MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt.
MAL Hungarian Aluminium 1.JPG
Típus részvénytársaság
Alapítva 1995
Székhely 8400 Ajka, Gyártelep, Hrsz.: 598.
Vezetők Bakondi György kormánybiztos (ideiglenesen),
Tolnay Lajos elnök,[1]
Martin Rümmelein vezérigazgató (lemondott),[2]
Bakonyi Zoltán cégvezető
Alapító Bakonyi Árpád
Iparág alumíniumipar
Forma részvénytársaság
Termékek alumíniumhidrát, timföld
Nyelvek magyar

Magyar cégjegyzékszám 01-10-047671
MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (Magyarország)
MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt.
MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt.
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 05′ 44″, k. h. 17° 33′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 05′ 44″, k. h. 17° 33′ 13″
A MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. weboldala
a gyár

A MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt.[3] (MAL Zrt.) egy állami felügyelet alatt lévő magyar alumíniumipari cég, mely az úgynevezett „spontán privatizáció[4] révén, a rendszerváltáskor vált állami cégből magáncéggé. 2010. október 12-én, kedden állami irányítás alá került a cég a vörösiszap-katasztrófa miatt.[5]

Története[szerkesztés]

A társaságot 1995-ben alapították, az alumíniumipar privatizációja kezdetén. A privatizációs időszak alatt a céghez került több, az iparhoz kapcsolódó vállalkozás (bakonyi bauxitbánya, az Ajkai Timföldgyár, az inotai alumíniumkohó), eközben a cég részvénytársasággá alakult.

A társaság kihasználva, hogy a Magyarországon megtalálható és még gazdaságosan kitermelhető bauxit teljes mennyisége különböző minőségű és feldolgozottságú hidráttá és timfölddé dolgozható fel, Magyarország egyik legnagyobb ipari vállalatává nőtte ki magát. A társaság termékeinek 70-75%-át nyugat-európai országokba exportálja.

A MAL Zrt. az 199798-ban végrehajtott újraszervezéssel terméktájékoztató üzleti egységeket hozott létre, megteremtve a divíziók önálló elszámolási és érdekeltségi rendszerét, egyúttal jelentősen csökkentve a működési költségeket.

A társaság 2001-ben szerkezetileg át lett alakítva, amikor a szlovén SILKEM d.o.o. zeolitokat és timföldet gyártó céget felvásárolta.

2004-ben többségi tulajdont szerzett a boszniai Rudnici Boksita Jajce bauxitbánya társaságban. 2005 júniusában a Bakonyi Bauxitbánya Kft.-től átvette a mélyművelésű bauxittermelést. 2006. január 31-én leállították az inotai alumíniumkohót a magas villamos energia árak miatt, de ezzel egyidőben két új hulladékolvasztót létesítettek.

2007. június 1-jén az INOTAL Alumíniumfeldolgozó Kft. részére értékesítette az Inotán működő alumínium félgyártmány előállító kapacitásait.

Tulajdonosok 2010-ben[szerkesztés]

Működési adatok[szerkesztés]

MAL Zrt.[6]
(Ezer forintban) 2009. év 2008. év 2007. év
Értékesítés nettó árbevétele 28 280 627 Ft 34 797 784 Ft 56 360 540 Ft
Üzemi eredmény 238 814 eFt 154 545 eFt -2 355 713 eFt
Adózás előtti eredmény -362 857 eFt -44 080 eFt -1 251 155 eFt
Mérleg szerinti eredmény -362 857 eFt -44 080 eFt -1 578 008 eFt
Adózott eredmény -362 857 eFt -44 080 eFt -1 314 513 eFt
Saját tőke 8 055 603 eFt 8 290 509 eFt 8 449 531 eFt

Ajkai vörösiszap-katasztrófa[szerkesztés]

2010. október 4-én a déli órákban átszakadt a cég tulajdonában lévő Ajkai Timföldgyár vörösiszap-tározó gátja. Rövid idő alatt mintegy egymillió köbméter erősen lúgos, iszapos víz árasztotta el Kolontár falut. Az iskolából a tűzoltóknak kellett kimenteniük a gyerekeket, az iszap elöntötte az utcákat. A vörösiszap-áradat a Torna-patak völgyében a közeli Devecser felé folyt tovább, ott és még további településeken is súlyos károkat okozva.[7]

A 2010. november 5-én nyilvánosságra hozott kormányhatározat a MAL Zrt.-t nevezi meg az október 4-én bekövetkezett katasztrófa károkozójának. (Mivel a kormányhatározat nem jogszabály, nem írhat elő kívülállók számára kötelezően betartandó normákat, így csak a kormány tagjainak és a kormányszerveknek nyújtott útmutatásnak tekinthető.) [8]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A 100 leggazdagabb magyar listáján (2010) 21. helyezett – Napi.hu
  2. Távozott a Mal Zrt.-től a német vezérigazgatóOrigo, 2010. október 19.
  3. Ingyenes céginformáció Archiválva 2008. december 16-i dátummal a Wayback Machine-ben – Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat
  4. Spontán privatizáció[halott link] – Magyar Nemzet, 2010. április 10.
  5. Reggel óta az állam irányítja a MaltIndex, 2010. október 12.
  6. Forrás: Opten.hu és Kik állnak az iszapkatasztrófát okozó cég mögött?Index, 2010. október 7.
  7. Iszapömlés Veszprém megyében – Index, 2010. október 4.
  8. Közlemény a vörösiszap ügyben keletkezett károk enyhítéséről szóló kormányhatározatról Archiválva 2013. október 17-i dátummal a Wayback Machine-ben mal.hu (Hozzáférés: 2019. május 20.)

További információk[szerkesztés]