Szerves ásványok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szerves ásványok olyan ásványok, amelyek szerves vegyület(ek)et tartalmaznak. Földtani és környezeti folyamatok során képződnek. Túlnyomó többségben a bioszféra növényi vagy állati anyagainak közreműködésével jönnek létre a földkéreg legfelső zónáiban vagy a Föld felszínén.

Ezek szerves kémiai alapon 3 nagy csoportba vannak sorolva:

  • Szerves savak sói
  • Szénhidrogének
  • Kevert szerves vegyületek

Jellemzésük[szerkesztés]

A szerves ásványok zöme molekularácsos anyag. A szerkezet felépítésében leggyakrabban van der Waals és gyenge hidrogénkötések szerepelnek. Éppen ezért a szerves ásványoknak kicsi a keménységük, alacsony az olvadáspontjuk és a stabilitásuk is csekély. Ritkán jelennek meg jól fejlett kristály formájában, persze van néhány kivétel (mellit, whewellit). A jól ismert megjelenési formájuk inkább az apró kristályokból álló tűs vagy lemezes-pikkelyes halmazok, vagy pontszerű hintések. Jelenleg körülbelül 50 szerves ásvány ismert.

Előfordulásuk[szerkesztés]

A szerves ásványok leginkább szén- és lignittelepekben, barlangi guanótelepekben, illetve fosszilizálódott fák társaságában fordulnak elő. Akadnak olyan szerves ásványok is, amelyek kontaktmetamorf vagy hidrotermás ércesedésekben úgyszintén megjelennek.

Az osztályba tartozó fontosabb ásványok[szerkesztés]

Organikus vegyületek[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]