Ugrás a tartalomhoz

Fényes Adolf

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fényes Adolf
SzületettFischmann Adolf
1867. április 29.[1][2][3][4][5]
Kecskemét
Elhunyt1945. március 15. (77 évesen)[1][2][3][6][4]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásafestőművész
IskoláiJulian Akadémia
SírhelyeSalgótarjáni utcai zsidó temető (J-V Díszsor 3.)
Fényes Adolf aláírása
Fényes Adolf aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Fényes Adolf témájú médiaállományokat.
Festménye a Kecskeméti Katona József Múzeumban
Behavazott város
Fényes Adolf emléktáblája
a róla elnevezett utcában, Budapest,
III. kerület, Fényes Adolf utca 10.

Fényes Adolf, születési nevén Fischmann Adolf (Kecskemét, 1867. április 29.[7] – Budapest, 1945. március 14.) magyar festőművész.

Élete

[szerkesztés]

Apja Fischmann Simon kecskeméti rabbi,[8] anyja Wahrmann Regina, Israel Wahrmann-nak, a Pesti Izraelita Hitközség első rabbijának unokája. Nagyapja Fischmann Ezékiel miskolci rabbi. Nagybátyja Wahrmann Mór nagykereskedő, az első magyar zsidó országgyűlési képviselő.[9] Apja halála (1879) után Budapestre költözött, 1886-ban vette fel a Fényes nevet (64692/86 BM). Egy testvére volt: József.[10][11][12]

Jogtudományi tanulmányokat folytatott, amit félbehagyott, és 1884-től 1887-ig a Mintarajziskolában Székely Bertalan és Greguss János növendéke lett. Weimarba költözött, ahol 1887–1890 között Max Thedytől tanult. 1891-ben Párizsban telepedett le, ahol a Julian Akadémia hallgatója lett. Mestere itt William-Adolphe Bouguereau volt. Párizsból visszatért két évre Weimarba, Max Thedyhez. Miután hazatért, 1894–1898 között Benczúr Gyula mesteriskoláját látogatta. Az 1900-as évet Olaszországban és Franciaországban töltötte. A szolnoki művésztelep alapító tagjaként, 1902-től minden nyarat Szolnokon töltött, ott alkotott. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején a Művészi Végrehajtó Bizottság tagja lett. 1936 után egyre kevesebbet festett, betegeskedett.

1944-ben Horthy Miklóstól kormányzói mentességben részesült (mint Telcs Ede és néhány más művész is). A nyilasuralom idején a budapesti gettóba került, ott élte túl Pest ostromát. Két hónappal a gettó felszabadulása után a Nagymező utcai műteremlakásban agyvérzést kapott, s a kórházban már nem tudták megmenteni az életét.[13] Más forrás szerint „a gettóban halt éhen, ahonnan a 80 éves agglegénynek már nem volt ereje hazajönni.”[14]

A Salgótarjáni utcai zsidó temetőben nyugszik.[15]

Sírja a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben (J-V Díszsor 3.)

Emlékezete

[szerkesztés]
  • A Fővárosi Kiállítóterem Fényes Adolf Terem néven működött 1950–1987 között
  • Kecskeméten, Szolnokon és Budapesten (III. kerület) utcát neveztek el róla.

Munkássága

[szerkesztés]

1898-ban kezdett neki a Szegény ember élete című festményciklusnak. Az ebből a korszakából származó képei a kritikai realizmus legszebb magyar alkotásai közé tartoznak. A sorozat befejezése után új utakat keresett, és a plein air irányzat felé fordult. Festményeit világos színek és egyszerű kompozíció jellemezik. Az ezután következő korszakára a bibliai jellegű, romantikus festészet jellemző.

Főbb művei

[szerkesztés]
Bővebben: Fényes Adolf műveinek listája
  • Pletyka – 1895
  • Civódás – 1897
  • Szegény ember élete – 1889
  • Család – 1900
  • Öregember – 1901
  • Háromkirályok – 1927

Kiállításai

[szerkesztés]

Társasági tagságai

[szerkesztés]

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
  • 1895 – Pletyka című képe a Képzőművészeti Társaság díjazottja
  • 1900 – A Család című képe párizsi kiállítás kitüntetettje
  • 1924 – Állami nagy aranyérem
  • 1927 – Háromkirályok című képe, Varsói képzőművészeti társulat, Diplőme d'Honneur első hely
  • 1929 – Barcelonai világkiállításon Gran Premió díj

Irodalom

[szerkesztés]
  • Végvári Lajos: Fényes Adolf, (Szabad Művészet, 1949)
  • Végvári Lajos: Szolnoki művészet 1852–1952 (Budapest, 1952)
  • Oelmacher Anna: Fényes Adolf (Budapest, 1962)
  • Életrajzi lexikon

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Brockhaus Enzyklopädie (német nyelven). Brockhaus. F.A. Brockhaus, 1796 (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven)
  3. ↑ a b Nóra Aradi (2017. december 13.). „Fényes, Adolf”. Grove Art Online. DOI:10.1093/GAO/9781884446054.ARTICLE.T027867. 
  4. ↑ a b Dalibor Brozović: Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Horvát Enciklopédia. Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
  5. ↑ abART. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  6. ↑ Jean-Pierre Delarge: Le Delarge (francia nyelven). Gründ, 2001
  7. ↑ Fischmán Ádolf. familysearch. (Hozzáférés: 2023. december 13.) névváltozratásának bejegyzésével
  8. ↑ Péterné Fehér Mária–Szabó Tamás–Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. sulinet.hu, 2006. (Hozzáférés: 2012. május 3.)
  9. ↑ S. Nagy Katalin. Emlékkavicsok. Holocaust a magyar képzőművészetben 1938–1945. Budapest: Glória Kiadó, 252. o. (2006). ISBN 963-9283-99-1 
  10. ↑ (1907) „Adalékok a Wahrmann-, Szófer- (Schreiber-) Gorlicei Weiss- és Fischmann családok származási adataiból; A családok kiválóbbjainak életrajzaihoz is” (PDF). Magyar-Zsidó Szemle 24 (2), 327–356. o. (Hozzáférés: 2025. május 26.) 
  11. ↑ Fischmann Dávid József születése. familysearch. (Hozzáférés: 2023. december 13.) Dávid József 1858 február 7.
  12. ↑ Fischmann Józef. familysearch. (Hozzáférés: 2023. december 13.) kereskedelmi utazó; született 1858, meghalt 1932 Budapest, házastársa nem volt
  13. ↑ S. Nagy Katalin, i. m., 258. o.
  14. ↑ Szegő György: A pesti mozi mint a profán gyülekezet temploma. Budapesti Negyed, 2001. [2014. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 21.)
  15. ↑ A Kerepesi úti temető százötven éve. bfl.archivportal.hu, 2012. [2014. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 3.)

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fényes_Adolf&oldid=28724143”