járásában). Moskovitz Geyza és Hatvany-Deutsch Hermina gyermekei: Moskovitz István, és Lesznai Anna, született Moskovitz Amália.

Báró Hatvany-Deutsch József[szerkesztés]

Deutsch Bernát (1826-1893) és a szintén izraelita nemesi származású szurdai Weiss Laura (18371904) frigyéből született ifjabb Hatvany-Deutsch József (18581913), aki fiatal korában a bécsi Hochschule für Bodenkulturban tanult. Báró Hatvany-Deutsch Sándor (1852-1913) elsőfokú unokatestvére. 1884-ben lett a „Deutsch Ig. és Fia” vállalat társtulajdonosa, 1888-tól a hatvani cukorgyár vezetője. Sógorával, aki egyben unokatestvére, Hatvany-Deutsch Sándorral apáikhoz hasonlóan osztották fel a családi vagyon intézését: ifj. Deutsch József — ahogyan előtte apja, Deutsch Bernát — elsősorban a családi vállalat ügyeit intézte. Több cikket írt a hazai sajtóba a cukoripar helyzetéről. Apja halála (1893) után unokatestvére és sógora, Sándor üzlettársaként gazdálkodott. Hatvany-Deutsch József 1908. október 23.-én bárói címet szerzett az uralkodótól és a főrendiház tagjává emelte; felesége vágújhelyi Laczko Fanny (18881964) volt, akitől született négy gyermeke: Hatvany Lily (18901967), írónő, akinek az első férje, báró Madarassy Beck Gyula, bankár volt, ám hamarosan elváltak, majd második, férje a szeszgyáros Freund családban született Tószeghy Imre lett; Endre, Bernát és Hatvany Antónia (1894–?), aki építészetet tanult, majd Amerikába emigrált, ahol idővel a New York-i ügyvédi kamara főtitkára lett.

Hatvany-Deutsch József vagyona halálakor a hagyatéki leltár szerint: Összes hagyaték 9 349 859 Ft (18 699 718 K)

  • tiszta hagyaték: 8 848 633 Ft (17 697 267 K)
  • üzleti vagyon 8 752 622 Ft (17 505 324 K)

Hatvany Józsefné Laczko Fannyé volt a 20. század első felének legnagyobb magyar porcelángyűjteménye. Ezt hadizsákmányként a Szovjetunióba vitték.[3]

Báró Hatvany-Deutsch Józsefnek volt négy leánytestvére: Hatvany-Deutsch Irén (18671880), aki mindössze 13 évet élt; Hatvany-Deutsch Adél (18611927), aki báró Schossberger Nándorhoz ment feleségül (férje apjának, Schossberger Zsigmond nagykereskedőnek Turán volt mintegy 26 000 kh-as nagybirtoka); báró Hatvany-Deutsch Emma (18581901), báró Hatvany-Deutsch Sándor (1852-1913) felesége; valamint Hatvany-Deutsch Janka (1874–?), aki báró csetei Herzog Mór Lipóthoz ment feleségül (férjének apja báró csetei Herzog Péter, a század egyik legnagyobb terménykereskedője, a Victoria Gőzmalom Rt. főrészvényese volt). Báró Hatvany-Deutsch Józsefnek volt két fivére, Hatvany-Deutsch Károly (18631944) és Hatvany-Deutsch Béla (18661933).

Báró Hatvany-Deutsch Károly[szerkesztés]

Deutsch Bernát (1826-1893) és szurdai Weiss Laura (18371904) fia, Hatvany-Deutsch Károly (18631944) 1890-ben lépett be a Deutsch Ignác és Fia (DIF) családi vállalkozásba. Igazgatósági tagja volt egyebek között az következő vállalatoknak 1903-ban: Nagy-Surányi Cukorgyár és Finomító Rt., Vas megyei Cukorgyár, Concordia Gőzmalom Rt.; 1913-ban: Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank, Forgalmi Bank Rt., Hungária Bank Rt.

1908. október 23.-én fivéreivel együtt bárói címet szerzett az uralkodótól. A „Deutsch Ig. és Fia” cég jövedelméből 1921-ben 16,38%-kal, 1933-ban már 20%-kal részesedett. Báró Hatvany-Deutsch Károly feleségül vette Csányi Renéet, akitől született: gyermekeik Hatvany Mariann és Hatvany János.

1911. április 22.-én névváltoztatást engedett Ferenc József magyar király báró hatvani Hatvany-Deutsch Károly nagyiparos számára, aki onnantól a "báró hatvani Hatvany Károly" név alatt élt a "Deutsch"-ot mellőzve.[4]

Hatvany-Deutsch Béla[szerkesztés]

Hatvany-Deutsch Béla (1866–1933) 1897-től volt a „Deutsch Ig. és Fia” közkereseti társaság tagja. 1913-ban ő is igazgatósági tagja volt a család érdekeltségéhez tartozó hatvani, nagy-surányi és oroszkai cukorgyárnak, valamint a Kassa–Oderbergi Vasútnak. Ezeken kívül helyet foglalt még három osztrák cukorgyár, valamint az Osztrák–Magyar Bank igazgatóságában is. A családi vállalkozásból 1921-ben 20,97%-kal részesedett. Hatvany-Deutsch Béla felesége, Taussig Klára az osztrák állami vasutak vezérigazgatójának leánya volt. Bécsben éltek, és két gyermeke született: Hatvany Pál (1900–?), Hatvany Péter (1903–1936).

Az ötödik nemzedék[szerkesztés]

Báró hatvani Hatvany Lajos[szerkesztés]

Báró hatvani Hatvany Lajos és felesége, Winsloe Christina

Apja, báró hatvani Hatvany-Deutsch Sándor (1852-1913), anyja, Hatvany-Deutsch Emma (18581901) bárónő volt. hatvani báró Hatvany Lajos (Budapest, 1880. október 28. – Budapest, 1961. január 12.) író, kritikus, irodalomtörténész, Kossuth-díjas (1959), az MTA tagja; „az utolsó mecénás”. Formálisan 1916-tól volt tagja a családi vállalkozásnak, de az 1918-19-es polgári forradalom vállalt szerepe miatt a család féltette tőle az üzletet, és végkielégítést adott neki (ez 1921-ben 9% volt).

1917. március 19.-én névváltoztatást engedett meg Ferenc József magyar király báró hatvani Hatvany-Deutsch Lajos és fivére Ferenc számára; ekkor a "báró hatvani Hatvany Lajos" névvel élt a "Deutsch" vezetéknevet mellőzve.[5]

Báró hatvani Hatvany Ferenc[szerkesztés]

Az Ybl Miklós által tervezett Lónyay-Hatvany villa Budán, 2015-ben. Itt lakott Hatvany Ferenc 1923 és 1944 között.

Apja, báró hatvani Hatvany-Deutsch Sándor (1852-1913), anyja, Hatvany-Deutsch Emma (18581901) bárónő volt. Báró hatvani Hatvany Ferenc (Budapest, 1881. október 29.Lausanne, 1958. február 7.) festőművész Budapesten Fényes Adolfnál és Bihari Sándornál tanult, majd Nagybányán és Párizsban folytatta tanulmányait. Éveket töltött Olaszországban, Németországban és Spanyolországban. Formálisan 1916-tól volt tagja a családi vállalkozásnak; részesedése 1921-ben 11% volt.

Vagyonának, jövedelmének jelentős részét kiváló ízléssel összeválogatott műgyűjteményének gyarapítására költötte; a gyűjtemény a második világháború után szétszóródott. A gyűjtemény jelentős darabjai voltak egyebek között:[3]

1917. március 19.-én névváltoztatást engedett meg Ferenc József magyar király báró hatvani Hatvany-Deutsch Ferenc és fivére Lajos számára; ekkor a "báró hatvani Hatvany Lajos" névvel élt a "Deutsch" vezetéknevet mellőzve.[6]

Báró hatvani Hatvany Irén[szerkesztés]

Apja, báró hatvani Hatvany-Deutsch Sándor (1852-1913), anyja, Hatvany-Deutsch Emma (18581901) bárónő volt. Hatvany Irén (18851944) Hirsch Alberthez ment feleségül. Férje 1910-ben lett a közkereseti társaság tagja, és 1913-ban már több, a cég érdekeltségéhez tartozó részvénytársaság igazgatóságában is helyet foglalt. Részesedésük a családi vállalkozás jövedelméből: 1921-ben: Hirsch Albert 5%, Hatvany Irén 9%. 1933-ban: Hirsch Albert 6,3%, Hatvany Irén 10,8%.

A második világháborúban Irént Auschwitzba deportálták, és a koncentrációs táborban halt meg.

Hatvany Endre[szerkesztés]

Apja, báró hatvani Hatvany-Deutsch József (18581913), anyja, vágújhelyi Laczko Fanny (18881964) volt. Hatvany Endre (18921961) 1916-ban lett a „Deutsch Ig. és Fia” cég társtagja. Az 1920-as évek végén ő kezdeményezte a Hatvani Paradicsomkonzervgyár létrehozását. A főrendi ház tagja volt.

Hatvany Bernát[szerkesztés]

Apja, báró hatvani Hatvany-Deutsch József (18581913), anyja, vágújhelyi Laczko Fanny (18881964) volt. Hatvany Bernát (Budapest, 1900 – Párizs, 1980), más névváltozatban Hatvany Bertalan, orientalista. Vegyészetet, majd kereskedést tanult, de mindkettőt abbahagyta. Egy ideig a Concordia malomban dolgozott, majd 1939-ben emigrált. Ázsiai utazásai után megírta a kínai kérdés történetét is. Magyarra fordította és magyarázatokkal ellátva Münchenben kiadta a Tao Te King című filozófiai költeményt.

Gazdag keleti műgyűjteményét valószínűleg a szovjetek vitték el hadizsákmányként.[3]

A Hatvany örökösök keresete[szerkesztés]

A második világháborúban szétszóródott és a múzeumokban megmaradt műtárgyak visszaszerzésére vagy kárpótlásukért amerikai örökösök pert indítottak több állam ellen is. Ennek kimenetele bizonytalan máig.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 68. kötet - 266 - 268. oldal
  2. K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 72. kötet - 234 - 237. oldal
  3. a b c Magyar nagylexikon IX. (Gyer–Iq). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 285. o. ISBN 963-9257-00-1  
  4. K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 72. kötet - 340. oldal
  5. K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 73. kötet - 366. oldal
  6. K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 73. kötet - 366. oldal
  7. http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=16988 Újságcikk 2004-ből

Források[szerkesztés]