Almásy János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Almásy János
Almásy János.jpg
Született 1691. december 16.
Gyöngyös
Elhunyt 1765. április 4. (73 évesen)
Gyöngyös
Állampolgársága magyar
Foglalkozása politikus
Tisztség magyar országgyűlési képviselő
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Almásy János témájú médiaállományokat.

Zsadányi és törökszentmiklósi Almásy (II.) János (Gyöngyös, 1691. december 16. - Gyöngyös, 1765. április 4.) nádori (jászkun) főkapitány és hétszemélyes táblaülnök.

Almásy János címere

Életrajza[szerkesztés]

Édesapja Almásy (I.) János, a királyi tábla jegyzője , később vármegyei alispánja aki Lipót királytól 1677. augusztus 11-én nyert címerlevelet, azaz nemesi oklevelet kapott.

Almásy János apjához hasonló ügyességgel tovább gyarapította a már jelentős családi vagyont. Szellemi téren és a hivatali rangokat illetően felülmúlta apját.

1728-ban az országgyűlésben Heves megye követe lett. 1732-ben helyhatósági főjegyző.

1742-ben nevezték ki nádori főkapitánynak, azonban a Jászkun Kerületek eladása idején (1702-1745) e tisztség nem volt betölthető, így beiktatása elmaradt.

1745. július 12-én Jászberényben, a Jászkun Kerület házában megtartott közgyűlésen történt meg a nádori főkapitányi székbe az ünnepélyes beiktatása a redemptio azaz a jászkun kerület visszaváltása megtörtént. A jászkunok a visszaváltáshoz jelentős mennyiségű összeget vettek kölcsönbe és Almásy a frissen beiktatott jászkun kapitány a kölcsönbe vett összegért vagyonával is jótállt.

1751-ben titkos tanácsosi rangot kapott, amit a kerületek 1752. novemberi közgyűlésén tudomásul vettek, ezzel megszűnt a főkapitányi tisztsége.

1754 márciusában kinevezték hétszemélyes táblaülnöknek, ami az akkori magyar jogban a Hétszemélyes Tábla (latinul Excelsa Tabula Septemviralis) egy úgynevezett felsőbíróság neve volt, ami a mai jogban az alkotmánybírósághoz hasonló magas jogi szerepet játszott.

1765-ben bekövetkezett halálakor egy ünnepi közgyűlésen emlékeztek meg róla és méltatták munkásságát.

Almásy János a jászok és a kunok főkapitánya Szentkúton nyert rendkívüli gyógyulásáért hálából, Bellágh Ádám Antal szentkúti remete pap segítségével, 1758-tól 1763-ig felépítette a mai kegytemplomot és mellé egy kolostort.

Testvérbátyja Almásy András, gyöngyösi plébános majd egri kanonok volt.

Források[szerkesztés]

További információ[szerkesztés]