Szilikátásványok
Ásványrendszertan |
---|
Nickel–Strunz-ásványrendszertan |
A szilikátásványok szilikát anion alapú ásványok, amelyek az ásványrendszertani osztályozások szerint önálló ásványosztályt alkotnak. Mivel a földkéreg anyagának mintegy 75%-át szilikátásványok alkotják (a SiO2 változatokkal – amik azonban az oxidok és hidroxidok ásványosztályba tartoznak – együtt kb. 90–95%-át), a kőzetalkotó ásványok legfontosabb csoportja. Az ismert ásványfajok számának mintegy harmada szilikát, közös jellemzőjük a szilícium-oxid jelenléte.
A szilikátásványok szerkezeti alapegysége[szerkesztés]
Vázuk SiO4-tetraéderek hálózatából áll. A tetraéderek súlypontjában elhelyezkedő Si4+ kation felerészben kovalens, felerészben ionos kötéssel köti magához a tetraéder csúcsain elhelyezkedő oxigénatomokat ([SiO4]4-). Ezek a tetraéderek a kristályrács felépítésében elszigetelt formában is résztvehetnek, de többnyire csúcsaikon (az oxigénatomokon) keresztül kapcsolódnak egymáshoz. A szilikátásványok osztályát utóbbi jellemvonás (polimerizációs fok) alapján osztják fel alosztályokra.
A szilikátok másik alapvető sajátossága, hogy az SiO4-tetraéderben lévő Si4+ kationt Al3+ helyettesítheti. Az Al3+ ionrádiusza (0,52 Å) azonban nagyobb, mint a Si4+ ioné (0,42 Å), ezért az Al3+ ionok tetraéderes pozíciókba való beépülése csak korlátozott mértékben lehetséges.
Nezo- vagy szigetszilikátok[szerkesztés]
A nezoszilikátokban (neso = sziget, görög) az SiO4-tetraéderek egymással közvetlenül nem kapcsolódnak össze. A csoport ásványaira jellemző az atomcsoportok szoros illeszkedése, melynek az a következménye, hogy ezek az ásványok viszonylag nagy sűrűségűek és keménységűek. Kristályaik zömmel izometrikus kifejlődésűek és nincs jellemző hasadásuk sem.
Fenakit-szerkezetek[szerkesztés]
Olivincsoport[szerkesztés]

Humitcsoport[szerkesztés]
Gránátcsoport[szerkesztés]
- Pirop-Henritermierit sorozat
Cirkon-szerkezetek[szerkesztés]
Andaluzit-csoport[szerkesztés]
- andaluzit
- kianit (disztén)
- sztaurolit
- topáz
Titanit és egyéb nezoszilikátok[szerkesztés]
Boro-nezoszilikátok[szerkesztés]
Urán-nezoszilikátok[szerkesztés]
- uranotil (uranofán)
- sklodowskit
- soddyit
Szoro- vagy csoportszilikátok[szerkesztés]
Az SiO4-tetraéderek közvetlen kapcsolódással több tagból álló csoportokká állhatnak össze. A két SiO4-tetraéder összekapcsolódásával létrejövő (Si2O7)6- csoportok a szoroszilikátokra (soro = lánytestvér, családtag, latin) jellemzők.
Átmeneti szerkezetek[szerkesztés]
- Epidotcsoport – Kristályrácsuk SiO4-tetraédereket és Si2O7-csoportokat is tartalmaz.
- Axinitcsoport – Kristályrácsukban két összekapcsolódott Si2O7-csoport, két BO4-tetraéderrel együtt alkot egy hattagú, gyűrű alakú B2Si8O30 komplexumot, melyhez két további Si2O7-csoport csatlakozik.
Thortveitit-sor[szerkesztés]
Melilit-sor[szerkesztés]
Asztrofillit-nasonit-sor[szerkesztés]
Hemimorfit-sor[szerkesztés]
Lievrit-sor[szerkesztés]
Ciklo- vagy gyűrűszilikátok[szerkesztés]
A cikloszilikátok (kuklos = kör, görög) kristályrácsa SiO4-tetraéderek összekapcsolódásával keletkező, gyűrű alakú csoportokat tartalmaz. Az SiO4-tetraéderek hármas összekapcsolódásával (Si3O9)6-, négyes kapcsolódással (Si4O12)8-, míg hatos kapcsolódással hexagonális szimmetriájú (Si6O18)12- felépítésű, gyűrű alakú csoportok jönnek létre. A cikloszilikátok csoportosítása a gyűrűk tagszáma alapján történik.
Cikloszilikátok Si3O9-es gyűrűkkel[szerkesztés]
Cikloszilikátok Si4O12-es gyűrűkkel[szerkesztés]
Cikloszilikátok Si6O18-as gyűrűkkel[szerkesztés]
Ino- vagy láncszilikátok[szerkesztés]
Szerkezetükben az SiO4-tetraéderek közös oxigénekkel egyirányú kapcsolódással végtelen lánccá (inos = izom, szál; görög) fűződnek. Leggyakrabban kétféle típusú lánckapcsolódás jön létre: egyik az egyszerű lánc, melyben a (Si2O6)4-, illetve a kettős lánc, azaz szalag, melyben (Si4O11)6- a szerkezeti alapelem. Ritkábban többszörös (hármas, négyes, ötös) láncok is létrejöhetnek, melyek azonban már átmenetek a rétegszerkezetek felé. Az ilyen szerkezetű ásványok zömmel nyúlt oszlopos vagy tűs kifejlődésűek és a láncirány szerint jól hasadnak.
Piroxéncsoport[szerkesztés]

- rombos piroxének
- monoklin piroxének
- klinoensztatit-félék
- diopszid-félék
- diopszid
- hedenbergit
- johannsenit
- spodumen
- jadeit
- aegirin (egirin, akmit)
- augit-félék
Amfibolok[szerkesztés]
- rombos amfibolok
- monoklin amfibolok
- cummingtonit-sor
- kalcium-amfibolok
- oxi- (bazaltos-) amfibolok
- alkáliamfibolok
- triklin amfibol
Egyéb inoszilikát szerkezetek[szerkesztés]
- wollastonit-piroxmangit csoport
- wollastonit-pektolit sor
- rodonit-piroxmangit sor
- szillimanit-mullit csoport
- szillimanit
- mullit (Al6Si2O13)
Fillo- vagy rétegszilikátok[szerkesztés]
Kristályrácsukat – az SiO4-tetraéderek kétirányú összekapcsolódása révén – végtelen síkok építik fel (phyllos = levél, görög). Szerkezeti alapelemük a (Si4O10)4-. Réteges szerkezetük miatt hasadásuk és transzlatálhatóságuk kiváló.
Csillámok és rokon rácsépítményű ásványok[szerkesztés]
- talk-pirofillit csoport
- csillámok
- muszkovit-sor
- biotit-sor
- klorit csoport
- kloritok
- szeptekloritok
- kloritoid
- szerpentinásványok
- agyagásványok
- kaolinitcsoport
- kaolinit
- dickit
- nakrit
- halloysit
- hydrohalloysit (névváltozat: endelit)
- illit-félék
- szmektit csoport
- vermikulitok
- paligorszkit-félék
- kaolinitcsoport
Egyéb rétegszilikátok[szerkesztés]
Tekto- vagy állványszilikátok[szerkesztés]
Szerkezetükben az SiO4-tetraéderek a tér mindhárom irányában végtelen hálózattá kapcsolódnak össze (tekto = építmény, görög). Elvileg minden oxigén közös a szomszédos tetraéderrel, tehát szerkezeti alapegységük (SiO2). A valódi tektoszilikátokban azonban a Si-ot általában és gyakran a hozzá közelálló méretű Al helyettesíti, melynek eredményeként a rács semlegesítéséhez különböző kationok beépülése szükséges.
Földpátok[szerkesztés]
- alkáliföldpátok
- plagioklászok
- báriumföldpátok
Földpátpótlók[szerkesztés]
Szodalitok[szerkesztés]
Szkapolitok[szerkesztés]
Zeolitcsoport[szerkesztés]
- Nátrolit-sor
- Heulandit-sor
- Klinoptilolit-sor
- Dezmin-sor
- dezmin (sztilbit) Ca2NaAl5Si12O36x14H2O
- Phillipsit-sor
- Kabazit-sor
- analcim
- laumontit
- mordenit
- gismondin
Források[szerkesztés]
|