Epidot

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Epidot
Általános adatok
Névváltozatok pisztacit, delfinit
Képlet Ca2(Fe3+,Al)Al2(OIOHISiO4ISi2O7)
Kristályrendszermonoklin
Ásványrendszertani besorolás
OsztálySzilikátásványok
AlosztálySzoroszilikátok
Csoport Epidotcsoport
Azonosítás
Megjelenés nyílt termetű, sugaras, fészkes
Szín sötétzöldtől a sárgászöldig
Porszín szürke
Fény üveg vagy gyanta fényű
Átlátszóság átlátszótól az átlátszatlanig
Keménység 6-7
Hasadás bázislapokkal párhuzamosan (001 szerint) tökéletes, 100 szerint rossz
Törés kagylós
Sűrűség3,3-3,5 g/cm³
A Wikimédia Commons tartalmaz Epidot témájú médiaállományokat.

Az epidot (más néven: pisztacit, delfinit) a szilikátásványok közé tartozó ásványfaj. Elnevezésének eredete: francia közvetítéssel (épidote), a görög epidotos vagy epididonai szavakból (nyúlt megjelenésére utal).

Szerkezete[szerkesztés]

Kristályrácsa SiO4-tetraédereket és Si2O7-csoportokat is tartalmaz, így szerkezete a nezo- és a szoroszilikátok közötti átmenetnek tekinthető.

Megjelenési formái, genetikája[szerkesztés]

Nyúlt termetű, gyakran sugaras-fészkes megjelenésű.

Epimetamorfitokban kőzetalkotó ásvány: zöldpalában, glaukofánpalában, amfibolitban. Ritkábban kontaktmetamorf kőzetekben, bázisos-ultrabázisos magmás kőzetekben másodlagos elegyrészként (plagioklász átalakulási termékeként=saussuritesedés) is előfordul.

Rokon ásványfajok[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Határozó kézikönyvek: Drágakövek
  • Határozó kézikönyvek: Kőzetek és ásványok
  • Körinfo: Epidot