Wollastonit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Wollastonit
WollastoniteUSGOV.jpg
Általános adatok
Kémiai név kalcium-szilikát
Képlet CaSiO3
Kristályrendszertriklin
Ásványrendszertani besorolás
OsztálySzilikátásványok
AlosztályInoszilikátok
Csoport Wollastonitcsoport
Azonosítás
Megjelenés tömeges, szemcsés halmazok
Szín fehér, szürke, sárga
Porszín színtelen, fehér
Fény üvegfényű
Átlátszóság áttetsző
Keménység 4,5-5,0
Hasadás tökéletes
Törés kagylós
Rugalmasság rideg
Sűrűség2,8-3,0 g/cm³
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Wollastonit témájú médiaállományokat.

A wollastonit a szilikátásványok, azon belül a szalagszilikátok közé tartozó ásvány. Táblás. lemezes kristályai nagyobb tömegben szemcsés halmazokat alkotva jelennek meg, gyakori ikerkristályokban, átnövésekben. A monoklin kristályrendszerben való megjelenését parawollastonitnak is nevezik.Molekuláris szerkezete miatt egyes kutatók egzakt kémiai formulájának a Ca3(Si3O9) alakot tartják. Nevét William Hyde Wollaston (1766-1824) angol mineralistáról kapta, aki elsőként adta tudományos leírását. Fontos szilikátipari nyersanyag, nagyobb tömegben bányászata Kína, India, Finnország és az Egyesült Államok területén folyik.

Kémiai összetétele:

Keletkezése[szerkesztés]

Jellegzetes magas hőmérsékletű metamorf képződésű ásvány. Egyrészt kontakt zónában képződik, amikor a forró magma mészkő környezettel kerül kapcsolatba, annak kovasav tartalma széndioxid felszabadulást eredményezve hozza létre a wollastonitot. Másrészt a katametamorf zóna magas hőmérsékletén is képződik. Szkarnosodott mészkő kőzetek jellegzetes ásványa.

Előfordulásai[szerkesztés]

Jelentős előfordulásai ismertek Kínából, Indiából és az Egyesült Államok keleti partvidékéről.

Hasznosítható telepei vannak Namíbiában és Mexikóban is.

Kísérő ásványai: kvarc, zoizit, skolecit.

Baranya megyében Magyaregregy közelében ismeretesek szkarnkőzetek (patakhordalékból; a szálkőzet előfordulása nem ismert). Az ércesedett hömpölyök tartalmaznak wollastonitot, amit zoizit, diopszid, titanit és vezuvián kísér. Recsk ismert kontakt metaszomatikus hatásra kialakult szkarnos övében és a felszínközeli ércesedés kísérőjeként jellemzően az amfibol és az epidot társásványa.

Források[szerkesztés]

  • Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
  • Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
  • Simon and Schuster's: Rock and minerals. Milano. 1978.
  • Walter Schumann: Minerals of the World. New York. 1998.
  • http://webmineral.com