Rádiháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rádiháza
Közigazgatás
Település Gutorfölde
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Elhelyezkedése
Rádiháza (Magyarország)
Rádiháza
Rádiháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 39′ 08″, k. h. 16° 46′ 02″Koordináták: é. sz. 46° 39′ 08″, k. h. 16° 46′ 02″

Rádiháza Gutorfölde településrésze.

Fekvése[szerkesztés]

Zala megye délnyugati részén, a Balatontól 50 km-re, a PákaBak országút mentén helyezkedik el.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Vonattal a Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonal a Rádiháza megállóhelyig.[1]

Története[szerkesztés]

Első írásos említése 1690-ből származik, amikor egy Úrbéri Összeírásban szerepel. Ekkor a település birtokosai Kaman Ferenc és Mattay Márton voltak. Az 1700-as, 1800-as években már csak pusztaként tartották számon. 1860 körül egy majort hoztak létre ott, ekkor Rádiháza puszta néven szerepelt. Csak az 1890-es években népesült be újra.

A település az 1900-as évek elején indult újra fejlődésnek. A dombos-lankás erdős vidék kiválóan volt alkalmas a lótenyésztésre. 1912-ben Bartha László a horvátországi Paukovecből Rádiházára 1905-ben áttelepült földbirtokos 7 kancával kezdte meg a lótenyésztést. Bartha László 1925-ös halála után fia, Bartha Miklós vezette tovább a gazdaságot. A Bartha-birtok a környék legnagyobb földbirtoka volt, 1935-ben 701 kataszteri holdat tett ki. A két világháború közötti időszakban az angol félvérek tenyésztése dominált.

A második világháború után a Bartha-birtok nagyobb részét felosztották, a rádiházi ménest államosították, amely 1949-től mint az Alagi Állami Ménes Rádiházi Csikótelepe működött. A gazdaság az 1950-es évektől Versenylótenyésztő Nemzeti Vállalat Ménesgazdasága, Rádiháza nevet kapta. Az 1950-es évek elején jelentős fejlesztéseket hajtottak végre a ménesgazdaságban. 1951−1952-ben egy 40 férőhe­lyes kancaistállót, valamint a szintén Gutorföldéhez tartozó Görbőpusztán pedig egy 100 férőhelyes csikóistálló építettek, emellett a gazdaság munkatársai számára több szolgálati lakás is készült. 1954-ben készült el a versenypálya, ettől kezdve napjainkig is folyamatosan rendeznek lovasversenyeket Rádiházán. A ménesgazdaságot 1965-től 2005-ig Török László (1928−2013) irányította,[2] akinek vezetésével az ügetőlovak tenyésztését honosították meg. Az 1960-as évektől indult fejlődésnek a lovas turizmus a településen. A ménes 1962-ben beolvadt a Baki Állami Gazdaságba.

1960-ban mint külterületi lakott hely 167 lakossal rendelkezett. A gazdaságban 1968-ban fedett lovardát építettek.

1994. október 24-én Török László családtagjai a provatizáció során megvásárolták a ménest és létrehozták a gazdaság legismertebb lováról, az 1960-ban született Kabala ügetőkancáról elnevezett Kabala-Ménes Kft-t. A losvassport hagyományát viszi tovább a Kabala-Ménes Kft. közel 150 lóval.

Rockenbauer Pál 1986-ban forgatott …és még egymillió lépés című útifilmje áthaladt a településen, illetve a film nyomán 1989-ben létrejött Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra országjáró túramozgalom útvonala ma is érinti, annak egyik igazolópontjául szolgál.[3]

Az egykori Bartha-kúriát 1989-ben szállodává alakították, kezdetben Hotel Kabala néven működött, napjainkban Kabala Lovaspanzióként üzemel.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]