Gaál család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

Gyulai Gaál család Somogy vármegyei eredetű család.

Története[szerkesztés]

A gyulai Gaál család egyik őse a Békes vármegyei Gyula városában érdemeiért már Hunyadi János kormányzótól két udvartelket kapott adományba és abban a család Mátyás királynak özvegye Beatrix királyné által is megerősíttetett. Később ezen helyen lett a Gaál utca. Az adományozottnak utóda Gál (Gallus) Ispán/ István, Gyula várának várnagya volt és 1499-ben Somogyi Benedektől egy a városban létezett nemes udvartelket, illetve 1515. április 30-án a szent Móric utcában egy másik házat Fövényes helységgel együtt Brandeburgi György őrgróftól megvásárolt, melyek birtokába 1516-ban II. Lajos király adományával az orodi káptalan beiktatta.

1556-ban Gyula város előljárósága a Gáal család minden Békes és Zaránd vármegyei (Fövényes, Kerekegyháza, Kozmán, Szent-János-szeri, Kis-Halom-szeri, Nagy-Halom-szeri, Kettős-szeri és Megyerutallya) fekvő birtokait és haszonvételeit lefoglalta, ami ellen nevezett István fiai: András, György, István és Bertalan a váradi káptalan előtt tiltakoztak.[1] A nevezettek közül István, aki már a fövényesi előnevet használta, 1560-ban I. Ferdinánd király új adománylevele nyomán Varga deák Ferencnek gyulai házának és telkének birtokába jutott. István török fogságba is esett és onnan magát 1000 forinton váltotta meg, majd a fövényesi Gaál ág alapítója lett. Testvérei I. Ferdinánd királytól Békes vármegyében az említetteken kívül Megyes, Keszi, Gelvad és Kis-Kamut helységet és pusztát is új adomány címén nyerték el.

A 16. századtól fogva hat ágra szakadt a család.

  • András 1562-ben I. Ferdinand királytól oltalomlevelet kapott. Mihály fiától származó György unokája a párkányi csatában esett el. Györgynek Fúló Erzsébettől származó István fia Nyitra várkapitánya volt.
  • Gábor Bars vármegyéből Somogy vármegyébe származott és ott két feleségétől Simonyi Máriától és garamveszelei Kazy Juliannától tizenegy gyermeke született.
Gaál Józsefné Juhász Antónia sírja Nemespannon

Az 1664-es török adóösszeírásban Zsitvagyarmaton szerepelt Gergely, Mihály és Orbán.[2], ahol máig élnek leszármazottak.

Somogy vármegyéből a család ismét több vármegyébe terjedt tovább. Gaál Elek fia Ferenc Somogy vármegyétől 1806. december 9-én nemesi bizonyitványt kap és Nógrád vármegyébe költözik, ahol 1807. február 18-án nemességét kihirdetteti. Az 1754-1755. évi országos nemesi összeíráskor Tolna vármegyében László és Gáspár fordulnak elő mint kétségtelen nemesek. Gáspár, János és István Bars vármegyéből 1795. február 5-én és 1813. július 16-án a legfelsőbb helyen igazolják nemességüket.[3]

Címerük[szerkesztés]

Kék pajzsban zöld pázsiton lépő oroszlán jobbjában torkán átdöfött hegyes kardot tart. A koronás sisakdíszben az oroszlán növekvőn, takarók: kék-arany, vörös-ezüst. Címeres pecsétlenyomatuk többek között Pest vármegye levéltárában.

Neves családtagjaik[szerkesztés]

Gaál Miklós piarista tanár sírja Zsitvagyarmaton
  • Gyulai Gaal György 1747-ben Bars vármegye szolgabirája
  • Gyulai Gaál Miklós (1799-1854) honvédtábornok (zalai ág)
  • Gyulai Gaál János (?–1837) jókai, majd nagymagyari plébános, esperes, iskolafelügyelő és 1833-tól a verebélyi szék táblabírája.[4]
  • Gaál Miklós (1815-1891) piarista rendi tanár
  • Gaál Sándor (1831-1912) honvédhadnagy, harcolt az itáliai magyar légióban és az amerikai polgárháborúban is
  • Gyulai Gaal Gaston (1868-1932) a nemzetgyűlés elnöke, Balatonboglár díszpolgára[5]
  • Gyulai Gaál János (1924-2009) Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző

Források[szerkesztés]

  1. Mogyoróssy János: Gyula hajdan és most. 32, 175.
  2. Blaskovics 1993, 164.
  3. L. LVIII/589; LXIII/526.
  4. Ethey gyűjtemény, 10. doboz, No. 85; Némethy Lajos 1894: Series Parochiarum et Parochorum Archi-Dioecesis Strigoniensis. Strigonii. 581; Gaál - Matušková - Reško 2015, 280.
  5. balatonboglar.hu

További információk[szerkesztés]