Vita:Bogács

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Magyar településekkel kapcsolatos szócikkek (besorolatlan)

Ez a szócikk témája miatt a Magyar települések műhelye érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Magyar településekkel kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Földrajzi témájú szócikkek (besorolatlan)

Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Bogács nevének eredete

A cikk egyértelmű szláv eredetet ír, forrásként nem ad meg semmit, talán a forrás a település honlapja. Ez probléma, mert a jelenlegi túlnyomó tudományos álláspont nem a szláv eredet és a település honlapján sem ezt írják, csupán ezzel kezdik azt a fejtegetést, melynek vége az, hogy sok változat van, de sehol nem állítják, hogy az első lenne a legvalószínűbb, nem tudom, miért pont az van itt csak a többi verzió közül.

Idéznék a cikk honlapjáról: "Bogács nevét Borovszky Samu Borsod vármegye története című munkájában az ó-szláv „bogatu”, azaz gazdag szóból eredezteti." Ez a mű 1909-es(!), azóta új értelmezések születtek, amiket a honlap fel is sorol:

- Borsod Vármegye szociográfia tagadja a szláv gyökeret, de magyarázatot nem ad eredetére.

- Győrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történelmi földrajza című könyvében azt írja, a község neve magyar névadással keletkezhetett, a település alapítójának, első birtokosának vagy nevezetes lakosának a személyneve jelölhette magát a települését is.

- Egy másik feltételezés szerint a magyar bogáncs növény nevének régi nyelvjárásbeli bogács változatából ered a helyiség neve

- A szláv családnévből származik

Annyi biztos, hogy 1248-ban Bagach alakban írták a nevét.

A felhozott érvekhez hozzátenném a következőket (elsősorban a téma iránt érdeklődő bogácsiaknak, vagy helytörténészeknek):

- A "bogatu" lehet, hogy gazdagot jelent ószlávul, de a település sosem volt gazdag, nincs kézzelfogható konkrét párhuzam a település bármely jellegzetessége és a név között, csak a szóalak hasonlósága miatt gondolják, hogy ez az eredet. Nemsokára bemutatom, hogyha szóalak egyezésre építkezünk, akkor legalább 2 másik tökéletes szóalakon alapuló egyezést is fel lehet mutatni Bogács esetében. Ugyancsak ellene szól a bogatu=bogács eredetnek, hogy található "Bogát" nevű település Szolnok megyében és Erdélyben is, és valójában annak a névnek az eredete a "bogatu". Nehéz elképzelni, hogyan tudott a magyar nyelvben kétféleképpen kialakulni ugyanabból a bogatu szláv tőből kétféle településnév, amikor az ilyen fejlődésnek a hangtani törvények alapján egyféleképpen kellene fejlődniük, bár nem teljesen kizárt, de nem valószínű.

- Győrffy György álláspontja féllábon álló érvelés, hiszen olyan magyarázatot ad, amit senki nem tud megcáfolni amíg ki nem derül hogy volt-e ilyen alapítója vagy birtokosa a településnek, Győrffy György sem tudta, és nem akarta azt írni: "fogalmam sincs", ehelyett egy régi őst vizionál, ugyanezt tette minden településsel, aminek nem tudta az eredetét.

- a bogáncs növény eltorzult alakja elsőre nevetséges és tudománytalan "népi etimológizálás"-nak látszik. Azonban a "bogáncs" növény "n"-esített neve annyira új, hogy az 1868-as Czuczor-Fogarasi szótárban nem is szerepel bogáncs, csupán "bogács" van benne.

- szláv családnévből való származás megint féllábas, mert a honlap nem ismerteti a lehetséges családnevet, amire hivatkozik.

A jövő érdeklődő nemzedékeinek figyelmébe ajánlom a következő további lehetőségeket:

1. Ha már szláv eredetet szeretnénk, sokkal inkább a "bog" vagyis "isten / bálvány" szláv szót kell a név gyökerében keresnünk, mely háromféle kialakulási változatot tesz lehetségessé: a) állhatott a településen vagy közelében egy bálvány (a régi magyarok minden ősükből bálványt faragtak, szóval állhatott), mely egy Ács nevű őst ábrázolt b) a magyarban kapott az eredeti "bog" egy "-ás" végződést, vagyis jelentése "istenes / bálványos", melyből cs lett, ugyanúgy, mint "moha-mohás-mohács" esetében c) a szerb-horvát "bog" többes száma, mely tulajdonképpen megegyezik a település nevével: "bogach", jelentése: "istenek / bálványok"

2. A "bogach" ó-ír nyelven "mocsaras" jelentésű, és nagyon is lehetséges összefüggés, mert az ó-ír nyelv a kelta nyelvek családjába tartozik, a Kárpát-medence pedig egy időben több száz évig kelta terület volt, sok településnevünk van, melyek kelta eredetűek, miért ne lehetne Bogács is az.

3. Ógermán, nordikus eredetű a "bog / boguz" vagyis "váll" jelentésű szó. A legújabb genetikai vizsgálatok szerint a honfoglaló magyarok 38%-a germán eredetű volt, és hoztak magukkal viking (rusz) elemeket is, így elképzelhető ez a néveredet is. Ráadásul az avarok előtt a Kárpát-medencében gepdiák és longobardok laktak, mindkettő germán népesség volt, akár tőlük is származhat a név.

4. Dede Korhut könyvében, mely egy 9. században íródott ogur-türk eredetmonda, szerepel az egy az egyben ugyanilyen nevű "Bogács kán". A könyvben rengeteg a magyar párhuzam, tulajdonképpen vehetjük úgy, hogy a magyar nép egy jelentős részének őseiről szól, szürke bikával és legkisebb hercegek kalandjaival, a Bogács név nagyon is magyaros hangzású ahhoz, hogy feltételezzük, akár magyar-türk eredetű névadás is történhetett (és Györffy Györgynek van mégis igaza, csak ő nem tudott jó példát mondani). Létezett egy X. századi magyar Bogát vezér is a wikipédia szerint: "Bogát 10. századi magyar hadvezér volt, Liudprand szerint a 921–922-es itáliai hadjárat egyik vezetője Busak néven. Neve eredetét Kristó Gyula a szlávból magyarázza („gazdag”)" - bár mint látjuk Kristó Gyula valamiért benne is szlávot lát, talán mert egy kukkot sem tud ótörökül, szlávul annál inkább (felhívom a figyelmet, hogy figyeljünk az egyes állítások kiötlőinek neveire, sokatmondóak: Borovszky, Kristó, "véletlenül" mindkettő szláv név és "véletlenül" mindketten szlávokat látnak minden ősmagyar bokorban). Dede Korhut könyvében szereplő név egy fontos bizonyíték a szláv eredet ellen, egyszerűen kizárt, hogy Dede Korhut könyvének IX. században leírt (és töb száz évvel korábban élt) egyik türk fővezérének és nagykánjának a neve vagy nemzetisége ne a legtisztább türk, hanem szláv lett volna.

5. A "Bogach" név családnévként gyakori sok európai és ázsiai országban, az előfordulás gyakoriságának sorrendjében: Ukrajna, Moldova, Fehéroroszország, Kazahsztán, de élnek Azerbajdzsánban, Törökországban, Üzbegisztánban és Kirgizisztánban is Bogács családnévvel emberek, ezerszámra. Biztosan állíthatjuk, hogy az ő Bogács családnevük türk névadás eredménye és semmiképpen sem a szláv "bogatu"-ból ered (Ukrajna, Moldova, Fehéroroszország ugyan ma szláv területnek számít, de a XIII. századig - amikor a magyar névalak első lejegyzése is történt - és azelőtt is évszázadokig még türk népek uralták és nagy részben türk nyelvű volt a lakossága).

Véleményem szerint a legvalószínűbb, hogy egy Bogács nevű magyar-türk helyi nemzetségfőről kapta a nevét, ezután következik a bogáncs-bogács magyarázat, majd a szerb-horvát "bogach=bálványok" eredeztetés valószínűsége a harmadik, ezután következne a "bogatu=gazdag", majd az ógermán és végül az óír eredet a legkevésbé valószínű.

A fentiek felsorolása után talán mindenkinek egyértelmű, hogy a "bogatu" eredet a kevésbé valószínű kategóriába tartozik, legalábbis számos esélyesebb, vagy legalább annyira esélyes alternatíva létezik. Sajnálatos, hogy e cikkben csak ezt az egy "bogatu"-t találja az érdeklődő Bogácsról.

Mivel nem sokan foglalkoznak rajtam kívül Bogács vagy hasonló települések nevének eredetével, nem tudok forrást idetenni, így a cikkben is a bogatu verzió fog benne maradni, de talán egyszer a jövőben jön valaki, aki utánanéz és valamiképpen kibogozza Bogács nevének eredetét, és meg is forrásolja, üdvözletem küldöm neki! 89.133.124.73 (vita) 2018. április 5., 18:02 (CEST)

„a település sosem volt gazdag” én nem vitatom, hogy nem innen jön a település neve, mert nem értek hozzá, csak annyit jegyeznék meg, hogy a név nem feltétlenül áll kapcsolatban azzal, gazdagok-e a lakói (Gazdagrét pl. egy panelrengeteg, nem nevezném túl elit helynek, viszont a helyén gazdag termést hozó gyümölcsös volt a 19. században.) Alensha 2018. április 5., 19:23 (CEST)