Almásy János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Almásy János
Almásy János.jpg
Született 1691. december 16.
Gyöngyös
Elhunyt 1765. április 4. (73 évesen)
Gyöngyös
Állampolgársága magyar
Foglalkozása politikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Almásy János témájú médiaállományokat.

Zsadányi és törökszentmiklósi Almásy (II.) János (Gyöngyös, 1691. december 16. - Gyöngyös, 1765. április 4.) nádori (jászkun) főkapitány és hétszemélyes táblaülnök.

Almásy János címere

Életrajza[szerkesztés]

Édesapja Almásy (I.) János, a királyi tábla jegyzője , később vármegyei alispánja aki Lipót királytól 1677. augusztus 11-én nyert címerlevelet, azaz nemesi oklevelet kapott.

Almásy János apjához hasonló ügyességgel tovább gyarapította a már jelentős családi vagyont. Szellemi téren és a hivatali rangokat illetően felülmúlta apját.

1728-ban az országgyűlésben Heves megye követe lett. 1732-ben helyhatósági főjegyző.

1742-ben nevezték ki nádori főkapitánynak, azonban a Jászkun Kerületek eladása idején (1702-1745) e tisztség nem volt betölthető, így beiktatása elmaradt.

1745. július 12-én Jászberényben, a Jászkun Kerület házában megtartott közgyűlésen történt meg a nádori főkapitányi székbe az ünnepélyes beiktatása a redemptio azaz a jászkun kerület visszaváltása megtörtént. A jászkunok a visszaváltáshoz jelentős mennyiségű összeget vettek kölcsönbe és Almásy a frissen beiktatott jászkun kapitány a kölcsönbe vett összegért vagyonával is jótállt.

1751-ben titkos tanácsosi rangot kapott, amit a kerületek 1752. novemberi közgyűlésén tudomásul vettek, ezzel megszűnt a főkapitányi tisztsége.

1754 márciusában kinevezték hétszemélyes táblaülnöknek, ami az akkori magyar jogban a Hétszemélyes Tábla (latinul Excelsa Tabula Septemviralis) egy úgynevezett felsőbíróság neve volt, ami a mai jogban az alkotmánybírósághoz hasonló magas jogi szerepet játszott.

1765-ben bekövetkezett halálakor egy ünnepi közgyűlésen emlékeztek meg róla és méltatták munkásságát.

Almásy János a jászok és a kunok főkapitánya Szentkúton nyert rendkívüli gyógyulásáért hálából, Bellágh Ádám Antal szentkúti remete pap segítségével, 1758-tól 1763-ig felépítette a mai kegytemplomot és mellé egy kolostort.

Testvérbátyja Almásy András, gyöngyösi plébános majd egri kanonok volt.

Források[szerkesztés]

További információ[szerkesztés]